„Harkány” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
37. sor:
[[1814]]-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. [[1823]]-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.
 
Harkány [[Siklós]] "[[uradalom]]" részét képezte. 1823-tól jelezték kénes jellegű gyógyvizét Harkánynak. [[1824]]-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő ''Büdösrét'', ''Büdöstó'' helyén. A termálvízre 1828-ban épült fürdőépület. [[18661846]]-ban, [[1867]]-benmár [[Zsigmondymegjelent Vilmos]]magyarul mérnökis artézi„A kutakatharkányi fúrt.hévíz [[1846]]gyógyereje” című tanulmány-banfüzet, magyarulamely isa megjelenthely „Ajelentőségét harkányimutatta hévízbe gyógyereje”az olvasóknak. [[1860]]-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkány-fürdőtfürdő birtokát is [[1866]]-tól fogva [[Zsigmondy Vilmos]] mérnök irányításával kezdődtek meg artézi kútfúrások. Az ekkor [[1866]]-ban elsőként létesült az, un. Zsigmondy VilmosAlsó artézi kút, amely a 37,7 méter mélyről, érkező 61.2°C hőmérsékletű feltörő vize, lett az ország első hévízkútjakiépített letthévízkútja.
 
<!--Értelmetlen mondatok--><!-- Az Alsó-kútnak, amit létesítettek, vízhozama 890 l/p. [[1970-es évek]] izotópvizsgálattal bizonyított, a COS 150-szer gyorsabban jut be a szervezetbe, mint más kénvegyületek. (Dr. Kádas István prof.) [[1999]] Dr. Keszthelyi Béla COS a pszoriázisra (pikkelysömör) is kiváló (DN. 1999. szept. 13.)-->
 
1918 novemberétől 1921 augusztusig a település szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a [[Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság]] nevű szerb bábállam részét képezte. A város jelentős átalakulása a szerb-megszállást utáni korszakban kezdődött.
A fürdő igazi fellendülését 1925-től, Antal Jenő fürdőbérlőnek történt átadása jelentette, aki igazgatóként valódi európai nívójú környezetet kezdett kialakítani a messze földön már híressé lett helyen, a gyógyulni vágyók körében. [[1925]]-ben épült fel a közel 2000 m² vízfelületű termálfürdő, amelynek átlagosan 29°C lehűtött hőmérsékletű kellemes kénes vize nem csak a reuma, a köszvény és isiász gyógyítására alkalmas, hanem megannyi más esetben, pl. légzőszervi krónikus hurutok, bőrbetegségek, égési sebek, "női bajok", és egyéb szervi bántalmak számára is "csodavíz".
A mediterrán jellegű enyhe éghajlat, a tiszta levegő télen-nyáron biztosítja a gyógyulást. A platánfákkal övezett, hatalmas kiterjedésű és gondozott virágszigetekkel, rózsakerttel is rendelkező park már lassan száz éve vonzza az idelátogatók nagy számát. A turizmust pártfogoló közlekedést már [[1928]]-ban is segítette, hogy naponta öt pár vonatszerelvény hozta és vitte Pécs vasútállomásról az érdeklődőket. [[1927]]-ben az itt megrendezett nemzetközi orvosi vándorgyűlés nagy elismeréssel szólt a fürdő gyógyforrásairól, amely szak-orvosi körökben is széleskörűen ismertté tette, a már korábban is elfogadott termálfürdő hírnevét. A fürdőigazgatóság az 1920-as évektől fogva szerződéseket kötött a nagyobb hazai, és több külhoni egészségbiztosító és társadalombiztosító társasággal, akiknek tagsága kedvezményesen vehették igénybe a fürdő gyógyhatását.
Az eleinte állandó szállás gondokkal küzdő városban a gondok enyhítésére a város vezetősége komoly lépéseket tett a kezdetektől fogva. [[1930]]-ra épült meg az akkor Gróf Benyovszky nevére keresztelt fürdőtelepi szálló 65 szobával, s még [[1928]]-ban megkezdték 50 holdnyi terület villakertekre parcellázását is, közvetlenül a nagy parkterület közelében, ahová egyéni elhelyezést nyerhettek az ide utazók.<ref>Harkány gyógyfürdő - Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma 1928., / 848-849 oldal</ref>
 
[[1977]]. [[április 1.|április 1-jén]] hozzácsatolták a 2&nbsp;km-re északnyugatra lévő [[Terehegy]] községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2&nbsp;km a településközpontok közti távolság.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Harkány