„STS–51–C” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a wikilink AWB |
|||
31. sor:
Első alkalommal történt (második alkalom a Challenger-katasztrófa lett!), hogy 12 Celsius-foknál nagyobb hidegben indították az űreszközt. Eredetileg a Challenger repült volna, de a karbantartási munkák elhúzódása miatt, a Discovery állt be a helyére. Ez volt az első alkalom, hogy az űrrepülőgép 500 kilométer fölé emelkedett.
A beépített [[
==== Első nap====
[[1985]]. [[január 24.|január 24-én]] a szilárd hajtóanyagú [[Space Shuttle|gyorsítórakéták]] (SRB) segítségével [[Florida|Floridából]], a [[Cape Canaveral]] (KSC) [[Kennedy Űrközpont]]ból, a LC39–A jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája {{szám|91.3}} perces, {{szám|28.4}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|
Az űrrepülőgép-flotta tervezésekor a tudományos és kereskedelmi célok mellett hadi feladatokra is képesnek kellett lennie. Az [[Amerikai Védelmi Minisztérium]] (Department of Defense, DoD) megbízásából az első katonai megbízás volt. Pályairányba állítottak egy katonai műholdat, amely később (45 perccel az űrrepülőgép eltávolodása után) saját hajtóművének segítségével [[geoszinkron pálya|geoszinkron pályára]] emelkedett. Több manővert hajtottak végre, gyakorolva az irányváltásokat, emelkedést - sülyedést.
42. sor:
Gyártotta ''TRW'' (USA). Szolgáltatásait felhasználta a ''Nemzeti Felderítő Hivatal'' (NRO), a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), valamint az [[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje|US Air Force]] (USAF). Az objektum neve ''USA 8/Magnum/Oroin.'' Kódjele: SSC 15543
Harmadik generációs Magnum/Orion típusú űreszköz. Katonai kommunikációs műhold, feladata elektronikus felderítés. Szállítás közben hengerre feltekert antennájának kinyitott állapotbeli átmérője 80 méter. Rádióinformáció áramlások észlelésére érzékeny. Az orbitális egység pályája {{szám|612.23}} perces, {{szám|28.5}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|
Előző űreszköz az USA 7 (1984-129A), következő űreszköz az USA 9 (1985-014A).
====Harmadik nap====
1985. [[január 27.|január 27-én]] negyedik alkalommal a Kennedy Űrközponton (KSC) kiinduló bázisán szállt le. Összesen {{szám|3}} napot, {{szám|1}} órát, {{szám|33}} percet és {{szám|23}} másodpercet töltött a világűrben. {{szám|2012000}} kilométert ({{szám|1250000}} mérföldet) repült, {{szám|49}} alkalommal kerülte meg a [[Föld]]et.
A leválasztott gyorsítórakétákat a gyártó Morton Thiokol cég szakemberei újrahasznosításukra elemi részeire bontották. Megdöbbenve tapasztalták, hogy a tömítőgyűrű-párokat több helyen is csak milliméterek választották el az átégéstől. A legénység csak néhány másodpercre vol egy végzetes balesettől… A [[NASA]] részére átadott szakértői jelentés megállapította, hogy 12 Celsius-foknál nagyobb hidegben ne indítsanak űrrepülőgépet, mert nem garantált a tömítőgyűrűk szigetelése. Az [[1986]]. [[január 28.|január 28-án]] útnak indított űrrepülőgép (a külön figyelemfelhívás ellenére sem vették figyelembe a jelentést!) végeredménye lett a [[Challenger-katasztrófa]]. Ellison Onizuka a legénység tagjaként közel volt a katasztrófához, amit következő küldetésén nem tudott elkerülni.
74. sor:
*{{cite web|url=http://www.astronautix.com/flights/sts51c.htm|title=STS–51–C|accessdate=2013-9-16|publisher=astronautix.com}}
*{{cite web|url=http://science.ksc.nasa.gov/shuttle/missions/51-c/mission-51-c.html |title=STS–51–C|accessdate=2013-9-16|publisher=ksc.nasa.gov}}
*{{cite web|url=http://www.urvilag.hu/article.php?id=3618|title=STS–51–C|accessdate=2013-9-16|publisher=urvilag.hu}}
{{Portál|Csillagászat||Hadtudomány|-}}
| |||