Salánk

Salánk (ukránul Шаланки (Salanki / Shalanky), oroszul Шаланки (Salanki / Šalanki)): falu Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban.

Salánk (Шаланки)
Salánk címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Nagyszőlősi járás (–2020) Beregszászi járás
Község	Tiszaújlak község
Rang	falu
Alapítás éve	1332
Polgármester	Alyokhin Viktor
Irányítószám	90311
Körzethívószám	+380 03143
Népesség
Teljes népesség	3500 fő (2001) +/-
Magyar lakosság	3000
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	118 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 13′ 40″, k. h. 22° 53′ 02″48.227777777778, 22.883888888889
Salánk Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Salánk témájú médiaállományokat.

Fekvése

Nagyszőlőstől 16 km-re északnyugatra a Borzsa partján fekszik.

Története

1332-ben Salanch néven említik először. Az Árpád korban kiváltságos település volt. A falu egykor a Gacsályiak birtoka volt. A Gacsályi családnak Salánkon kívül Magyarkomjáton és Alsó-Karaszló helységekben is voltak birtokai a megyében.

1483-ban a Gacsályi család örökös nélküli kihalta után Salánkot a Rosályi Kún család foglalta el.

A 17–18. században ruszinokkal telepítették be. 1711. február 11-én itt tartotta Rákóczi a szabadságharc utolsó országgyűlését. A helyszín, a salánki kastély 1717-ben a tatár támadás során elpusztult. 1910-ben 2322, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott. A Borzsa folyó mentén települt falu 3150 lakosából 3050 (90%) magyar nemzetiségű.

Látnivalók

Salánkon számos látnivaló van,amit igazán csak egy helybéli tudhat.Kezdve a szoborparktól,a Mikes-kúton (vagy másik néven ismert Nyikesen) át,a református és a görögkatolikus,valamint napjainkra szintén népszerűvé vált a több száz éves kis vonat,a helybeliek büszkesége,a Zsuzsi! A szoborpark vagy az emlékpark.A parkot 2003-ban hozták létre, amikor a nagyságos fejedelemnek állítottak emléket. A következő évben államalapító királyunk szobrát avatták ugyanitt. 2005-ben pedig Mikes Kelemen domborműve is helyet kapott a parkban. Az alkotások Koltay László püspökhatvani szobrászművész munkái, melyek a Mikes Kelemen Hagyományőrző és Alkotótáborban születtek. Ugyancsak itt kapott helyet az Osváth Miklós tiszteletére és emlékére állított kopjafa, melyre a festő születésének és halálának dátumát vésték rá. A szoborpark legrégebbi alkotása a sztálinizmus áldozatainak emlékműve, melyet 1989-ben állítottak a falu központjába. A sziklatömbre egy réztáblát erősítettek, melyre az áldozatok névsorát vésték. A nagyrészt magyar anyanyelvűek által lakott településen a történelmi múlt emlékét őrző park szimbolikus értéket képvisel. Nagyobb ünnepek, megemlékezések alkalmával itt gyűlnek össze a település lakói, félúton a református és a görögkatolikus templom között. Salánk történelme szorosan kapcsolódik II. Rákóczi Ferenccel,aki itt tartotta utolsó országgyűlésát,valahol a Hömlöc vagy a Helmec-hegy tetején.1711. február 17-18-án II. Rákóczi fejedelem a salánki kastélyban tartotta tanácsosaival utolsó gyűlését. A kastélyt 1717-ben feldúlták és lerombolták a vidékre betörő krími tatárok. Salánkon olyan monda is járja, hogy azt a bizonyos tanácskozást a fejedelem nem is a kastélyban tartotta, hanem a Hömlőc-hegy tetején, ahol az asztal szerepét egy nagy kerek kő töltötte be, ez a kő még ma is ott van a hegy tetején. 1825 nyarán Salánkon járt Budai Ézsaiás, a magyar klasszika filológiai úttörője. A Mikes-kút.Ennek a kútnak a neve,Rákóczi leghűségesebb apródjáról,Mikes Kelemenről kapta a nevét,se ezt a nevet viseli a helyi középiskola is.Rákóczi maradék kurucaival kis csapatokban szétszóródva Salánk határába ért.A Szalván átkelve Rákóczi lova megbotlott,s rálépett egy kőre,ahol ott maradt aló lábnomya.Ezt a mai napig ereklyeként őrzik.Ivóvíz után kellett nézni,de a környék erősen mocsaras volt.Mikes Kelemen talált rá a domb aljában egy kristálytiszta vizű forrásra.A forrást róla nevezték el,ahol napjainkban egy kút található.A dombot,amelynek a lábánál van a kút,ma is Mikes-dombnak hívják. Templomok.Salánk római-katolikus plébániáját az 1332-1337. években összeállított pápai tizedjegyzékben találjuk először. Mindenszentek tiszteletére épült római katolikus temploma a XIV. század végén épülhetett. Amikor azonban a reformáció idején a salánkiak az 1540-es években áttértek az új hitre, birtokukba vették a templomot, amely azonban nemsokára egy tűzvészben elpusztult. A XVI. század végén azonban sikerült felújítani.

Salánk reformációját Kálmáncsehi Sánta Mártonnak és Radán Balázsnak, a beregi vidék két kiemelkedő reformátorának köszönheti.A református templom 1390–1405 körül épült, falusi gótikában. Amikor a gyülekezet plébánosával együtt református hitre tért, a templomot tovább használta, megtisztítva a képektől és szobroktól. Több tűvész is sújtotta. Az első hatalmas pusztulás 1789-ben érte, amikor a faluban 84 ház pusztult el a templommal együtt. A hívek mégis elsősorban a templomuk helyreállítására fordították minden erejüket. Kétszer bővítették. Először 1821-ben, lebontva a szentélyt keleti irányban, másodszor 1936-ban, amikor felépítették az északi szárnyat. Legutoljára 2002 nyarán festették a templomot kívülről, 2004-ben pedig sor kerülhetett a teljes belső renoválásra, mely az egyháztagok saját áldozatos költségén történt.A gyülekezet levéltárában több fontos okirat található. A legnevezetesebbek: a Szepessy Zsófia földbirtokos asszonytól 1604-ből származó adománylevél, mely megerősítette a salánkiakat a község melletti Hosszú-mocsár erdő használatában, valamint az 1789-es nagy tűzvész, az újjáépítés leírásában és a benne részt vett salánki lakosok névsorát megőrző okmány.

A templom egyik karzatán felirat emlékezik meg II. Rákóczi Ferenc fejedelem utolsó országgyűléséről, melyet 1711-ben Salánkon tartottak meg. A fennmaradt legenda szerint a fejedelem a Hömlöchegy tetején tartotta a gyűlést, ahonnan be lehetett látni fél Magyarországot. Egy hatalmas, lapos tetejű, kerek formájú követ használtak a gyűlés asztalaként és azon írta Rákóczi utolsó rendeleteit, leveleit a nemzethez, felszólította a népet a hűségre, a hitre, a reményre.

A szószék a déli fal közepe előtt áll, szószékkoronáján a következő felirat olvasható: László József és ifj. Sípos András készítette. A szószék mellett fedeles papi szék áll, előtte, a padlózaton, sírkő látható a következő felirattal: Sepalchurum Generosi Domini Caspari Kun de Rosály, qui obiit anno 1608. die 24. decembris (Nemes rozsályi Kun Gáspár uram sírja, aki 1608. december 24-én hunyt el).

A templomtorony négy fiatornyos sisakja Salánk minden részéből jól látható. A templom úrasztali edényei közül a szakirodalom Ilosvay Ábrahám 1711-ben készült aranyozott ezüstpoharát, egy aranyozott, ezüstből készült fedeles kelyhet és egy 1726-ból származó ónkannát tart számon.

A salánki református templom Kárpátalja legnevezetesebb történelmi műemlékei közé tartozik.

Híres emberek

• Itt született Harangozó Miklós festőművész.
• Itt született Varga Zoltán koreográfus.
• Az 1800-as években a település tanítója Trócsányi Gábor volt.

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
• Kárpátaljai Magyar Könyvek(Rákóczi virágai)
• Beszélő kövek
• Kárpátalja.ma