„Emberiség elleni bűncselekmények” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
Ebbe a körbe tartoznak azok a bűncselekmények, amelyek a békét, a népek szabadságát, a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoportok létét és elnyomásmentes élethez való jogát veszélyezteti.
 
* [[Háborús uszítás]].
* [[Tiltott toborzás]].
* [[Népirtás]].
* [[Apartheid]].
 
== Háborús bűncselekmények ==
Mivel évezredes „hagyomány” volt a háborús időben a szemben álló felek közti kegyetlenkedés, szükségesnekszükséges találtatottvolt ezt valamiképpen szabályozni. Hazánkban legelőször az 1913. évi XLIII. törvény tartalmazott ilyen irányú rendelkezéseket. A második világháborúban tapasztaltak miatt azonban nemzetközi téren is szükségessé vált egy átfogó szabályozás. Ennek eredményei az 1949-es [[genfi egyezmények]], melyetamelyeket a magyar jogrend az 1954. évi 32. törvénnyel iktatott be. Az egyezménycsomag négy esetkört tartalmazott: A hadra kelt fegyveres erők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javítása; a tengeri haderők sebesültjeinek, betegeinekbetegei és hajótöröttjeinekhajótöröttjei helyzetének javítása; a hadifoglyokkal való bánásmód; és a polgári lakosság háború idején való védelme.
 
Ennek megfelelően a hatályos Btk. a következő bűncselekményeket nevesíti:
* [[Polgári lakosság elleni erőszak]].
* [[Háborús fosztogatás]].
* [[Bűnös hadviselés]].
* [[Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása]].
* [[Kulturális javak nemzetközi védelmének megsértése]].
* [[Harctéri fosztogatás]].
* [[Fegyverszünet megszegése]].
* [[Hadikövet elleni erőszak]].
* [[Visszaélés a Vöröskereszttel]].
 
Emellett egyéb háborús bűntettekről rendelkezik az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet, melyek szintén büntetendők.
29. sor:
== Megkülönböztetése az emberiesség elleni bűntettől ==
{{bővebben|Emberiesség elleni bűntett}}
Az [[emberiesség elleni bűntett]]ről már az 1947. évi XVIII. törvény is említést tesz,<ref>[http://www.romaweb.hu/doc/jog/1947_evi_xviii_torveny.pdf 1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában]</ref> bár a mai magyar Btk.-ban nem szerepel. Ennek ellenére, mivel a törvényt nemzetközi szinten szabályzó római statútumot 1998-ban Magyarország is elfogadta, így hazánkban is érvényes. A magyar törvényi szabályozás várhatóan 2013-ban rögzítirögzítette a Btk-baban.<ref>HVG, 2012. szeptember 15., 37. szám, 38.-39. oldal, Bedő Iván: Jogtipródás</ref> Az emberiesség elleni bűntett kategóriájába tartozik többek közt a szándékos emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, erőszakos elhurcolás, bebörtönzés, kínzás, erőszakos közösülés, csoport üldözése, apartheid stb. Megfelelőiket a Btk.-ban nagyjából az apartheid (155. §) béke elleni, és a polgári lakosság elleni erőszak (158. §) háborús bűncselekményei között találjuk. Az emberiesség elleni bűntettek tehát az emberiség elleni bűntettek részhalmazát képezik.<ref>[http://index.hu/kultur/korrektor/emberi/ emberi(es)ség elleni] (Index, don B, 2004. július 6.)</ref>
 
== Forrás ==
* [[Fehér Lenke]] – [[Horváth Tibor (jogász)|Horváth Tibor]] - [[Lévay Miklós]] : Magyar büntetőjog, Különös rész., 1. kötet. KJK-KERSZÖV, 2005. ISBN 963-224-866-X
 
== Jegyzetek ==