„Szavanna (macskafajta)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Savannah Clark (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére
szakaszolás, forrás, nem idevaló tartalom ki
1. sor:
{{nincs forrás}}
[[Kép:Savannah Cat portrait.jpg|bélyegkép|265px|jobbra|Szavanna macska]]
A '''szavanna macska''' az afrikai szervál és különböző [[Macska|házimacska]] fajták (egyiptomi maú, sziámi, szerengeti - sőt, egy másik csodás hibrid, a bengáli macska) keresztezéseként létrehozott [[Hibrid (biológia)|hibrid]] fajta.
 
==Története==
Először egy amerikai bengáli tenyésztő, Judee Frank tenyésztette ki, 1986. április 7-én született meg az első szavanna macska, egy hím szervál és egy sziámi cica gyermekeként: a neve Savannah lett (innen származik a fajta neve). A TICA (The International Cat Association) 2001-ben fogadta el a fajtát és annak standardjait, versenyeztethetőként azonban csak 2012 májusában regisztrálták.
 
==Megjelenése==
A szavannák magasak és karcsúak, hátsó lábuk hosszabb a mellsőnél, valós méretüknél általában nagyobbnak tűnnek rendkívül atletikus alkatuk miatt. Fejük hosszúkás, nyakuk karcsú. Fülük nagy, szemük bumeráng alakú, a felső és alsó szemhéjon megfigyelhető a sötét "szemceruza-vonal": ez a szemeket védi az erős fénytől.
 
10 ⟶ 12 sor:
A standardoknak megfelelő szavanna mintája szimmetrikus, homlokukon kirajzolódik az "M" logo (miszerint Macska).
 
==Hibridek==
A hibridek besorolása hivatalosan a "filial generation number" alapján történik: minél alacsonyabb az "F" szám annál közelebbi a szervál rokonság (szavannák esetében) vagy a leopárdmacska rokonság (bengáliak esetében).
 
27 ⟶ 30 sor:
A TICA által alkalmazott másik besorolási rendszer az "A, B, C, SBT" besorolás. Ahol a két szülő különböző fajtából származik (természetesen csak a fajta-csoporton belüli keresztezések megengedettek), ott az utód "A" besorolású fajtamacska, ahol a szülők azonos fajtából származnak ugyan, de a négy nagyszülő között van legalább egy más fajtájú, ott az utód "B" besorolású fajtamacska lesz, és így tovább. Így például minden F1-es szavanna törvényszerűen "A" besorolású, "SBT" besorolásút legkorábban az F4-es generációban találhatunk - ám előfordulhat "A" besorolású fajtamacska akár az F8-asok között is (egy F7-es szavanna és egy egyiptomi maú keresztezése esetén például). Versenyeken csak az SBT besorolású macskák indulhatnak (ahol a felmenők között a dédszülők generációjáig visszamenőleg nincs más fajta).
 
==Életmódja==
A szavannák esetében a magas "szerváltartalmú" állatok eleinte félénkek lehetnek. Bizalmukat ki kell érdemelni, meg kell szelídíteni őket...de ezt sokkal szebben is elmondták már, mint én valaha képes lennék rá:
Prózaian: aA zajt, tömeget, stresszt (például gazdájuk nélkülözését) megszenvedik. Ilyen helyzetekben könnyen megijednek, és bár igaz, hogy ijedtükben támadhatnak, ez akkor történik, ha idegenek akaratuk ellenére meg akarják érinteni, sarokba akarják szorítani, esetleg le akarják fogni az állatot. Persze ilyen esetekben egy házimacska is támadhat. A társállatként, helyesen tartott szavannák vad ősének öröksége megszelídítő gazdájukhoz való ragaszkodásukban, vad külsejükben és csodálatos atlétikai képességeikben, nagy mozgásigényükben, erős vadászösztönükben (egerekre, rovarokra, madarakra vadásznak, nem emberekre), zsúfoltság esetén területük fokozott jelölésében, ijedtség, zavartság esetén pedig az étel visszautasításában, rejtőzködő, visszahúzódó viselkedésben nyilvánul meg, nem támadó magatartásban.
 
Minden generációra jellemző, hogy a boldog szavannák természete érdeklődő, játékosak, kíváncsiak, rendkívül energikusak és intelligensek. Kilincset lenyomni, szekrényt kinyitni, játékot visszahozni, csapot megengedni is gyorsan megtanulnak, éppúgy, mint sok utasítást megérteni (és ha kedvük tartja végrehajtani). Kedvenc helyük minden szobában a lehető legmagasabb polc, és mivel helyből akár két és fél méterre is képesek kecsesen felugrani, el is érik azt. Szeretik a vizet, és a teljes belemerülést kivéve minden formájában nagyon élvezik, sőt vannak szavannák, akik úszni is szeretnek.
"Ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból."
 
Prózaian: a zajt, tömeget, stresszt (például gazdájuk nélkülözését) megszenvedik. Ilyen helyzetekben könnyen megijednek, és bár igaz, hogy ijedtükben támadhatnak, ez akkor történik, ha idegenek akaratuk ellenére meg akarják érinteni, sarokba akarják szorítani, esetleg le akarják fogni az állatot. Persze ilyen esetekben egy házimacska is támadhat. A társállatként, helyesen tartott szavannák vad ősének öröksége megszelídítő gazdájukhoz való ragaszkodásukban, vad külsejükben és csodálatos atlétikai képességeikben, nagy mozgásigényükben, erős vadászösztönükben (egerekre, rovarokra, madarakra vadásznak, nem emberekre), zsúfoltság esetén területük fokozott jelölésében, ijedtség, zavartság esetén pedig az étel visszautasításában, rejtőzködő, visszahúzódó viselkedésben nyilvánul meg, nem támadó magatartásban.
 
Minden generációra jellemző, hogy a boldog szavannák természete érdeklődő, játékosak, kíváncsiak, rendkívül energikusak és intelligensek. Kilincset lenyomni, szekrényt kinyitni, játékot visszahozni, csapot megengedni is gyorsan megtanulnak, éppúgy, mint sok utasítást megérteni (és ha kedvük tartja végrehajtani). Kedvenc helyük minden szobában a lehető legmagasabb polc, és mivel helyből akár két és fél méterre is képesek kecsesen felugrani, el is érik azt. Szeretik a vizet, és a teljes belemerülést kivéve minden formájában nagyon élvezik, sőt vannak szavannák, akik úszni is szeretnek.
 
Családjuk körében gyorsan megnyílnak, más háziállatokkal összebarátkoznak. Gazdáikat mindenhova követik, ha mindenki elmegy otthonról és nincs más társ-állatuk képesek akár egész nap az ajtóban várni a családra. Igényelik az emberi társaságot, gazdáikkal erős érzelmi kötődést építenek ki. Pórázon sétálva boldogan fedezik fel a környezetet, a megszokott helyekhez nem ragaszkodnak túlságosan: az utazást, szállodai tartózkodást nem bánják, ha a gazdájukkal lehetnek. Jellemük sok tekintetben jobban hasonlít a kutyákéra, mint a macskákéra.
 
Nagyon beszédes állatok: morognak, dorombolnak, ugatásszerű vagy csiripelő hangokat adnak, nyávognak, kerregnek, egymással is sokat kommunikálnak. Ha gazdáik hozzájuk szólnak, mindig válaszolnak, és ha ők szólnak hozzánk, jobban tesszük, ha válaszolunk, mert képesek akár egy órán át tekintetüket ránkszegezve ismételgetni mondandójukat, figyelmünket mancsuk finom érintésével, fogaik ruhánkon vagy kezünkön való összecsippentésével, vagy játékuk ölünkbe ejtésével hívják fel magukra.
 
==Források==
{{jegyzetek}}
*[http://www.tica.org/cat-breeds/item/260 Savannah Introduction - TICA] {{en}}
 
[[Kategória:Macskafajták]]