„Márta, avagy a richmondi vásár” változatai közötti eltérés

A '''''Márta, avagy a richmondi vásár''''' [[Friedrich von Flotow]] [[1847]]. [[november 25.|november 25-én]] bemutatott négyfelvonásos [[Opera (színmű)|operája]], a zeneszerző legsikeresebb és egyetlen igazán maradandó alkotása a műfajban.

A ''Márta'' a [[19. század]] egyik legsikeresebb operája volt, és a még az 1900-as évek első felében is a legsikeresebb darabok közé tartozott. A bécsi premiert követően alig egy év alatt több jelentős [[európa]]i nagyvárosban színre került. Eleinte a német nyelvterületen terjedt el: a bécsi után hamar lezajlott a [[berlin]]i, [[Lipcse (Németország)|lipcsei]], [[drezda]]i, [[weimar]]i bemutató, de a premiert követő egy éven belül színre került [[Pest (történelmi település)|PestPesten]]en, [[Párizs]]ban, [[London]]ban, [[Prága|Prágában]], [[Helsinki]]ben és [[Stockholm]]ban. 1852-ben a [[Metropolitan Opera]] is műsorra tűzte, ittott tizennyolc szezonon át volt része a repertoárnak, és ötvennégy előadást ért meg.

Az 1859-es [[milánó]]i premieren [[olasz nyelv]]en vitték színre a darabot, olyan nagy sikerrel, hogy sokak számára a ''Márta'' olasz opera volt. Ezután vált igen népszerűvé az opera olasz nyelvű változata. Olasz nyelvenOlaszul mutatták be a művet [[Lisszabon]]ban, és olasz nyelvű volt az 1859-es párizsi felújítás is. Az opera legnépszerűbb részlete, Lyonel ''Ach, so fromm, ach, so traut'' kezdetű [[Ária|áriája]] eredetileg egy korábbi Flotow-opera, a ''L’Ame en Peine'' egyik száma volt, a zeneszerző onnan emelte át a ''Mártába'', a ''Rózsadal'' pedig egy népszerű ír népdal feldolgozása.

*'''Kórus:''' bérlők, cselédek, szolgák, vadászok, a királynő kísérete, nép.

*'''Történik:''' Richmondban és környékén, Anna királynő (1702–1714) uralkodása alatt.

*'''Az opera helyszínei:''' I. felvonás; 1. kép: a lady budoárja, 2. kép: a richmondi vásár; II. felvonás: Plumkett otthona, III. felvonás: kocsma az erdőben; IV. felvonás; 1. kép: a lady budoárja, 2. kép: Plumkett háza előtt.

*'''Játékidő:''' két és fél óra.

'''1. kép:''' A lady nagyon unatkozik, Nancy szerint unalmát csak egyféleképpen űzhetné el: ha szerelemembeszerelembe esne egy jó képűjóképű lovagba. Hirtelen megjelenik Lord Tristan, és esetlenül udvarolni kezd Harrietnek, aki ezt nem fogadja kicsattanó örömmel. Közben az ablakon át beszűrődik a vásárra igyekvő leányok éneke. A ladynek nagyon megtetszik a vidám jelenet, és elhatározza, hogy ő és Nancy szolgálónak öltözve szintén elmegy a vásárba. Lord Tristan hiába ellenzi a dolgot, a lányok nem hajlandóak elállni szándékuktól. Így végül nem tehet mást, minthogymint hogy elkíséri őket a vásárba.

'''2. kép:''' Plumkett és Lyonel eljöttek a vásárra, hogy új cselédeket találjanak udvartartásuk számára. Figyelmüket hamar felkelti az álruhás úri hölgyek szépsége, így végül választásuk rájuk esik. A két hölgy gondolkodás nélkül átveszi a foglalót és elszegődnek gazdáikhoz. Nagyon tetszik nekik a játék, a mosoly csak akkor fagy le az arcukról, amikor a richmondi bíró fejükre olvassa, hogy aki a foglalót elvettefelvette, az egy évig nem hagyhatja el a helyét.

A királynő egy erdei tisztás közelében vadászik, és természetesen vele vannak udvarhölgyei is. Plumkett a közeli kocsmában iddogál a hajtókkal és a falubeliekkel. Mikor megpillantja a vadászokkal együtt közeledő Nancyt, odarohan hozzá, és az ősi jogra hivatkozva magával akarja vinni a lányt. A jelenlévők megpróbálják erről lebeszélni, majd miután nem tesz le szándékáról, elzavarják. Lyonel közben felzaklatott lelkiállapotban az erdőben bolyong, mikoramikor összetalálkozik a vadászó úri társasággal, akik között megpillantja az ő Mártáját. Könyörögni kezd a ladynek, hogy térjen hozzá vissza. Harriet hűvösen viselkedik vele, és letagadja, hogy valaha is látta volna a férfit. Lyonel azonban nem tágít: egyre hevesebben bizonygatja az igazát, ezért Tristan elhatározza, hogy elfogatja a hívatlan vendéget. A lady ettől megretten. Végül mindenkit elküld, hogy kettesben beszélhessen Lyonellel. Ekkor ismét Mártaként áll egykori gazdája előtt, aki most már visszautasítja közeledését.

* Till Géza: ''Opera''. [[Zeneműkiadó]]., Bp., 1973., 197- 200. po.

* [[Winkler Gábor (orvos)|Winkler Gábor]]: ''Barangolás az operák világában I.'' Tudomány., Bp., 2003., 607-613. po.

* Matthew Boyden: ''Az opera kézikönyve''. Park., Bp., 2009., 164-165. po.