Wikipédia

„Püspöki palota (Sümeg)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Harom65 (vitalap | szerkesztései)
263 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{egyért2|a sümegi palotáról|Püspöki palota (egyértelműsítő lap)}}
[[Fájl:Sümegi püspöki palota (főhomlokzat).jpg|right|200px|thumb|A püspöki palota főhomlokzata]]
A '''Püspöki Palota''' 1748-1755 között épült, barokk stílusú palota a veszprém megyei Sümeg városában, a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása. 1755-1775 között a veszprémi püspökök lakhelye. a Hagyományos provinciális barokk stílusban épült, eredeti építészeti- és festészeti értékei kiemelkedők voltak, az idők során azonban freskói, szép bútorai, kályhái, stukkói, értékes festménygyűjteménye elkallódtak vagy megsemmisültek, könyvtártermének bútorzatát az Iparművészeti Múzeumba szállították. A palota egyes részei – így a képtár – felújított állapotban múzeumként látogatható, épülettömegének legnagyobb része – szinte romosan – még restaurálásra vár. Képtárában ma főleg 19. század végi, 20. század eleji színvonalas festmények láthatók. Ma az egyetlen közkézen levő barokk püspöki palota Magyarországon.
[[Sümeg]] város Veszprém megyében, a Sümegi kistérségben található. A [[Bakony]]-hegység délnyugati szárnyán, a keszthelyi-tapolcai medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Ezek közül építő- és festészeti értékeivel kiemelkedik a hagyományos provinciális barokk stílusú '''Püspöki Palota'''.
 
==Története==
A várost délről [[Tapolca]] határolja. A várost érintve halad a 84. számú, a [[Balaton]]hoz vezető főközlekedési út. Közúton [[Győr]], [[Zalaegerszeg]], [[Veszprém]] és [[Tapolca]] irányából is megközelíthető. Vasútállomása a Tapolca–Ukk vonalon található.
[[Fájl:Padányi Bíró Márton.jpg|thumb|left|170px|[[Franz Anton Maulbertsch|F.A. Maulbertsch]] (?): Padányi Bíró Márton]] ▼
 
==Általános helyzetkép==
▲[[Fájl:Padányi Bíró Márton.jpg|thumb|left|170px|[[Franz Anton Maulbertsch|F.A. Maulbertsch]] (?): Padányi Bíró Márton]]
 
====== Az építés előzményei ======
[[A török kiűzése Magyarországról|A török Magyarországról történt kiűzetése]] után a végváraknak és váralja településeiknek a jelentősége jószerével elveszett. Hasonló sors jutott osztályrészül Sümegnek is. A város újabb fellendülésére mintegy fél évszázad múlva kerülhetett sor, s ebben [[Padányi Biró Márton]] veszprémi püspöknek meghatározó szerepe volt.
 
A püspök nem szerette székhelyét, Veszprém várost, ahol rendszeres összeütközésbe került a város protestáns lakosságával, olyannyira, hogy meglehetősen arrogáns modorát és abszolutisztikus elképzeléseit a városi ellenzék sorozatosan gáncsolta, keresztezte. Az volt az első elképzelése, hogy a kuruc-harcok megszűnte után lerombolt [[sümegi vár]]at újjáépítteti és, mint egyházi fejedelmi várúr ide vonul vissza. Elképzelését azonban nem tudta megvalósítani, mert [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] késlekedett megadni ehhez az engedélyét.
 
A püspök akkor elhatározta, hogy a vár lábánál fekvő, a ferences templommal szemközti telken alakít ki kastélyt. Írott oklevelek adnak hírt arról, hogy ezen a telken már állt egy korábban épített ház. Bíró építészeket, kőfaragókat és stukatúrosokat hozatott ide és a kastélyt - a meglevő épület felújításával és az új épületbe szervezésével – felépíttette.
[[Fájl:Sümegi püspöki palota.jpg|thumb|right|250px|A palota belső udvara]]
Az építkezést 1748 és 1755 között végezték el. Az építkezésre és az épület berendezésére mintegy 100 000 forintot fordított. Pontosan nem ismerjük a tervező építész nevét, de több Bíró Márton által kezdeményezett építkezéseken részt vevő [[Tiethart József]] veszprémi építőmester jelenléte feltételezhető. Erre bizonyos sajátos stílusjelekből – stíluskritikai vizsgálatokkal -is következtetni lehet.▼
 
====== Építése ======
Az épület kivitelezőinek feltételezett részesei: [[Paul Moiser]] püspöki kőműves, [[Antonio Orsatti]] stukóművész és [[Paul Wachtlender]] püspöki asztalos. Igényes építészeti alkotást hoztak létre, mely nemcsak a szűkebb helyi környezetben, de a magyarországi barokk művészet egészében is figyelemre méltó alkotásnak számít.
▲Az építkezést 1748 és 1755 között végezték el. A kinézett telken már állt egy korábban épített ház. Bíró püspök építészeket, kőfaragókat és stukatúrosokat hozatott, és a kastélyt a meglevő épület felújításával és az új épületbe szervezésével felépíttette. Az építkezésre és az épület berendezésére mintegy Bíró 100 000 forintot fordított. Pontosan nem ismerjük a tervező építész nevét, de több Bíró Márton által kezdeményezett építkezéseken részt vevő [[Tiethart József]] veszprémi építőmester jelenléte feltételezhető. Erre bizonyos sajátos stílusjelekből – stíluskritikai vizsgálatokkal -– is következtetni lehet. Az épület kivitelezőinek feltételezett részesei: [[Paul Moiser]] püspöki kőműves, [[Antonio Orsatti]] stukóművész és [[Paul Wachtlender]] püspöki asztalos. Igényes építészeti alkotást hoztak létre, mely nemcsak a szűkebb helyi környezetben, de a magyarországi barokk művészet egészében is figyelemre méltó alkotásnak számít.
 
====== Püspöki lakhely 1755-1775 ======
A palotát az egymást váltó püspökök alig néhány évtizedig használták püspöki lakhelyül.
 
====== Alkalmi lakhely, lakatlan palota 1775-től ======
1775-re Koller püspök megépíttette a [[Érseki palota (Veszprém)|veszprémi püspöki palotát]], attól kezdve a sümegi palotát a veszprémi püspökök csak bérmáláskor látogatták.<ref name=":0">{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/04900/04924/html/balaton0041.html|title=Eötvös Károly: Balatoni utazás, A lakatlan palota fejezet;|accessdate=2016-05-05|work=mek.oszk.hu}}</ref> 1875-ben - amikor [[Eötvös Károly]] az [[Utazás a Balaton körül (könyv)|Utazás a Balaton körül]] című könyve alapjául szolgáló, barátaival tett utazásukkor meglátogatják, a palota már lakatlanul, üresen állt: Őrzését a Ranolder János veszprémi püspök által megbízott „félszemű kulcsárnő”, Juliánna asszony végezte, a könyvtár még tele volt könyvekkel. „A nagy terem közepén rendetlen halmokban hevertek az uradalmak gazdasági írásai, a korábbi püspököktől fölfelé sok századra [...] Termei konganak, mintha üresek volnának. Falak, padlók, szőnyegek ódon szaggal telvék. [...] Mintha barlangban volnál: úgy érzed magad a gazdátlan palotában.”<ref name=":0" />
 
====== Államosítás, diákszálló 1947 ======
1947-ben a palota épületét államosították, a szocialista évtizedekben kollégiumnak, általános iskolának, technikumnak használták. Értékes freskóit lefestették, díszes termeit falakkal leválasztották, bútorzatát széthordták, állaga jelentősen lepusztult.
 
==Építészeti kialakítása==
46 ⟶ 54 sor:
Az épületegyüttes építőművészeti értékelését [[Rados Jenő]] professzor a következőként összegzi:
 
... "A„A püspöki nyaraló részleteinek sajátos alakításával és épülettömegeinek elrendezésével hazánkban társtalanul álló, rendkívül érdekes műemlék. Formatökélye mellett bájos provincializmus ömlik el a homlokzatán."...”
 
=='''Sümegi Képtár=='''▼
 
A püspöki palota jobb oldali – legrégibb – szárnyában, az oldalfolyosó és a belőle nyíló helyiségsor a közelmúltban uniós pályázat segítségével restaurálásra került. Berendezési tárgyai részben korabeli, máshonnan származó bútorok, továbbá falaikon került kiállításra a színvonalas – többé kevésbé századfordulós (19/20.) és 20. századelőből származó – festményekből álló képtár. Az oldalfolyosón került elhelyezésre a gyűjtemény grafikai anyaga. A palota – és a képtár - múzeumként látogatható, habár épülettömegének legnagyobb része - szinte romosan - még restaurálásra vár.▼
▲==Sümegi Képtár==
▲A püspöki palota jobb oldali – legrégibb – szárnyában, az oldalfolyosó és a belőle nyíló helyiségsor a közelmúltban uniós pályázat segítségével restaurálásra került. Berendezési tárgyai részben korabeli, máshonnan származó bútorok, továbbá falaikon került kiállításra a színvonalas – többé kevésbé századfordulós (19/20.) és 20. századelőből származó – festményekből álló képtár. Az oldalfolyosón került elhelyezésre a gyűjtemény grafikai anyaga. A palota – és a képtár - múzeumként látogatható, habár épülettömegének legnagyobb része - szinte romosan - még restaurálásra vár.
 
==További vonatkozó cikkek==
63 ⟶ 72 sor:
* Encyclopaedia Britannica Hungarica CD. vers. 2005.
* Genthon István: Magyarország művészeti emlékei Bp. 1981.
* [[Utazás a Balaton körül (könyv)|''Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül'']], A lakatlan palota fejezet, 1900 [http://mek.oszk.hu/04900/04924/html/balaton0041.html]
 
==További információk==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Püspöki_palota_(Sümeg)”