„Salánk” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
54. sor:
Templomok.Salánk római-katolikus plébániáját az 1332-1337. években összeállított pápai tizedjegyzékben találjuk először. Mindenszentek tiszteletére épült római katolikus temploma a XIV. század végén épülhetett. Amikor azonban a reformáció idején a salánkiak az 1540-es években áttértek az új hitre, birtokukba vették a templomot, amely azonban nemsokára egy tűzvészben elpusztult. A XVI. század végén azonban sikerült felújítani.
Salánk reformációját Kálmáncsehi Sánta Mártonnak és Radán Balázsnak, a beregi vidék két kiemelkedő reformátorának köszönheti.A református templom 1390–1405 körül épült, falusi gótikában. Amikor a gyülekezet plébánosával együtt református hitre tért, a templomot tovább használta, megtisztítva a képektől és szobroktól. Több tűvész is sújtotta. Az első hatalmas pusztulás 1789-ben érte, amikor a faluban 84 ház pusztult el a templommal együtt. A hívek mégis elsősorban a templomuk helyreállítására fordították minden erejüket. Kétszer bővítették. Először 1821-ben, lebontva a szentélyt keleti irányban, másodszor 1936-ban, amikor felépítették az északi szárnyat. Legutoljára 2002 nyarán festették a templomot kívülről, 2004-ben pedig sor kerülhetett a teljes belső renoválásra, mely az egyháztagok saját áldozatos költségén történt.A gyülekezet levéltárában több fontos okirat található. A legnevezetesebbek: a Szepessy Zsófia földbirtokos asszonytól 1604-ből származó adománylevél, mely megerősítette a salánkiakat a község melletti Hosszú-mocsár erdő használatában, valamint az 1789-es nagy tűzvész, az újjáépítés leírásában és a benne részt vett salánki lakosok névsorát megőrző okmány.
A templom egyik karzatán felirat emlékezik meg [[II. Rákóczi Ferenc]] fejedelem utolsó országgyűléséről, melyet 1711-ben Salánkon tartottak meg. A fennmaradt legenda szerint a fejedelem a Hömlöchegy tetején tartotta a gyűlést, ahonnan be lehetett látni fél Magyarországot. Egy hatalmas, lapos tetejű, kerek formájú követ használtak a gyűlés asztalaként és azon írta Rákóczi utolsó rendeleteit, leveleit a nemzethez, felszólította a népet a hűségre, a hitre, a reményre.<ref>[http://www.c3.hu/~hatodik_sip/98%20lapok/Irasok98/Tel98/HS98TEL-9.htm Salánki népmondák]</ref>
A szószék a déli fal közepe előtt áll, szószékkoronáján a következő felirat olvasható: László József és if. Sípos András készítette. A szószék mellett fedeles papi szék áll, előtte, a padlózaton, sírkő látható a következő felirattal: ''Sepalchurum Generosi Domini Caspari Kun de Rosály, qui obiit anno 1608. die 24. decembris'' (Nemes rozsályi Kun Gáspár uram sírja, aki 1608. december 24-én hunyt el).
A templomtorony négy fiatornyos sisakja Salánk minden részéből jól látható. A templom úrasztali edényei közül a szakirodalom Ilosvay Ábrahám 1711-ben készült aranyozott ezüstpoharát, egy aranyozott, ezüstből készült fedeles kelyhet és egy 1726-ból származó ónkannát tart számon.▼
▲A templom úrasztali edényei közül a szakirodalom Ilosvay Ábrahám 1711-ben készült aranyozott ezüstpoharát, egy aranyozott, ezüstből készült fedeles kelyhet és egy 1726-ból származó ónkannát tart számon.
A salánki református templom Kárpátalja legnevezetesebb történelmi műemlékei közé tartozik.
| |||