„Heinrich Müller (Gestapo)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
33. sor:
 
== Élete ==
 
 
Alapfokú iskoláit [[Ingolstadt]]ban, [[Schrobenhausen]]ben és [[Krumbach]]ban végezte. A világháború kitörésétől repülőgépszerelőnek tanult a müncheni repülőgépgyárban, és tanulmányai végeztével a világháború alatt, 1917-ben önkéntesként csatlakozott a bajor hadsereghez.
39 ⟶ 38 sor:
A légierő kötelékébe került mint pilóta. Kiképzése után 1918 áprilisában került a nyugati frontra. Számos kitüntetést kapott (beleértve az első osztályú Vaskeresztet), és 1919-ben mint altiszt<ref>A német hadseregben katonai rendfokozat: megközelítőleg a magyar őrmesternek felel meg.</ref> szerelt le.
 
Ugyanebben az évben Müllert felvették mint ''segédfogalmazót''<ref name="ReferenceA">Korabeli és megközelítő magyar szóhasználattal.</ref> (Hilfsassistent) a müncheni rendőrfőkapitányságra. Előmenetele a nácik hatalomra jutásáig körülbelül az átlagosnak felelt meg. 1929-ben lett ''rendőr fogalmazó''<ref>Korabeli és megközelítő magyar szóhasználattal.<name="ReferenceA"/ref> (Polizeisekretär) a müncheni politikai rendőrségen, és nyomozóként elsősorban a kommunista szervezetek elleni akciókban vett részt.
(Más források szerint a nácik ellen is eredményes volt, s ennek tudható be, hogy magas rangú SS tiszt létére és kulcspozíciója ellenére csak 1939-ben vették fel a [[NSDAP|náci pártba]].)
 
48 ⟶ 47 sor:
Alig néhány héttel a náci hatalomátvétel után, 1933 tavaszán [[Heinrich Himmler]] és [[Reinhard Heydrich]] átvette az irányítást a bajor rendőrség felett, Müller lett az újonnan alapított Bajor Politikai Rendőrség (BPP) egyik vezetője, amelynek új feladata a nácik bajorországi ellenfeleinek megfélemlítése, üldözése, megsemmisítése lett.
 
Röviddel ezt követően Heydrichet kinevezték a ''Titkos Államrendőrség Hivatala'' (Geheime Staatspolizeiamt - Gestapa) vezetőjének Berlinbe, s egyúttal a porosz politikai rendőrség feje is lett. Mint messze a legnagyobb ilyen szervezet vezetője 1934. áprilisában a Bajor Politikai Rendőrség több munkatársát, köztük Heinrich Müllert is Berlinbe helyeztette át.<ref>Ez volt az un. „bajor brigád” ( „Bajuwarenbrigade”): Werner Best, Reinhard Flesch, Franz Josef Huber, Anton Dunckern és Josef Meisinger.</ref>. Az ügy hátterében az húzódott, hogy megerősítse pozícióját a ''Titkos Államrendőrség Hivatalá''ban általa ismert, hűséges alkalmazottak bevonásával a vezetésbe.
 
==Előmenetele az SS-ben és a rendőrségnél==
 
Müllert 1934 tavaszán vették fel az SS-be. <ref>SS-Nr. 107 043</ref> Előmenetele: 1934. április 20. - Sturmführer; 1934. július 4. - Obersturmführer; 1935. január 30. - Hauptsturmführer; 1936. április 20. - Sturmbannführer; 1936. november 9. - Obersturmbahnführer; 1937. január 30. - Standartenführer; 1939. április 20. - Oberführer;
 
Körülbelül ilyen ütemben és ezekkel párhuzamosan növekedett a rangja a rendőrségi ranglétrán is.
 
Többek szerint környezetével ellentétben Müller nem volt fanatikus, árja felsőbbrendűségben és antiszemita fajelméletben hívő hithű náci, csak egy munkamániás karrierista bürokrata a legveszélyesebb fajtából a legveszélyesebb helyen a legveszélyesebb pozícióban.<ref> Delarue, 178-180. o.</ref>
 
Müller egykori müncheni főnökével, Reinhard Flesch-sel végezte kezdetben a Politikai Rendőrség Hivatalában ( a II-es számú hivatal a Biztonsági Rendőrség Főhivatalában) az 1-es alosztály és azon belül az 1A csoport ( „Kommunista, marxista és kapcsolódó mozgalmak) és az 1H csoport (Párt ügyek és hozzá kapcsolódó szervezetek) vezetését.