„Nicolaus Cusanus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nem tudom, a Cusa-i írásmód honnan jön, meg a Kues-ben és ilyesmik (honnan a rossebből jön ez a kényszeres kötőjelezés mindenhol?) |
|||
47. sor:
}}
Latinosan elterjedt nevén '''Nicolaus Cusanus''' ({{ny-de|Nikolaus von Kues}}), magyarosan '''
==Életpályája==
A [[Mosel]]-menti
==Filozófiája==
Filozófiai rendszere szigorú platonizmusában [[William Ockham|Ockham]], [[Duns Scotus]] és [[Eckhart mester]] gondolatait is beleépítette. Minden területen az ellentétek kiegyenlítésének magasabb elvét kereste. Filozófiai műveiben [[matematika]]i [[fogalom|fogalmak]] is előfordulnak, de vannak matematikai témájú
{{quote| ... Amikor visszatért Konstantinápolyból, ahol pápai követként tartózkodott 1438-ban, ráeszmélt filozófiájának alapelvére: a '''''coincidentia oppositorum'''''-ra. Minden, ami létezik, azáltal él és hat, hogy két ellentét keresztezési pontja. Ilyen coincidentia oppositorum Isten, aki maga az abszolút maximum, mert ő az átfogó végtelenség, s egyúttal maga az abszolút minimum, mert benne van mindenben, a legkisebb dologban is. Coincidentia oppositorum a világ, amely az egyes lényekben mérhetetlen sokaságot, mint egész azonban egységet alkot. Coincidentia oppositorum minden egyéniség, mert nemcsak benne foglaltatik a mindenségben, hanem az egész mindenség is benne foglaltatik.'' In omibus partibus relucet totum.'' Coincidentia oppositorum az ember, aki mint mikrokozmosz, ''parvus mundus'', magában egyesít minden elképzelhető ellentétet: a halandóságot és istenséget, s még hozzá tud erről az összekapcsolódásról. Coincidentia oppositorum végül maga Cusanus, aki összebékítette a vallást és a természettudományt, az egyházatyákat és a misztikát, a gondos megőrzője a réginek, és lángoló hirdetője az újnak, világfi és istenkereső, eretnek és bíboros, az utolsó skolasztikus és az első modern. ...|Egon Friedell: Az újkori kultúra története - (1928) - ford. Vas István}}
|