„Gerő Ernő” változatai közötti eltérés

=== 1956-ban ===

1956 júliusában [[Anasztasz Ivanovics Mikojan]] a [[Szovjetunió]] rendkívüli megbízottja a Magyarországon kialakult politikai válság megoldásának kulcsát [[Rákosi Mátyás]] leváltásában és utódjának kijelölésében látta.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00001/fej06.htm Rainer M. János: A szovjet nagykövetség és az 1956-os forradalom]</ref> 1956 július 18-án a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megállapítva Rákosi Mátyás érdemeit a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban saját kérése alapján felmentette a politikai bizottsági tagsága és a Központi Vezetőség első titkári tisztsége alól, a Központi Vezetőség első titkárává pedig egyhangúlag Gerő Ernőt választotta meg.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/UjSzo_1956_07/?pg=129&layout=s&query=SZO%3D(ger%C5%91) Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)], library.hungaricana.hu</ref> 1956. október 23-án este 20 órakor a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtti tüntetés alatt nagy felháborodást keltő rádióüzenetet intézett a nyilvánossághoz. Ebben ellenforradalomnak minősítette az eseményeket, a tüntetőket sovinisztának, antiszemitának, reakciósnak és népgyűlölőnek nevezte.<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/88-06/ch02.html Gerő Ernő rádióbeszéde, 1956. október 23.]</ref>

{{idézet2|''…Mi, kommunisták, magyar hazafiak vagyunk! Hazafiak voltunk a Horthy-fasizmus börtöneiben, a földalatti munka, az illegalitás nehéz évtizedeiben. Hazafiak voltak hőseink itthon és a spanyol szabadságharcban. Mi azt valljuk, s mindent elkövetünk annak érdekében, hogy országunkban a szocializmust a legfontosabb, a legalapvetőbb, a leglényegesebb kérdésekben a többi országokkal közös, egységes marxi-lenini alapon, de a magyarországi sajátosságok, országunk gazdasági és társadalmi helyzete, a magyar hagyományok figyelembevételével építsük. Ugyanakkor, amikor fennen hirdetjük, hogy hazafiak vagyunk, egyben határozottan leszögezzük azt is, hogy nem vagyunk nacionalisták, sőt! Következetes harcot folytatunk a sovinizmus, az antiszemitizmus és minden egyéb reakciós, népgyűlölő, embertelen irányzat és nézet ellen. Ezért elítéljük azokat, akik ifjúságunk körében a sovinizmus mételyét igyekeznek terjeszteni, s a demokratikus szabadságot, amelyet államunk a dolgozó népnek biztosít, nacionalista jellegű tüntetésre használták fel. Pártunk vezetését azonban ez a tüntetés sem ingatja meg abban az elhatározásában, hogy tovább haladjon a szocialista demokratizmus fejlesztése útján.…''

''Pártszervezeteink fegyelmezetten, teljes egységben lépjenek fel minden rendbontó kísérlettel, nacionalista kútmérgezéssel, provokációval szemben.''|Gerő Ernő rádióbeszéde (részlet), 1956. október 23.}}

===1956 után===

[[Fájl:Gerő Ernő sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|Gerő Ernő hamvai a budapesti [[Farkasréti temető]]ben. (Torony-88. fülke).]]

Gerő Ernőt és családját, több más kommunista vezetővel együtt 1956. október 29-én a szovjet hadsereg repülőgépen a Szovjetunióba menekítette.<ref>lásd 2. jegyzet 139. oldal</ref> 1957. május 9-én megfosztották parlamenti mandátumától. [[1960]]-ban tért haza, de a [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] vezette restaurált kommunista rezsim nem engedte visszatérni a hatalomba. Az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-ből [[1962]]-ben zárták ki, a határozat többek között a következőt mondta ki: