Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 79.122.5.116 (vita) szerkesztéséről Dencey szerkesztésére
}}
 
Munkácsi '''Munkácsy Mihály''', 1868-ig ''Lieb Mihály Leó'',<ref>A Belügyminisztérium 1868. évi 19509. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1868. év 5. oldal 8. sor.</ref>{{jegyzet*|1874. augusztus 5-én, Luxemburgban, Ellben kelt házassági anyakönyvi kivonatában is ''„Michel Leo Lieb genannt Munkácsy''”, azaz Munkácsynak nevezett Lieb Mihály Leóként szerepel.}}<ref>{{cite web |url=https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12877-161758-16?cc=1709358 |title=Munkácsy Mihály házassági bejegyezése|accessdate=2015-03-04 | language=magyar | publisher=familysearch.org}}</ref> nhzgtvdbnémetül ''Michael von Munkácsy'',oijmvjguhmhnjfukzkzhmndznjj [[frankofón|ón]] nyelvterületen ''Michel Léo de Munkacsy''<ref>{{cite web |url=http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowARemoteImage.shtml?LSG_M37@864 |title=Francia nyelvű gyászjelentése |accessdate=2015-03-04 | language=francia | publisher=rakovszky.net}}</ref> ([[Munkács]], [[1844]]. [[február 20.]] – [[Endenich]], [[Németország]], [[1900]]. [[május 1.]]) magyar festőművész, a [[19. század]] magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere.
 
[[Békéscsaba]]i asztalosinasként kezdett dolgozni, de festőművész vált belőle, aki hatalmas vásznaival az egész [[Föld|világot]] meghódította. Művészi tudásán és tehetségén kívül, az [[európa]]i és a [[Magyarország|magyar]] társadalom életének [[falu]]si és [[város]]i közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny „[[Szociográfia|szociográfus]]” is volt egyben, hiszen életképfestészete mind [[szociológia]]i, mind pedig eseménytörténeti vonatkozásában pontos jellemzést ad kortársairól. Tanulmányozta és nagy műgonddal festette korának jellegzetes karaktereit. [[európaEurópa]]i és [[magyarok|magyar]] [[Polgár (városlakó)|polgárként]] vált neves festőművésszé, Krisztus-trilógiája és számtalan méltán világhírűvé vált képe missziót teljesített, amellyel [[Kereszténység|keresztény]] magyarként az egész művelt világ előtt megbecsülést szerzett.<ref>{{cite web |url=http://panteon.szegedvaros.hu/component/content/article/46.html |title=Munkácsy Mihály - Nemzeti emlékcsarnok - Szeged |accessdate=2015-03-04 | language=magyar | publisher=panteon.szegedvaros.hu}}</ref> Ahhoz, hogy hatalmas életművét létrehozza, tehetségre, szorgalomra, megfeszített [[gondolkodás|szellemi]] és fizikai munkára volt szükség.
 
[[Romantika|Romantikusan]] [[Realizmus (művészet)|realista]] festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Szorosan kötődött a [[Gustave Courbet]] által képviselt realista ábrázoláshoz. A fájdalom megértése és átélése Munkácsy realista művészetének egyik legértékesebb eleme. A romantika egyik forrása a polgári társadalmak születésével együtt kifejlődő nemzeti tudat. Nagyméretű vásznain hatalmas kompozícióit karakteres embertípusokkal, impozáns eszköztárral alkotta meg. Életére és munkásságára is jelentős befolyást gyakoroltak a nőkkel folytatott kapcsolatai. Az özvegy Cécile Papier de Marches bárónéval kötött házassága biztosította az anyagi hátteret számára.
== Élete és munkássága ==
=== Gyermekkora ===
[[Munkács|Munkácson]]on született [[1844]]. [[február 20.|február 20-án]] a sóperceptori (kincstári sótiszti) lakás sarokszobájában. Keresztszülei Steiner Jakab, az Apponyi-uradalom inspektora és felesége, Munkácsy anyai nagynénje, Reök Karolina - akit a családban Saroltának neveztek - voltak.<ref>{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/01500/01577/00030/pdf/00030.pdf|author=Czeglédi Imre |title=Munkácsy ősei és rokonsága|publisher=epa.oszk.hu|language=magyar |date=|accessdate=2015-04-21}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.bekescsaba.hu/munkacsy-emlekhaz |author=|title=Munkácsy Emlékház |publisher=bekescsaba.hu|language=magyar |date=|accessdate=2015-04-22}}</ref> A munkácsi római katolikus plébániahivatal keresztelési anyakönyvi bejegyzésére utólag rávezették, hogy a magyar minisztérium engedélyével a Lieb családnevet Munkácsyra változtatták.<ref>{{cite web |url=http://www.munkacsy.ro/mm_gyermekkor.php |author=|title=Munkácsy képek Erdélyben |publisher=munkacsy.ro|language=magyar |date=|accessdate=2015-04-22}}</ref>
Édesapja Lieb Mihály (1800–1852; gyakran Lieb Leó Mihályként említik, holott a keresztségben csak a Mihály nevet kapta), a 18. század elején [[Magyarország|Magyarországra]]ra költözött [[bajorok|bajor]] hivatalnokcsaládból származott,{{jegyzet*|Születési, házassági és halálozási bejegyzésében is csak Mihályként szerepel.}} [[Római katolikus egyház|római katolikus]] vallású sótiszt volt Munkácson, később [[Ung vármegye|Ung]] és [[Bereg vármegye|Bereg]] vármegyék táblabírája.<ref>{{cite web |url= http://www.karpataljalap.net/?q=2012/08/10/nyomortol-vilaghirnevig|author=Lajtos Mihály |title=A nyomortól a világhírnévig |publisher=karpataljalap.net|language=magyar |date=2012-08-10 |accessdate=2015-04-21}}</ref> Lieb Mihály a munkácsi sókamara alkalmazottjaként 1845-ben pénztárnok volt.<ref>{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/01500/01577/00030/pdf/bmmk_2007_2_017-026.pdf|author=Czeglédi Imre |title=Lieb Mihály, Munkácsy édesapja|publisher=Békés Megyei Múzeumok Közleményei) 31. (2007) |language=magyar |date=|accessdate=2015-04-24}}</ref> Édesanyja a Forgách grófok mándoki tiszttartójának leánya, az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus vallású]] Reök Cecília. 1844. február 24-én a gyermek a keresztségben a Mihály Leó utónevet kapta.<ref>{{cite web |url= http://epa.oszk.hu/01500/01577/00030/pdf/00030.pdf|author=Czeglédi Imre |title=Munkácsy ősei és rokonsága |publisher=epa.oszk.hu|language=magyar |date=|accessdate=2015-04-21}}</ref> Lieb családi nevét 1868-ig használta, 1880-ig ''Munkácsi''ként írta a nevét.<ref name="életrajz"/><ref name="siralomház">{{cite web |author=|url=http://mek.oszk.hu/01300/01338/html/eletrajz.htm |title=Száz szép kép- Munkácsy Mihály Siralomház |publisher=Magyar Elektronikus Könyvtár|language=magyar |date= |accessdate=2015-03-05}}</ref>
[[Fájl:Місце будинку Міха Мункачі.JPG|bélyegkép|250px|[[Munkács|Munkácson]]on a szülőháza helyén állított emléktábla]]
{{idézet2|''Én magyarországi Munkácsy születésű levén s már több évek óta el hagyva családi Lieb nevemet mint festő – Munkácsy néven működöm. Hogy eddig törvényesen át változtathattam volna nevem attól kiskorúságom tartott vissza, most azonban be töltve a 24. évet bátorkodom mély tisztelettel folyamodni a Munkácsy mint felvett név törvényesítésért''|Lieb Mihály kérelme 1868-ban a Belügyminisztériumnál a Munkácsy név felvétele iránt<ref>{{cite web |author=Szigetváry Éva|authorlink=|url=http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/munkacsy_mihaly_nevvaltoztatasi_kerelme.html |title=Munkácsy Mihály névváltoztatási kérelme |publisher=Magyar Nemzeti Levéltár|language=magyar |date= |accessdate=2015-03-07}}</ref>}}
[[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-ban, a szabadságharc]] napjai alatt apja, Lieb Mihály Munkács rendfenntartásért felelős tanácsának tagja volt.<ref>{{cite web |url= http://mek.oszk.hu/09600/09678/09678.pdf|author=Lehoczky Tivadar |title=A munkácsi vár 1848-49-ben |publisher=mek.oszk.hu|language=magyar |date=|accessdate=2015-04-23}}</ref> A család 1848 végén költözött [[Miskolc]]ra, mivel apja biztonságos helyen akarta tudni a családját. Apját a forradalomban történt szerepvállalása és a Kossuth-kormánynak végzett szolgálatai miatt börtönbüntetésre ítélték.<ref>{{cite web |url= http://mek.oszk.hu/01300/01332/html/eletrajz.htm|author=Végvári Tamás |title=Végvári Lajos: A magyar művészet a XIX. század második felében, 424-430. oldal|publisher=mek.oszk.hu|language=magyar |date=|accessdate=2015-04-23}}</ref>
 
=== Tanulóévek ===
Reök István, mivel unokaöccse gyengébb tanuló volt, inkább azt javasolta neki, hogy az iparos mesterségek valamelyikét tanulja ki, ezért a céhkönyvek bizonysága szerint 1855. január 6-án a fiút Lang György [[Békéscsababékéscsaba]]i asztaloshoz adta, inasnak.<ref>>{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/01500/01577/00025/pdf/|title=Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei)26. (2004.) 44. o. |accessdate=2016-04-27 |date= | publisher=Békés Megyei Múzeumok Közleményei|language=magyar}}</ref> Nagybátyja szerződésben rögzítette az alkalmazás feltételeit, Lang György, a csabai asztalos-, molnár- és pincércéh céhmestere<ref>{{cite web |url=http://csabaihazak.blog.hu/2016/02/20/munkacsy-emlekmuvek_bekescsaban|title=Munkácsy-emlékművek Békéscsabán|accessdate=2016-04-27 |date= | publisher=Csabai házak|language=magyar}}</ref> azonban nem tartotta be ezeket. A fiú 10–12 órákat dolgozott és ellátása is rossz volt. Miután keserves inasévei leteltek, 1858. május 2-án szabadult fel. Ugyanez év novemberében [[Arad (Románia)|Arad]]ra ment, ahol Albrecht Ferdinánd műhelyében volt segéd. Koplalás mellett nyomorban tengődött (feljegyzései szerint hat hónapig nem evett meleg ételt), csupán az itt tanuló békéscsabai barátaival való találkozásokban lelte örömét. A nélkülözések miatt súlyosan megbetegedett, majd 1860 végén visszatért az ekkor már Gyulán lakó nagybátyjához.<ref name="életrajz"/>
 
{{idézet2|''1861-ben volt, hogy mint rokkant asztaloslegény egészségem helyreállítása végett Gyulán nagybátyámnál váratlanul betoppantottam, ki szigorú ember levén, valami »Jugendstreichot« gyanítva, majdnem rögtön visszaexpediált Aradra, honnan jöttem; másnap azonban, midőn a hideg kegyetlenül kirázott, szó sem volt többé Aradról, és szorgos ápolás alá vetettem. Szerencsémre hideglelésem harmadnapos volt, s a közbeeső napokban jól érezvén magam, szabad időmet rajzolgatással tölthettem. Szamosy akkor tájban olaszországi útjából visszatérvén, Wenckheim gróf meghívása folytán családi képeket festeni Gyulára jött. A vé­letlen összehozván vele, elmondtam neki egész őszintén, hogy biz én asztaloslegény vagyok, de nagyon szeretek rajzolni, s hogy míg hideglelésem tart, minden időmet a rajzolásra akarom szánni. Megmutattam neki zsenge rajzaimat; ő jól megnézte előbb azokat, azután pedig engem s végre így szólt: «Magából talán más is lehetne, mint asztalos.»''|Munkácsy Mihály levele első mesteréről, Vasárnapi Ujság, 1900, 18. szám<ref>{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/00000/00030/02414/pdf/02414.pdf |title=Munkácsy Mihály levele első mesteréről, Vasárnapi Ujság, 1900, 18. szám |accessdate=2015-04-21 | |date= | publisher=Vasárni Ujság|language=magyar}}</ref>}}
Münchenben befejezte ''Árvíz'' című képét és az ''Itatás'' második verzióját, két változatot festett a ''Lakodalmi hívogatók''ból.
 
Ezután visszatért Pestre. A magyar minisztérium 1868. október 3-án kelt névmagyarosításra vonatkozó határozata engedélyezte a Lieb családnév ''Munkácsy''ra történő megváltoztatását.<ref name="kronológia"/> [[Szokoly Viktor]] felkérte, hogy rajzokat készítsen egy tervezett Honvéd-album számára a szabadságharc történetéből. A ''Regélő honvéd'' és az ''Isaszegi csatatér'' című képei ebből az időszakból származnak. Októberben Ligeti tanácsát kérte, és az ő ajánlásával került [[Düsseldorf]]ba [[Ludwig Knaus|Ludwig Knaushoz]]hoz, aki biztosította Ligetit afelől, hogy támogatni fogja Munkácsyt. 1868. október 15-én érkezett meg Düsseldorfba. Itt együtt bérelt lakást és műtermet [[Paál László (festő)|Paál László]] festőművésszel.<ref name="életrajz" />
 
Knaus dicsérettel illette az ''Árvíz'' és a ''Főkötő'' című munkáit. Az ''Ásító inas'' című művén a német életképfestészet, elsősorban id. Benjamin Vautier zsánerképfestő hatása érződik, de a realista [[Wilhelm Leibl]] hatása is megjelenik benne. Az alkotás során azonban mégis elszakadt addigi példaképeitől. Az ásító inas részlettanulmánya, a bonyolult [[művészeti anatómia]]i feladatot jelentő fej jelentősebb mű, mint maga az egész alakos végső kép. Munkácsy e kép készítése során találta meg a saját hangját.<ref>{{cite book |author=Székely András |authorlink=Székely András (művészettörténész) |title=Munkácsy |publisher=Corvina Kiadó |url=http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=LXPvv1nxtbxVnY1UAnu8dw**.Node3?_v=Szekely_Andras_Munkacsy_Magyar_mesterek_sorozat_&id=68662&type=22 |work=magyar mesterek sorozat|year=2008 |id=ISBN 9789631357066 |pages= 4. old.}}</ref>
1870 karácsonyán vacsorára volt hivatalos Paállal együtt, a rendezvényre egy francia ezredestől kaptak meghívást. Itt kötött ismeretséget a de Marches házaspárral. A báró korábban már látta a ''Siralomház''at, és örült az alkotójával való találkozásnak. Munkácsy egyre szorosabb kapcsolatba került a házaspárral, majd 1871 tavaszán látogatást tett náluk colpachi birtokukon.
 
Düsseldorfban Forbes angol műgyűjtővel is megismerkedett, az pedig meghívta Munkácsyt és Paált [[London]]ba. Munkácsy itt [[David Wilkie (festő)|David Wilkie]] angol zsánerfestő képeit tekintette meg, ezek a ''Tépéscsinálók'' végleges változatára gyakoroltak hatást. A ''Tépéscsinálók''at nem illették olyan elismerő kritikával, mint a ''Siralomház''at. Ekkortájt festette meg a ''Koldusfiú''t és a ''Mosónők''et, utóbbit még Hollandiában készítette. [[Düsseldorf|Düsseldorfban]]ban látogatást tett nála [[Zichy Mihály]] festő, az ő rábeszélésére döntött arról, hogy [[Párizs]]ba költözik. Munkácsy egy hirtelen elhatározással lemondta a Weimari Akadémia tanári meghívását, majd 1871 novemberében (más források szerint 1872 januárjában) Párizsba tette át műhelyét.<ref name="életrajz"/><ref name="siralomház"/><ref name="irodalminaplo.com"/><ref name="Munkácsy könyv">{{cite book |author=Székely András |authorlink=Székely András (művészettörténész) |title=Munkácsy |publisher=Corvina Kiadó |url=http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=LXPvv1nxtbxVnY1UAnu8dw**.Node3?_v=Szekely_Andras_Munkacsy_Magyar_mesterek_sorozat_&id=68662&type=22 |work=magyar mesterek sorozat|year=2008 |id=ISBN 9789631357066 |pages= 4-59 old.}}</ref>
 
=== Párizsban ===
Párizsba történő megérkezését követően Henri Edouard de Marches báró segítette.<ref>{{cite web |url=http://www.colpach.lu/index.php?session=&lang_id=fr&id=2_6&menu_id=2&submenu_id=2_6&link=1&iframe=0&new_window=0 |title=Le site de Colpach Aperçu historique |accessdate=2015-04-24 |publisher=colpach.lu|author=Joseph Kohnen |language=francia}}</ref> és támogatta abban, hogy reprezentatív műtermet bérelhessen. Nekifogott az ''Éjjeli csavargók'' megfestésének, ám alkotói válságba sodródott. Tehetségét illetően kételyek között őrlődött, s műkereskedője, Goupil bírálatát is félreértette, amiért egy befejezetlen művét megsemmisítette. De Marches báró ekkor meghívta őt a [[Luxemburg]]gal szomszédos colpachi kastélyukba. Itt Munkácsy depressziója erősödött, [[öngyilkosság]]i kísérletet hajtott végre:<ref name="életrajz" /> kiugrott az egyik emeleti ablakból. Szerencséjére azonban nem esett komolyabb baja, vendéglátói gondoskodtak róla, és csakhamar újra felülkerekedett benne az élet- és alkotókedv. Négy képet is festett colpachi szálláshelyének mennyezetére, ezek: a ''Mosónők'', ''De Marches báró és Ell plébános a park bejáratánál'', az ''Erdőrészlet'' és a ''[[Rőzsehordó nő]]''.
 
Miután visszatért Párizsba, újfent elutasította a Weimari Akadémia meghívását. Colpachon folytatta alkotói tevékenységét: megfestette De Marches báró és De Marches báróné arcképét, majd ezután Párizsban a ''Siralomház'' kétalakos változatát, illetve az ''Elítélt'' című művét. 1873-ban előtanulmányokat követően folytatta az ''Éjjeli csavargók''at, elkészülte után a képet 40 ezer frankért adta el Goupil párizsi műkereskedőnek.<ref name="borosjudit" /> 1873 októberében Paál László meghívta Munkácsyt [[Barbizoni iskola|Barbizonba]], itt festette a ''Rőzsehordó nő''t. Ezután visszatért Párizsba, ahol bevégezte a még Colpachon megkezdett realista életképeit, a ''Búcsúzkodás''t és ''Köpülő asszony''t. Az 1873-as bécsi világkiállításon öt képe került bemutatásra: ''Éjjeli csavargók'', ''Köpülő asszony'', ''Őszi parkban'', ''Részeges férj hazatérése'', ''Férfi tanulmányfej''. Jelentősebb munkái voltak még ebben az évben a ''Cigányok az erdőszélen I.'' és ''II.'', illetve az ''Eltévedt gyermek''. Az év végén elfoglalta új, igen előkelő műtermét. Nem tartozott a [[Barbizonibarbizoni iskola|barbizoni iskolához]], de szívesen festett [[Barbizon]]ban.<ref name="Munkácsy könyv"/><ref name="hung-art.hu">{{cite web |url=http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/m/munkacsy/ |title=Munkácsy Mihály életrajz |accessdate=2015-03-05 | language=magyar | publisher=hung-art.hu}}</ref>
 
{{Több kép
| szélesség2 = 140
}}
Munkácsy magánélete nagyot változott, amikor 1873 nyarán meghalt de Marches báró. Miután a gyászév letelt, a báró özvegyével, a huszonkilenc éves Cécile Papier-vel 1874. augusztus 5-én házasságot kötött [[Luxemburg|Luxemburgban]]ban, az [[ell]]i községházán.<ref>{{cite book|title = Munkácsy Mihály és Cecile Papier házasságkötési okirata|language= német|url= https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12877-161758-16?cc=1709358&wc=9RYD-7M3:129626501,129760001|accessdate= 2015-04-23|publisher =familysearch.org}}</ref><ref>{{cite book|title = Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a békéscsabai múzeumban|language = magyar|id = ISBN 963 7219 20 x| pages = 10|author = Sz. Kürti Katalin|url = http://epa.oszk.hu/01500/01577/00018/pdf/bmmk_1994_2_007-023.pdf|format = PDF|accessdate= 2015-04-22|origyear = 1994| publisher = Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága|location = Békéscsaba}}</ref>
 
A [[Colpach]]ról induló, a többek között [[Bázel]]t, [[Genf]]et, [[Freiburg im Breisgau|Freiburgot]], [[Milánó]]t, [[Velence (Olaszország)|Velencét]], Bécset és Pestet érintő nászút első állomása Pest volt. Ezután Békéscsabára indultak, hogy Munkácsy ismerőseit és rokonait meglátogassák. Itt műtermet rendezett be, ekkor készült a ''Kukoricás'', a ''Poros út I.'' és tanulmányok a ''Falu hősé''hez. Elkészült a ''Zálogház'' végleges változata is, majd a ''Persely előtt'' és a ''Leány a kútnál'' című képek. A [[Salon|Salonban]]ban kiállította a ''Zálogház''at.
[[Kép:Edouard Dantan Un Coin du Salon en 1880.jpg|balra|bélyegkép|A kortárs festőművészek munkáit bemutató kiállítóhely, a párizsi [[Salon|Salon]] (''Le Salon'') Édouard Joseph Dantan festményén, 1880-ban]]
Ősszel visszatértek a francia fővárosba, a Parc Monceau mellett fényűző, műteremmel felszerelt lakást béreltek. Munkácsy életében ezzel egy új korszak vette kezdetét, s az új művészi image kialakításához nélkülözhetetlen társadalmi kapcsolatok egyre nagyobb szerepet kaptak benne. A palotában heti egy alkalommal délután fogadást adtak, de gyakorta rendeztek estélyeket és bálokat, amelyekre Európa híres közéleti személyiségei, művészei és arisztokratái is hivatalosak voltak.<ref>{{cite web |url=http://www.mng.hu/kiallitasok/idoszaki/Munkacsy_I |title=Munkácsy Mihály (1844–1900) |accessdate=2015-04-22 |publisher=mng.hu |language=magyar}}</ref>
 
=== Külföldi sikerek ===
[[Fájl:Munkácsy Charles Sedelmeyer.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|[[Charles Sedelmeyer]] osztrák műkereskedő portréja (1879)]]
Goupil nem vette át a ''Milton''t, azonban [[Charles Sedelmeyer]] 30 ezer frankért megvásárolta tőle, egyúttal a reprodukciót is megrendelte. A műkereskedővel végül tíz évre szóló szerződést kötöttek. A kép 1878-ban a párizsi világkiállítás magyar osztályán szerepelt, aranyéremmel díjazták.<ref name="hung-art.hu"/> Neve ekkor a nagyobb közönség előtt is ismertté vált. Sedelmeyer a képet [[európaEurópa]] számos művészeti központjában bemutatta, melynek köszönhetően Munkácsy világhírnévre tett szert. A mű tulajdonosa, Robert Lenox Kennedy a kiállítás-sorozatot követően Amerikába vitte, majd a New York-i Lenox (ma Public) Libraryben biztosított helyet számára, ahol jelenleg is megtekinthető. Ugyanebben az évben készítette ''Pávák'' című festményét, amely a szalonkép és a tájkép műfaját ötvözi.
 
1878-ban a ''Milton'' párizsi kiállítása alkalmából elnyert aranyérme után, 1879-ben Budapesten megkapta a [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rend]] III. osztálya kitüntetést is.<ref name="mnl.gov.hu">{{cite web |author= Arany Krisztina|url=http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/magyar_nemesi_cim_munkacsy_mihalynak_meltanyossagbol.html |title=Magyar nemesi cím Munkácsy Mihálynak "méltányosságból" |publisher=mnl.gov.hu|language=magyar |date= |accessdate=2015-03-07}}</ref> Március 3-án barátja, Paál László elhunyt. Befejezte egyik legreprezentatívabb szalonképét, a ''Baba látogatói''t, később a ''Délutáni látogatás''t és Sedelmeyer arcképét.
 
A ''Milton''t több európai nagyvárosban is bemutatták, így [[München|Münchenben]]ben, [[Bécs|Bécsben]]ben, [[Budapest]]en és [[London|Londonban]]ban, s a helyszínekre Munkácsy is ellátogatott. Egy új mű megfestéséhez fogott: Sedelmeyer visszaemlékezései szerint ő vetette fel Munkácsynak, hogy Krisztus kereszthalálát ábrázolja más témákkal együtt (Faust, Az orléans-i szűz), a [[Pesti Hírlap]] tudósításai viszont arról számolnak be, hogy [[Ernest Renan]] 1863-ban megjelent ''Jézus élete'' című, nagy hatású könyvéből merítette az ötletet. A szerzővel Munkácsy többször is találkozott.<ref>{{cite web |url=http://mek.oszk.hu/01300/01358/html/szuletes.htm |title=Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt |publisher=mek.oszk.hu|language=magyar |date= |accessdate=2015-04-22}} A honlap eredeti forrása: Végváry Lajos: Munkácsy Mihály (1844–1900) Képzőművészeti Kiadó, 1983.</ref> 1880 júliusától kezdve egy esztendőn keresztül dolgozott a ''Krisztus Pilátus előtt'' című képén, a műhöz több színváltozatot és tanulmányt készített, mindegyikhez élő modelleket használt fel. Nem sikerült befejeznie a munkát 1881 tavaszára, amikor a párizsi Szalon megnyílt, mivel családi tragédiák nehezítették életét. Újszülött gyermeke meghalt, palotája pedig kigyulladt. Sedelmeyer saját palotájában állította ki a művet, melynek hatalmas sikere volt. Ebben az időszakban készült még a ''Siralomház'' IV. számú változata, a ''Krisztus a sziklasírban'' és az ''Önarckép II.'', valamint a tájképek közül a ''Nagymosás'' és a ''Holdkelte'', szalonképei közül pedig a ''Reggeli a nyaralóban'', a ''Pálmaházban'', az ''Apa születésnapja'', valamint ezeken kívül több virágcsendélet. A munka mellett folyamatosan rosszullétek kerítették hatalmába, ám ennek ellenére kitartóan dolgozott.<ref name="Krisztus Pilátus előtt">{{cite web |author=|url=http://vmek.oszk.hu/01300/01358/html/dokumentum.htm |title=Száz szép kép- Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt |publisher=Magyar Elektronikus Könyvtár|language=magyar |date= |accessdate=2015-03-05}}</ref> A trilógia<ref name="Sz. Kürti Katalin">{{cite web |author=Sz. Kürti Katalin |url=http://mek.oszk.hu/01300/01358/html/dokumentum.htm#2 |title=Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája |accessdate=2015-03-05 |publisher=Magyar Elektronikus Könyvtár |language=magyar}}</ref>
[[Kép:Liszt-munkacsy.jpg|bal|bélyegkép|200px|[[Liszt Ferenc]] portréja (1886)]]
Sedelmeyer volt a szervezője a ''Krisztus Pilátus előtt'' utaztatásának, [[London|Londonban]]ban, [[Manchester]]ben és [[Liverpool]]ban is bemutatták a festményt.<ref name="derimuzeum" /> A kép bécsi kiállítása alkalmából kapta meg Munkácsy I. Ferenc Józseftől a [[Magyar Királyi Szent István-rend|Szent István-rend]] kiskeresztjét. Február és március hónapban Budapesten volt kiállítva a mű, itt 80 ezer ember látta a régi Műcsarnok épületében. Munkácsyt először Budapest, majd 1880. november 4-én Munkács választotta meg díszpolgárává. <!--, miután Lieb Mihály képzőművész kéréssel fordult szülővárosa elöljárósághoz, hogy felvehesse annak nevét.<ref>{{cite web |url=http://www.hhrf.org/karpatiigazszo/070224/ej15.html |title=Díszpolgárok |accessdate=2015-03-06 | language=magyar | publisher=Kárpáti Igaz Szó online}}</ref>--> A [[Hungária kávéház]] dísztermében megrendezett vacsorán mint [[Liszt Ferenc|Liszt Ferenccel]]cel egyenrangú művészt ünnepelték. A lelkes fogadtatásért cserébe Munkácsy évi 6000 frankos díjat alapított, amely fiatal művészek számára pályázat útján volt elnyerhető. Munkái közül ekkor készültek a ''Parc Monceau'', a ''Hazafelé'' és a ''Legelésző csorda'' című tájképek, amelyekben [[plein air]] szemléletmód jelenik meg, ami realista stílusjegyekkel keveredik. Szalonképei közül jelentősebbek a ''Zongoránál'' és ''Az agár'' négy különféle változata. Több virágcsendéletet is festett, valamint a ''Colpachi iskolá''t, ezenfelül a ''Zálogház II.'' és a ''Falu hőse'' című képek redukcióit is elkészítette. December 11-én [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] [[nemesség]]et adományozott a festőművésznek, „munkácsi” elönévvel.<ref name="kronológia"/><ref name="mnl.gov.hu"/>
 
{{Képdia
A kiállítás után a kép budapesti, február 19-i, régi Műcsarnok-beli bemutatójára utazott el, az esemény során [[Ipolyi Arnold]] püspök és [[Haynald Lajos]] érsek köszöntötték. Egy hónap leforgása alatt 92 ezren látták a ''Golgotát''. Sedelmeyer ezalatt [[Skócia|Skóciában]] és [[Írország]]ban mutatta be a ''Krisztus Pilátus előtt'' című munkát, később [[Brüsszel]]ben, [[Amszterdam]]ban, [[Berlin]]ben és [[Hamburg]]ban is kiállította. Munkácsy ez évben megfestette Haynald Lajos kalocsai érsek portréját, illetve az ''Anyai örömök (A dajka)'' című képeket. 1884 őszén Hans Makart elhunyt, ezért Munkácsy kapott megbízást a bécsi udvartól a bécsi [[Bécsi Szépművészeti Múzeum|Kunsthistorisches Museum (Képzőművészeti Múzeum)]] mennyezetfestményére. ''A reneszánsz apoteózisa'' című nagy művéhez három színvázlatot festett.
 
1885-ben Sedelmeyer intézkedett a ''Golgota'' további kiállításairól, a képet tavasszal [[London|Londonban]]ban, ezt követően [[Leeds]]ben és [[Manchester]]ben mutatták be, később pedig [[Glasgow]]-ba vitték. Mindenütt nagy sikere volt. Ezidőtájt a ''Golgota'' redukcióját is elkészítette, egyúttal befejezte a ''Szent asszonyok a kereszt alatt'' című nagyméretű festményét, amely mint ''A drezdai Pietà'' lett ismert (1945-ben megsemmisült). Ősszel Munkácsy [[Salzburg]]ba látogatott, és Münchenben is felkeresett pár múzeumot. Ekkor készült a ''Mézeshetek'' című szalonképe, illetve annak két vázlata, valamint újabb színvázlatokat készített ''A reneszánsz apoteózisa'' című mennyezetképhez és a ''Mozart halálá''hoz.
 
Több tanulmányt követően fejezte be 1886-ban a ''Mozart halálá''t, melyet tavasszal tártak a nagyközönség elé. A kép mögött [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] ''[[Requiem (Mozart)|Requiem]]''jét játszotta a zenekar. A bemutató nem aratott olyan mértékű sikert, mint az előzőek, több kritikát is kapott. Liszt Ferenc párizsi ünneplését Munkácsy felesége, Cécile szervezte meg, március 22-én adott estélyt a zeneszerző tiszteletére. A szüleihez írt levelében írta, hogy ''„Az egész terem felállt, a lelkesedés leírhatatlan volt, Miska és Liszt megölelték egymást.”'' Három nappal később, március 25-én mutatták be a Saint Eustach-templomban Liszt ''[[Esztergomi mise|Esztergomi misé]]''jét, az eseményen a Munkácsy házaspár is jelen volt. Július 19-én Brüsszelben Liszt még egy utolsó nagy koncertet adott, és két héttel később elhunyt.<ref>{{cite web |url=http://www.magyarszecessziohaza.hu/magazin1/liszt.php |title=Liszt Ferenc |accessdate=2015-04-22 |publisher=Magyar Szecesszió Háza Ltd. |language=magyar}}</ref>
 
Nyáron Sedelmeyer amerikai milliomosokat hozott Munkácsy műtermébe, akikkel megállapodtak arról, hogy a Krisztus-képeket Amerikában is bemutatják. Munkácsy novemberben érkezett meg a bemutatóra, két napra rá pedig a ''Krisztus Pilátus előtt'' bemutatóját nyitotta meg. Fogadásán köszöntette [[Pulitzer József]] laptulajdonos és C. M. Depew szenátor, [[Washington (főváros)|Washingtonban]] pedig [[Grover Cleveland]], az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] elnöke. Még ebben az évben [[Colpach|Colpachon]]on elkészítette Liszt Ferenc arcképét, valamint a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetéhez néhány színvázlatot. Tájképei közül említésre méltóak ''A colpachi park bejárata'', a ''Fasor'', a ''Colpachi park'', illetve ''Csevegés az erdőben'', melyben a szalonkép-motívum is megjelenik, és a ''Három hölgy a parkban''. Fontosabb szalonképei ezen időszakból az ''Alvó nagyapó'' és a ''Nagyapó névnapja''. Amíg Amerikában tartózkodott, amerikai műgyűjtő milliomosoknak festett számos arcképet, csendéletet és szalonképet.
 
1887 januárjában visszatért Franciaországba, ezidőtájt a ''Golgota'' és a ''Mozart halála'' című képeit Amerikában állította ki Sedelmeyer, aki vevőt is talált mindkét képre. [[John Wanamaker]] multimilliomos amerikai kereskedő és reklámszakember a ''Krisztus Pilátus előtt''ért 160 ezer, a [[Golgotá]]ért 175 ezer dollárt fizetett. Ezután a képeket kiállította saját házában, majd később a Philadelphiában található Wanamaker Áruházban is. Az 1887-es évben Munkácsy főként szalonképeket festésével foglalkozott ''(Alvó kisgyermek, Pamlagon, Merengő nő, Csevegés a parkban)'', további nevezetesebb munkái a ''Mosónők'' újabb változata, ''Mosónők az erdőszélen'', valamint a ''Tájkép mosónőkkel''.
Idegei felmondták a szolgálatot: 1897. február 4-én kitört rajta a téboly. Egyre romló idegállapota miatt először [[Baden-Baden]]ba, majd a [[Bonn]] melletti, endenichi szanatóriumba szállították. Soha többé nem tért már teljesen magához.
 
Fiatal korában [[szifilisz|szifiliszt]]t kapott, ami az 1880-as évektől kezdődően előbb tábesszé, majd paralízissé fejlődött; halála előtt elhatalmasodott rajta az elmebaj, és hosszú szenvedés után [[1900]]. [[május 1.|május 1-jén]] hunyt el. Halálát követően nem sokkal, a 19. század szörnyű betegsége, a ''[[treponema pallidum|treponema pallidum pallidum]]'' baktérium által okozott, nemi úton terjedő betegség, a vérbaj, gyógyíthatóvá vált.<ref name="kisalföld">{{cite web |url=http://www.kisalfold.hu/szieszta/munkacsy__zsenialitasa_szenvedesbol_szuletett/2107547/|title=Munkácsy zsenialitása szenvedésből született|accessdate=2015-03-06|language=magyar | publisher=kisalfold.hu}}</ref>
 
{{idézet2|''Munkácsy utolsó napjaiban elég jól érezte magát a gyógyintézetben és senki sem gondolta, hogy a végső órák már oly közel vannak. Május elsején a beteg állapota hirtelen roszabbra fordult, úgy hogy az orvos, dr. Helm, táviratban hivta Munkácsynét férjéhez. Munkácsyné sietve utazott Endenichbe, s délelőtt tizenegy órakor érkezett. A beteg ekkor már ágyba kívánkozott, lefeküdt, neje felé fordult megszorította kezét és mondani akart neki valamit, de nem tudta magát kifejezni. Zavarodott tekintettel nézett feleségére és az orvosra. «Ezek utolsó perczei», szólt meghatva az orvos. Csakhamar meg is kezdődött a halálküzdelem, mely azonban csak néhány perczig tartott. Déli egy órakor Munkácsy Mihály csendesen elszenderedett s elaludt örökre.''|Vasárnapi Ujság 1900. 19. szám<ref>{{cite journal |url=http://epa.oszk.hu/00000/00030/02415/pdf/02415.pdf |title=Munkácsy |issue=Vasárnapi Ujság 1900. 19. szám |language=magyar |format=pdf |accessdate=2015-03-05 |pages=}}</ref>}}
|Kép:Munkácsy Mihály temetése.jpg|Munkácsy Mihály temetése; a gyászmenet elindul a Műcsarnoktól. Vasárnapi Ujság, 1900. május 13.
}}
Munkácsyt halála után Endenichben, a szanatóriumban ravatalozták fel, ahol fölötte a ''Krisztus Pilátus előtt'' című festményének reprodukcióját helyezték el. Közben Magyarország halottjának nyilvánították, és [[Budapest]]en állami temetést rendeztek a tiszteletére. Halála hírére gyászba borult szinte az egész ország, az országgyűlés, a főváros, amelynek díszpolgára volt, külön megemlékezett róla. [[Bonn|Bonnból]]ból május 5-én indult a gyászvonat, amely május 6-án érkezett meg Budapestre. Hazaszállítása után a [[Műcsarnok]]ban ravatalozták fel. Az épület köré kordont feszítettek, mivel százezrek rótták le kegyeletüket, és csak belépőjeggyel lehetett megtekinteni a ravatalát. Temetése május 9-én a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi úti temetőben]] volt, ahol végső útjára hatalmas tömeg kísérte el. A búcsúbeszédet festőtársa, [[Telepy Károly]] mondta.<ref>{{cite web |url=https://nagyjainkhalala.wordpress.com/2013/04/22/munkacsi-mihaly-tragediaja/#more-8 |title=Munkácsi Mihály tragédiája |accessdate=2015-03-06 |publisher=nagyjainkhalala.wordpress.com |language=magyar}}</ref> „''A »[[Keresztút|via crucis]]« véget ért. A mester hosszas és kínos szenvedései után most már megnyugodhatik. Porai a hazai földdel vegyülnek össze, azzal a földdel, melyből alkotásaihoz színt, erőt és lelkesedést merített. Emlékének nemzet adózik soha el nem múló kegyelettel''” – írta a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] az 1900. évi 19. számában.
{{-}}
 
== Festészete ==
[[Kép:Munkácsy Mihály foto.jpg|balra|200px|bélyegkép|Munkácsy Mihály festőművész (fotó) 1898 körül]]
Világhírű a ''Siralomház'' című képével lett, melynek kompozíciója és ábrázolása eredeti és magával ragadó. A mű sikerének köszönhetően új korszak következett festészetében. Külföldre mehetett, és előbb Düsseldorfban, majd Párizsban olyan hírnevet szerzett magának, ami lehetővé tette, hogy bekerülhessen magas társadalmi körökbe. Kapcsolatainak köszönhetően gazdag emberek portréit készíthette el, s emellett jelentős a tájképfestészete, valamint vallási tárgyú és a [[magyar történelem]]mel foglalkozó képei is méltán megérdemlik a figyelmet. Az emberábrázolás nagymestere volt, impozáns méretű kompozíciói elnyerték a közönség tetszését. Súlyos betegsége miatti, viszonylag rövid alkotói pályafutását korszakokra lehet bontani. A kezdeti időszaka lezárult a [[Salon|Salonban]]ban történt sikeres bemutatkozásával. Ekkor kezdődött meg fő alkotó korszaka, amikor a festészete kiteljesedett, és ennek egyik legjellemzőbb alkotása a ''Rőzsehordó nő'' (1873). Festészetének lezárását az úgynevezett késői, az 1878 után készített képei jelentették.<ref>{{cite web |url=http://www.ganz-munkacsy.hu/index.php?nyelv=hu&aktiv=munkacsy |title=Névadónk Munkácsy Mihály |accessdate=2015-03-09 |publisher=ganz-munkacsy.hu |language=magyar}}</ref><ref name="szakközépiskola">{{cite web |url=http://www.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_49682 |title=Munkácsy késői korszaka - Bellák Gábor művészettörténész előadása a Városi Képtárban|accessdate=2015-03-09 |publisher=szekesfehervar.hu |language=magyar}}</ref>
 
{{idézet2|''Társadalmi és családi életének fényes külsőségei mögött fokozódó alkotói magányossága, a formai modernizmussal szembeni értetlensége, és az az erőfeszítés, hogy nagy historizáló képeinek valamilyen valóságalapot adjon, vezetett utolsó korszakának irracionalizmusához.''| [[Boros Judit]]: Magyar festők Párizsban<ref>{{cite web |url=http://doktori.btk.elte.hu/art/borosjudit/diss.pdf |title=Boros Judit: Magyar festők Párizsban |accessdate=2015-03-07 |publisher=doktori.btk.elte.hu |language=magyar}}</ref>}}
{{idézet2|''Munkácsy Krisztus-képe e hó 21-én volt utolszor látható a műcsarnokban, s még akkor este becsomagolták, s elküldték Bécsbe, Sedelmayer megbízottjához. A kiállítás alatt a képet százezernél többen nézték meg ; az összes bevétel 38,422 frt, s a fényképekből is 3—4000 frt. A kép becsomagolása, felgöngyölése a legnagyobb felügyelet alatt történt. A jelenvoltak jegyzőkönyvet állítottak ki, hogy a képnek semmi sérülése sem volt, s aztán a viaszos vászonba takart nagy csomagot pecsétekkel is ellátták. A képet a rámából kivéve, egy nagy fahengerre bonyolították, s az elkészült csomag, ládástól együtt 30 mázsa. A kép tulajdonosa 400,000 frtra biztosította a festményt a szállításra. A Krisztus-kép jövedelme után 10.173 frt illeti meg a képzőművészeti társulatot, a fényképek után 810 frt, tehát összesen 10.983 frt. E jövedelem arányában 1400 frtig adóztatták meg a képet.''|Vasárnapi Ujság 1882. évi 13. száma<ref>{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/00000/00030/01464/pdf/01464.pdf|title=Vasárnapi Ujság 1882. évi 13. száma, Munkácsy Krisztus-képe|accessdate=2015-06-17|publisher=epa.oszk.hu |language=magyar}}</ref>}}
[[Kép:Munkacsy Kuenstlerhaus Vienna 2012.jpg|jobbra|bélyegkép|270px|A "Magic & Mystery" kiállítás bemutatóterme a bécsi Künstlerhausban, 2012. március 31. (a trilógia együtt)]]
A trilógia<ref name="derimuzeum">{{cite web |url=http://www.derimuzeum.hu/trilogia/index.php?option=com_content&view=article&id=5&Itemid=5&lang=hu |title=A Munkácsy Trilógia története |accessdate=2015-03-05 |publisher=derimuzeum.hu |language=magyar}}</ref> közös bemutatásának érdekessége, hogy Munkácsy az alkotó, sohasem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó, a nemzeti kulturális emlékezet szerves részévé vált festményeit.<ref name="Krisztus Pilátus előtt"/> A trilógia<ref name="Sz. Kürti Katalin"/> képei közül a [[Biblia|bibliaibiblia]]i történések sorrendjében az első a ''Krisztus Pilátus előtt'', ezt 1881-ben fejezte be Munkácsy (olaj, vászon, 417×636&nbsp;cm, amely 2015-ig a [[kanada]]i [[Art Gallery of Hamilton]] tulajdona volt, azonban hosszas tárgyalások után végül a magyar állam megvásárolta<ref>{{cite web |url=http://polgarportal.hu/hirozon/6450-megvette-az-allam-munkacsy-krisztus-pilatus-elott-cimu-kepet |title=Megvette az állam Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című képét |accessdate=2015-03-05 |language=magyar |publisher=polgarportal.hu}}</ref>). A sorozat második darabja az ''Ecce Homo'', amely 1896-ban készült el (olaj, vászon, 403×650&nbsp;cm, a debreceni [[Déri Múzeum]] tulajdona), a harmadik mű a ''Golgota'' 1884-ben készült el (olaj, vászon, 460×712&nbsp;cm, jelenleg [[Pákh Imre]] amerikai magyar műgyűjtő tulajdona). 1905-ben a Golgota első tulajdonosának, John Wanamaker multimilliomos amerikai kereskedő és reklámszakembernek a háza leégett, a festményt úgy mentették meg a lángoktól, hogy kivágták a keretből. Néhány évvel később pótolták a hiányzó részeket.<ref>{{cite web |url=http://www.haon.hu/az-ecce-homo-ep-barki-a-sajat-szemevel-ellenorizheti/2234321 |title=Az Ecce Homo ép, bárki a saját szemével ellenőrizheti |language=magyar |publisher=haon.hu|accessdate=2015-04-20}}</ref>
 
A három képet sokáig senki, még az alkotó sem látta együtt. Erre a közönségnek csak 1995-ben nyílt először lehetősége, amikor a debreceni Déri Múzeumban kiállították a trilógiát.<ref>{{cite journal |url=http://www.derimuzeum.hu/files/konyvtar/HBM_MUNKACSY.PDF |title=Munkácsy kiállítás (Debrecen) |issue=Déri Múzeum |language=magyar |format=pdf |accessdate=2015-03-05 |pages=}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.haon.hu/2015/02/Trilogia-kronologia.jpg|title=Mi történt a Trilógiával az elmúlt években? |accessdate=2015-05-13 |date=|publisher= haon.hu|language=magyar}}</ref> 2010-ben a múzeum felújítása miatt előbb [[Pécs|Pécsen]]en, majd a [[Budapest|budapestibudapest]]i [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]] mutatták be a képeket; 2011. október 16-ig ott voltak megtekinthetőek,<ref>{{cite web |url=http://hetivalasz.hu/kultura/budapesten-a-krisztus-trilogia-ma-nyilt-meg-a-kiallitas-33506 |title=Mától látható Budapesten a Krisztus-trilógia |accessdate=20101230 |date=20101212 |publisher=[[Heti Válasz]] |language=magyar}}</ref> majd ismét visszakerültek Debrecenbe. Ezt követően a trilógia megbomlott, mert 2014-ben a ''Krisztus Pilátus előtt'' című képet vissza kellett szállítani [[kanadaKanada|Kanadába]] a kép tulajdonosához, mivel lejárt a bérleti szerződés. Azonban a magyar állam vásárlási szándékának 2015-ben történt bejelentése után lehetőség nyílt arra, hogy a három festmény újra együtt lehessen.<ref>{{cite web |url=http://www.hirado.hu/2015/02/26/megvette-az-allam-munkacsy-krisztus-pilatus-elott-cimu-kepet# |title=Megvette az állam Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című képét |date=2015-02-25 |accessdate=2015-03-05 | language=magyar | publisher=hirado.hu}}</ref><ref>{{cite web |url=http://mno.hu/grund/megvette-az-allam-a-legendas-munkacsy-kepet-1274673|title=Megvette az állam a legendás Munkácsy-képet |date=2015-02-26 |accessdate=2015-03-05 | language=magyar | publisher=Magyar Nemzet online}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.portfolio.hu/befektetes/mutargy/az_mnb_nem_akarmilyen_festmenyert_fizetett.210691.html |title=Az MNB nem akármilyen festményért fizetett - De vajon mennyit? (3.) |date=2015-02-26 |accessdate=2015-03-05 | language=magyar | publisher=portfolio.hu}}</ref>
 
<center>
 
== Munkácsy Mihály hatása ==
Munkácsy magyar témájú alkotásai a [[reformkor]]i magyar nemzeti festészet<ref>{{cite web |url=http://www.mng.hu/kiallitasok/idoszaki/XIX_V|title=Nemzeti jelleg |accessdate=2015-04-21 |publisher=mng.hu |language=magyar}}</ref> nagyon fontos részét képezi, amellyel irányzatot, stílust és iskolát is teremtett. Élete főműve a ''Siralomház'' című festmény, amelynek ugyan magyar vonatkozású a témája, azonban Párizsban kiérdemelte a kortárs festőművészek munkáit bemutató kiállítás a [[Salon|Salon]] nagy aranyérmét. Kompozícióteremtő készsége és [[Romantikaromantika|romantikusan]] expresszív realizmusa a magyar festőnemzedékek egész sorára volt hatással. Festészete nagy hatást gyakorolt többek között [[Hollósy Simon]], [[Thorma János]], [[Tornyai János]] és [[Koszta József]] életművére.<ref>{{cite web |url=http://www.verslista.hu/muveszetek/3stilus/10realizmus/10fest.htm |title=Stílus - Realizmus festészete |accessdate=2015-03-05 |publisher=verslista.hu |language=magyar}}</ref>
 
== Egyesületi tagságai ==
1951-ben a városi megyei múzeum Munkácsy Mihály tiszteletére a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] nevet vette fel. E múzeum kertjében őrzik [[Borsos Miklós (szobrász)|Borsos Miklós]] Munkácsyról 1959-ben készített köztéri szobrát. 1994-ben, születésének 150. évfordulója alkalmából Békéscsabán megalapították meg és működtetik a [[Munkácsy Mihály Emlékház]]at. 2012-től a városban híd viseli a nevét, amely az [[Élővíz-csatorna]] felett ível át a Munkácsy-múzeum mellett.<ref>{{cite web |author=Nyemcsok László |url=http://www.beol.hu/bekes/kozelet/munkacsy-a-hidon-atkereszteltek-a-csabai-atkelot-574576 |title=Munkácsy Mihály-emléktábla |accessdate=2015-03-19 |date=2014-09-29|publisher=beol.hu |language=magyar}}</ref>
 
1950-ben alapították meg a [[Munkácsy Mihály-díj|Munkácsy Mihály-díjat]]at a kiemelkedő magyar képzőművészeti és iparművészei tevékenység elismerésére.<ref>{{cite journal|url=http://epa.oszk.hu/00000/00016/00068/010817.htm|title=Három kiállítás|author=Wehner Tibor|journal=Új Forrás |year=2001|issue=8|accessdate=2015-04-07}}</ref>
 
1963-ban [[Zalaegerszeg]]en a 407. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet felvette nevét, amely 2003. szeptember 1-jétől a Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola nevet viseli.<ref name="szakközépiskola"/>
* [http://mek.oszk.hu/01300/01331/ Munkácsy Mihály: Ásító inas]
* [http://mult-kor.hu/20101129_ecce_homo_ujra_megjelent_harsanyi_zsolt_munkacsyregenye Harsányi Zsolt Munkácsy életéről szóló regénye]
* [http://asztali.lutheran.hu/megjelent-cikkek-rendezvenyeinkrol/ejfel-utan-tanc-avagy-ami-szubjektiv-es-ami-nem-fabiny-tamas-tarlatvezeteserol ''Éjfél után tánc, avagy ami szubjektív, és ami nem''], [[Fabiny Tamás]] [[evangélikus]] püspök tárlatvezetés a Munkácsy trilógiánál; [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galéria]]; 2011
 
{{Nemzetközi katalógusok}}