„Kelebia (Magyarország)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: Belső hivatkozás be, szó szerint átvett POV ki |
|||
22. sor:
== Története ==
{{csonk-szakasz}}
A [[trianoni békeszerződés]] 1920. január 15-én átadott tervezetének 27. cikkelye a Szabadka szabad királyi város területéhez tartozó új országhatáron az úgynevezett támasztópontokat (két támasztópont közé húzható egy egyenes határvonal)<ref>[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Tompa/pages/006_orszhatar_a_falu_szelen.htm Országhatár a falu szélén], sulinet.hu</ref> így írta le: ''„a helyszínen megállapítandó vonal a Szabadka–Bácsalmás vasutvonalat Csikéria állomástól körülbelül 1500 méterre keletre, a Szabadka–Kiskunhalas vasútvonalat Kelebia állomástól délre körülbelül 3 kilométerre átvágja és Horgostól és vasuti állomásától északra halad...”'' <ref>[http://www.forrasfolyoirat.hu/0706/miskolczi.pdf Miskolczi Miklós: Trianoni ikrek Három pötty a déli országhatáron: Tompa, Kelebia, Csikéria], forrasfolyoirat.hu</ref> Később így írt Kelebia létrejöttéről egy Szerbiában megjelenő magyar nyelvű lap:
{{idézet2|''…Miután tekintélyes városrész került át magyar uralom alá, [[Tompa]], a két Kelebia és [[Csikéria]] s más tanyaközpontok, ezen a felszabadult területen körülbelül 18 tanyai iskola van. A felszabadult területen értesülések szerint fenntartják Szabadka város magyar törvényhatóságát, amely Tompán rendezkedik be. Ott lesz a polgármesteri hivatal és egyéb hatóságok. Ez a magyar Szabadka magyar vezetéssel fog bírni Suboticára is, mely szívében szintén magyar, s alig várja, hogy a szerb zsarnokságtól megszabaduljon. Lesz még egyszer ünnep a világon. A magyar Nagyszabadka ünnepe.…''|Halasi Értesítő}}
| |||