„Keláthatás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a jal
a →‎Keláthatás: szórend
3. sor:
== Keláthatás ==
[[Image:Metal-EDTA.png|thumb|right|Fém-[[EDTA]] kelátkomplex]]
A kelátok fogalmát mintegy húsz évvel a [[komplexvegyület]]ek felfedezése után határozták meg. A kelátligandumok olyan, több [[donoratom]]ú, több fogú ligandumok, amelyek ugyanazonheterociklust központi atommalalkotva két vagy több kötést alakítanak ki heterociklustugyanazon alkotvaközponti atommal. Az ilyen heterociklust nevezik kelátgyűrűnek, a heterociklust generáló [[ion]]t pedig kelátképző reagensnek. A kelátkomplexek lehetnek [[anion]]os, [[kation]]os vagy semleges molekulák. A kelátkomplexek kialakulását és a kelátkomplexek stabilitását kvalitatívan figyelve arra a következtetésre jutottak, hogy a kelátligandumok stabilabb komplexeket hoznak létre, mint a monodentát [[ligandum (szervetlen kémia)|ligandum]]ok. A kelátkomplex stabilitását a központi atomot is tartalmazó [[heterociklus]] növeli. A stabilitás növekedését Schwarzenbach javaslatára keláthatásnak nevezik. Orge1 a fémes kelátok extra stabilitását az [[entrópia]]hatásnak tulajdonítja.
 
Arra a következtetett, hogy a három molekula az első reakcióig önállóan mozog, de a reakció után együtt kell mozogniuk. A három molekula transzlációs mozgását egyetlenegy molekula transzlációs mozgása helyettesíti, tehát két [[ligandum (szervetlen kémia)|ligandum]] transzlációs [[entalpia|entalpiája]] elvész. A kelátot létrehozó reakció előtt csak két független transzlációs mozgás van, így a reakcióval csak egy molekula veszíti el a transzlációs szabadságnak megfelelő entrópiáját (ez a magyarázat nagyon egyszerű, mert csak a transzlációs szabadságra utal).