„Cigányok” változatai közötti eltérés

A cigányok egyes csoportjai Magyarországon („muzsikus cigányok”), a Balkán-félszigeten, Spanyolországban és Észak-Afrika nagy részén fontos szerepet töltöttek és töltenek be a zeneművészetben és a zenei szórakoztató iparban. A hivatásos cigány zenészek ezekben az országokban a környező népek [[népzene|népzenéjét]], műzenéjét és dalait játsszák és éneklik sajátos cigány stílusban. A spanyolországi cigányok jelentősen hozzájárultak a híres [[flamenco]] zene kialakulásához. A [[dzsessz]]nek pedig olyan gitárzseniket adtak a cigányok, mint a francia [[Django Reinhardt]] és a spanyol [[Carlos Montoya]]. A magyarországi cigányok közül kivételesen sokan váltak világhírűvé, ill. legendássá, pl."36." [[Rácz Laci]], [[Dankó Pista]], [[Rigó Jancsi]], [[Kis Grófo]]. Nemzetközi tekintélynek örvend pl. [[Toki Horváth Gyula]], [[Járóka Sándor (prímás, 1922–1984)|Járóka Sándor]], [[Boross Lajos (prímás)|Boross Lajos]], [[Sánta Ferenc (hegedűművész, 1919–2003)|Sánta Ferenc]], [[Puka Károly]], [[Lakatos Sándor (zenész)|Lakatos Sándor]], [[Lukács Tibor]]. A klasszikus zene művelői közül kiemelkedik [[Cziffra György]], aki a [[Francia Köztársaság Becsületrendje|francia becsületrend]]et is megkapta. Méltán volt világhírű [[Pege Aladár]], akit mind a komoly- mind a dzsessz-zenében az elsők között jegyeztek. Kortársaink között komoly nemzetközi elismerést szerző zenészek: [[Szakcsi Lakatos Béla]], [[Balogh Kálmán (cimbalomművész)|Balogh Kálmán]], [[Tony Lakatos]], [[Oláh Kálmán]], [[Kőszegi Imre]], [[Lakatos Pecek Géza]], [[Babos Gyula]], [[Rácz Aladár]] [[Kossuth-díj]]as cimbalomművész és még sokan mások.