„Harkány” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
37. sor:
[[1814]]-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. [[1823]]-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.
Harkány [[Siklós]] "[[uradalom]]" részét képezte. 1823-tól jelezték kénes jellegű gyógyvizét Harkánynak. [[1824]]-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő ''Büdösrét'', ''Büdöstó'' helyén. A termálvízre 1828-ban épült fürdőépület. [[
1918 novemberétől 1921 augusztusig a település szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a [[Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság]] nevű szerb bábállam részét képezte. A város jelentős átalakulása a szerb-megszállást utáni korszakban kezdődött.
A fürdő igazi fellendülését 1925-től, Antal Jenő fürdőbérlőnek történt átadása jelentette, aki igazgatóként valódi európai nívójú környezetet kezdett kialakítani a messze földön már híressé lett helyen, a gyógyulni vágyók körében. [[1925]]-ben épült fel a közel 2000 m² vízfelületű termálfürdő, amelynek átlagosan 29°C lehűtött hőmérsékletű kellemes kénes vize nem csak a reuma, a köszvény és isiász gyógyítására alkalmas, hanem megannyi más esetben, pl. légzőszervi krónikus hurutok, bőrbetegségek, égési sebek, "női bajok", és egyéb szervi bántalmak számára is "csodavíz".
A mediterrán jellegű enyhe éghajlat, a tiszta levegő télen-nyáron biztosítja a gyógyulást. A platánfákkal övezett, hatalmas kiterjedésű és gondozott virágszigetekkel, rózsakerttel is rendelkező park már lassan száz éve vonzza az idelátogatók nagy számát. A turizmust pártfogoló közlekedést már [[1928]]-ban is segítette, hogy naponta öt pár vonatszerelvény hozta és vitte Pécs vasútállomásról az érdeklődőket. [[1927]]-ben az itt megrendezett nemzetközi orvosi vándorgyűlés nagy elismeréssel szólt a fürdő gyógyforrásairól, amely szak-orvosi körökben is széleskörűen ismertté tette, a már korábban is elfogadott termálfürdő hírnevét. A fürdőigazgatóság az 1920-as évektől fogva szerződéseket kötött a nagyobb hazai, és több külhoni egészségbiztosító és társadalombiztosító társasággal, akiknek tagsága kedvezményesen vehették igénybe a fürdő gyógyhatását.
Az eleinte állandó szállás gondokkal küzdő városban a gondok enyhítésére a város vezetősége komoly lépéseket tett a kezdetektől fogva. [[1930]]-ra épült meg az akkor Gróf Benyovszky nevére keresztelt fürdőtelepi szálló 65 szobával, s még [[1928]]-ban megkezdték 50 holdnyi terület villakertekre parcellázását is, közvetlenül a nagy parkterület közelében, ahová egyéni elhelyezést nyerhettek az ide utazók.<ref>Harkány gyógyfürdő - Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma 1928., / 848-849 oldal</ref>
[[1977]]. [[április 1.|április 1-jén]] hozzácsatolták a 2 km-re északnyugatra lévő [[Terehegy]] községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.)
|