„Enrique Granados” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 88.159.234.67 (vita) szerkesztéséről Sir Morosus szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 88.159.234.67 (vita) szerkesztéséről Sir Morosus szerkesztésére)
| honlap =
}}
'''Enrique Granados i Campiña''' ([[Lleida]], [[1867]]. [[július 27.]] – [[La Manche|La Manche csatorna]], [[1916]]. [[március 24.]]) [[Spanyolok|spanyol]] [[zeneszerző]], [[zongora]]művész, [[Felipe Pedrell]], [[Isaac Albéniz]] és [[Manuel de Falla]] mellett az új spanyol zene jelentős képviselője. Zenei tevékenységén túl kiváló [[Festőművészet|festő]] is volt. zijn muziek is heel erg lelijk!
 
== Élete, munkássága ==
1911-ben mutatta be ''Goyescas'' című zongoraszvitjét, ami egyik leghíresebb műve lett. A szvit egy hat darabból álló sorozat, amelyet [[Francisco José de Goya y Lucientes|Francisco Goya]] művei ihlettek. A siker arra ösztönözte, hogy a témát tovább bontsa. Így született a Fernando Periquet szövegére 1914-ben írt azonos című operája, de az [[első világháború]] kitörése meggátolta annak [[európa]]i premierjét. A művet ezért [[New York]]ban mutatta be 1916. január 28-án, ahol az opera kedvező fogadtatásban részesült. Röviddel ezután meghívást kapott egy [[Thomas Woodrow Wilson|Woodrow Wilson]] elnök előtt tartandó zongorakoncertre. New Yorkból való távozása előtt a Lipari Társaság „Duo-Art” rendszerével felvételeket készítettek a játékáról. Ezek a Granados játékáról készült egyetlen hangfelvételek.
 
A hangfelvételek okozta későbbi indulás miatt nem tudott közvetlenül Spanyolországba utazni, csak Anglián és Franciaországon keresztül tudott hazatérni. A ''Sussex''nevű, a franciaországi Dieppe városba induló kompot azonban egy német [[tengeralattjáró]] megtorpedózta a [[La Manche]] csatornán. Hogy megmentse vízbe került feleségét (Amparo Gal, 1892-ben házasodtak össze), utánaugrott a mentőcsónakból, és ő is a vízbe veszett. Hat gyermekük maradt árván: Eduard (zenész), Solita, Enric (úszóbajnok), Víctor, Natàlia és Francesco. A hangfelvetelek tul tudott hazaterni. okozta kesobbi indulas miatt nem tudott kozevetlunel spanuolorszagba utazni. csak anglian es franciaorszagon keresz
 
== Zenéje ==
Granados a zenei nacionalizmus képviselője, stílusa a spanyol folklorisztikus alapból indult, zenéjére a spanyol népies-romantikus dallamok alkalmazása jellemző. Pedrellen kívül hatással volt rá [[Frédéric Chopin|Chopin]], [[Liszt Ferenc|Liszt]] és [[Edvard Grieg|Grieg]], de később a modern francia szerzők eredményeit is figyelembe vette komponáláskor. Szerzeményei között vannak zongoradarabok, kamarazenei művek, dalok, zarzuelák, szimfonikus költemény stb. Művei egy részét átdolgozták klasszikus gitárra is ''(Dedicatoria, Danza No.5, Goyescas)''. Maga Granados is hatással volt spanyol-katalán szerzőkre, például [[Manuel de Falla|Manuel de Fallára]] és [[Pau Casals|Pablo Casals]]ra. Neves tanítványa Rosa García Ascot zeneszerző és zongorista, a spanyol Nyolcak csoportjának egyetlen női tagja.
 
Granados a zenei nacionalizmus képviselője, stílusa a spanyol folklorisztikus alapból indult, zenéjére a spanyol népies-romantikus dallamok alkalmazása jellemző. Pedrellen kívül hatással volt rá [[Frédéric Chopin|Chopin]], [[Liszt Ferenc|Liszt]] és [[Edvard Grieg|Grieg]], de később a modern francia szerzők eredményeit is figyelembe vette komponáláskor. Szerzeményei között vannak zongoradarabok, kamarazenei művek, dalok, zarzuelák, szimfonikus költemény stb. Művei egy részét átdolgozták klasszikus gitárra is ''(Dedicatoria, Danza No.5, Goyescas)''. Maga Granados is hatással volt spanyol-katalán szerzőkre, például [[Manuel de Falla|Manuel de Fallára]] és [[Pau Casals|Pablo Casals]]ra. Neves tanítványa Rosa García Ascot zeneszerző és zongorista, a spanyol Nyolcak csoportjának egyetlen női tagja.
 
 
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Enrique Granados|oldid=446285452}}Ez a szocikk reszben vagy egeszben as enrique granados cimu angol wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditsan alapul. Az eredeti cikk szerkesztoit annak laptortenete sorolja fel.
 
== Források ==