„Balázsfalva” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró jav.
41. sor:
A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál települt várost [[1313]]-ban Herbordus fia Balázs alapította, innen a neve. [[1332]]-ben ''villa Blasii'' néven említik. Várkastélyát [[1535]]-ben Bagdy György, Erdély helyettes főkapitánya építtette. Itt az Apafi-kastélyban írták alá [[1687]]. [[október 27.|október 27-én]] [[Teleki Mihály]] és [[Lotaringiai Ferenc herceg]] azt az egyezséget, amely alapján Erdély [[Habsburgok|Habsburg]] uralom alá került, ezzel véget vetett az [[Erdélyi Fejedelemség]]nek.
 
[[1703]]. [[december 23.|december 23-án]] itt sikerült váratlan rajtaütéssel elfognia Guthi István ezereskapitánynak [[Pekry Lőrinc]] erdélyi főkapitányt, aki ezután átállt a [[kurucok]]hoz. [[1747]]-ben nyomda kezdte meg itt működését. A település 19. századi [[román nemzeti mozgalom]] központja lett. [[1848]]. [[május 15.|május 15]]-[[május 16.|16]]-án itt, a „Szabadság mezején” tartották a románok nagy nemzetgyűlésüket, ahol követeléseiket megfogalmazták, majd [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] második nemzetgyűlésükön a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen. [[1861]]. [[május 15.|május 15-én]] a románok itt megtartott gyűlése [[Erdély]] uniója ellen lépett fel. [[1910]]-ben 2204 lakosából 1560 román, 500 magyar és 135 német volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Alsó-Fehér vármegye]] [[Balázsfalvi járás]]ának székhelye volt. 2002

==Népessége==
[[1910]]-ben 20 7652204 lakosából 17 0911560 román, 1697500 magyar, 1900 cigány és 63135 német volt.
 
2002-ben 20 765 lakosából 17 091 román, 1697 magyar, 1900 cigány és 63 német volt.
 
== Látnivalók ==