„Munkácsy Mihály” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
rtgghdrthwsggafafnakjf,mhjhfv,vhjdvvjgvvbjfzvfbgbofgbshl |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 79.122.5.116 (vita) szerkesztéséről Dencey szerkesztésére |
||
23. sor:
}}
Munkácsi '''Munkácsy Mihály''', 1868-ig ''Lieb Mihály Leó'',<ref>A Belügyminisztérium 1868. évi 19509. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1868. év 5. oldal 8. sor.</ref>{{jegyzet*|1874. augusztus 5-én, Luxemburgban, Ellben kelt házassági anyakönyvi kivonatában is ''„Michel Leo Lieb genannt Munkácsy''”, azaz Munkácsynak nevezett Lieb Mihály Leóként szerepel.}}<ref>{{cite web |url=https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12877-161758-16?cc=1709358 |title=Munkácsy Mihály házassági bejegyezése|accessdate=2015-03-04 | language=magyar | publisher=familysearch.org}}</ref>
[[Békéscsaba]]i asztalosinasként kezdett dolgozni, de festőművész vált belőle, aki hatalmas vásznaival az egész [[Föld|világot]] meghódította. Művészi tudásán és tehetségén kívül, az [[európa]]i és a [[Magyarország|magyar]] társadalom életének [[falu]]si és [[város]]i közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny „[[Szociográfia|szociográfus]]” is volt egyben, hiszen életképfestészete mind [[szociológia]]i, mind pedig eseménytörténeti vonatkozásában pontos jellemzést ad kortársairól. Tanulmányozta és nagy műgonddal festette korának jellegzetes karaktereit. [[
[[Romantika|Romantikusan]] [[Realizmus (művészet)|realista]] festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Szorosan kötődött a [[Gustave Courbet]] által képviselt realista ábrázoláshoz. A fájdalom megértése és átélése Munkácsy realista művészetének egyik legértékesebb eleme. A romantika egyik forrása a polgári társadalmak születésével együtt kifejlődő nemzeti tudat. Nagyméretű vásznain hatalmas kompozícióit karakteres embertípusokkal, impozáns eszköztárral alkotta meg. Életére és munkásságára is jelentős befolyást gyakoroltak a nőkkel folytatott kapcsolatai. Az özvegy Cécile Papier de Marches bárónéval kötött házassága biztosította az anyagi hátteret számára.
33. sor:
== Élete és munkássága ==
=== Gyermekkora ===
[[Munkács
Édesapja Lieb Mihály (1800–1852; gyakran Lieb Leó Mihályként említik, holott a keresztségben csak a Mihály nevet kapta), a 18. század elején [[Magyarország
[[Fájl:Місце будинку Міха Мункачі.JPG|bélyegkép|250px|[[Munkács
{{idézet2|''Én magyarországi Munkácsy születésű levén s már több évek óta el hagyva családi Lieb nevemet mint festő – Munkácsy néven működöm. Hogy eddig törvényesen át változtathattam volna nevem attól kiskorúságom tartott vissza, most azonban be töltve a 24. évet bátorkodom mély tisztelettel folyamodni a Munkácsy mint felvett név törvényesítésért''|Lieb Mihály kérelme 1868-ban a Belügyminisztériumnál a Munkácsy név felvétele iránt<ref>{{cite web |author=Szigetváry Éva|authorlink=|url=http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/munkacsy_mihaly_nevvaltoztatasi_kerelme.html |title=Munkácsy Mihály névváltoztatási kérelme |publisher=Magyar Nemzeti Levéltár|language=magyar |date= |accessdate=2015-03-07}}</ref>}}
[[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-ban, a szabadságharc]] napjai alatt apja, Lieb Mihály Munkács rendfenntartásért felelős tanácsának tagja volt.<ref>{{cite web |url= http://mek.oszk.hu/09600/09678/09678.pdf|author=Lehoczky Tivadar |title=A munkácsi vár 1848-49-ben |publisher=mek.oszk.hu|language=magyar |date=|accessdate=2015-04-23}}</ref> A család 1848 végén költözött [[Miskolc]]ra, mivel apja biztonságos helyen akarta tudni a családját. Apját a forradalomban történt szerepvállalása és a Kossuth-kormánynak végzett szolgálatai miatt börtönbüntetésre ítélték.<ref>{{cite web |url= http://mek.oszk.hu/01300/01332/html/eletrajz.htm|author=Végvári Tamás |title=Végvári Lajos: A magyar művészet a XIX. század második felében, 424-430. oldal|publisher=mek.oszk.hu|language=magyar |date=|accessdate=2015-04-23}}</ref>
42. sor:
=== Tanulóévek ===
Reök István, mivel unokaöccse gyengébb tanuló volt, inkább azt javasolta neki, hogy az iparos mesterségek valamelyikét tanulja ki, ezért a céhkönyvek bizonysága szerint 1855. január 6-án a fiút Lang György [[
{{idézet2|''1861-ben volt, hogy mint rokkant asztaloslegény egészségem helyreállítása végett Gyulán nagybátyámnál váratlanul betoppantottam, ki szigorú ember levén, valami »Jugendstreichot« gyanítva, majdnem rögtön visszaexpediált Aradra, honnan jöttem; másnap azonban, midőn a hideg kegyetlenül kirázott, szó sem volt többé Aradról, és szorgos ápolás alá vetettem. Szerencsémre hideglelésem harmadnapos volt, s a közbeeső napokban jól érezvén magam, szabad időmet rajzolgatással tölthettem. Szamosy akkor tájban olaszországi útjából visszatérvén, Wenckheim gróf meghívása folytán családi képeket festeni Gyulára jött. A véletlen összehozván vele, elmondtam neki egész őszintén, hogy biz én asztaloslegény vagyok, de nagyon szeretek rajzolni, s hogy míg hideglelésem tart, minden időmet a rajzolásra akarom szánni. Megmutattam neki zsenge rajzaimat; ő jól megnézte előbb azokat, azután pedig engem s végre így szólt: «Magából talán más is lehetne, mint asztalos.»''|Munkácsy Mihály levele első mesteréről, Vasárnapi Ujság, 1900, 18. szám<ref>{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/00000/00030/02414/pdf/02414.pdf |title=Munkácsy Mihály levele első mesteréről, Vasárnapi Ujság, 1900, 18. szám |accessdate=2015-04-21 | |date= | publisher=Vasárni Ujság|language=magyar}}</ref>}}
73. sor:
Münchenben befejezte ''Árvíz'' című képét és az ''Itatás'' második verzióját, két változatot festett a ''Lakodalmi hívogatók''ból.
Ezután visszatért Pestre. A magyar minisztérium 1868. október 3-án kelt névmagyarosításra vonatkozó határozata engedélyezte a Lieb családnév ''Munkácsy''ra történő megváltoztatását.<ref name="kronológia"/> [[Szokoly Viktor]] felkérte, hogy rajzokat készítsen egy tervezett Honvéd-album számára a szabadságharc történetéből. A ''Regélő honvéd'' és az ''Isaszegi csatatér'' című képei ebből az időszakból származnak. Októberben Ligeti tanácsát kérte, és az ő ajánlásával került [[Düsseldorf]]ba [[Ludwig Knaus
Knaus dicsérettel illette az ''Árvíz'' és a ''Főkötő'' című munkáit. Az ''Ásító inas'' című művén a német életképfestészet, elsősorban id. Benjamin Vautier zsánerképfestő hatása érződik, de a realista [[Wilhelm Leibl]] hatása is megjelenik benne. Az alkotás során azonban mégis elszakadt addigi példaképeitől. Az ásító inas részlettanulmánya, a bonyolult [[művészeti anatómia]]i feladatot jelentő fej jelentősebb mű, mint maga az egész alakos végső kép. Munkácsy e kép készítése során találta meg a saját hangját.<ref>{{cite book |author=Székely András |authorlink=Székely András (művészettörténész) |title=Munkácsy |publisher=Corvina Kiadó |url=http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=LXPvv1nxtbxVnY1UAnu8dw**.Node3?_v=Szekely_Andras_Munkacsy_Magyar_mesterek_sorozat_&id=68662&type=22 |work=magyar mesterek sorozat|year=2008 |id=ISBN 9789631357066 |pages= 4. old.}}</ref>
104. sor:
1870 karácsonyán vacsorára volt hivatalos Paállal együtt, a rendezvényre egy francia ezredestől kaptak meghívást. Itt kötött ismeretséget a de Marches házaspárral. A báró korábban már látta a ''Siralomház''at, és örült az alkotójával való találkozásnak. Munkácsy egyre szorosabb kapcsolatba került a házaspárral, majd 1871 tavaszán látogatást tett náluk colpachi birtokukon.
Düsseldorfban Forbes angol műgyűjtővel is megismerkedett, az pedig meghívta Munkácsyt és Paált [[London]]ba. Munkácsy itt [[David Wilkie (festő)|David Wilkie]] angol zsánerfestő képeit tekintette meg, ezek a ''Tépéscsinálók'' végleges változatára gyakoroltak hatást. A ''Tépéscsinálók''at nem illették olyan elismerő kritikával, mint a ''Siralomház''at. Ekkortájt festette meg a ''Koldusfiú''t és a ''Mosónők''et, utóbbit még Hollandiában készítette. [[Düsseldorf
=== Párizsban ===
Párizsba történő megérkezését követően Henri Edouard de Marches báró segítette.<ref>{{cite web |url=http://www.colpach.lu/index.php?session=&lang_id=fr&id=2_6&menu_id=2&submenu_id=2_6&link=1&iframe=0&new_window=0 |title=Le site de Colpach Aperçu historique |accessdate=2015-04-24 |publisher=colpach.lu|author=Joseph Kohnen |language=francia}}</ref> és támogatta abban, hogy reprezentatív műtermet bérelhessen. Nekifogott az ''Éjjeli csavargók'' megfestésének, ám alkotói válságba sodródott. Tehetségét illetően kételyek között őrlődött, s műkereskedője, Goupil bírálatát is félreértette, amiért egy befejezetlen művét megsemmisítette. De Marches báró ekkor meghívta őt a [[Luxemburg]]gal szomszédos colpachi kastélyukba. Itt Munkácsy depressziója erősödött, [[öngyilkosság]]i kísérletet hajtott végre:<ref name="életrajz" /> kiugrott az egyik emeleti ablakból. Szerencséjére azonban nem esett komolyabb baja, vendéglátói gondoskodtak róla, és csakhamar újra felülkerekedett benne az élet- és alkotókedv. Négy képet is festett colpachi szálláshelyének mennyezetére, ezek: a ''Mosónők'', ''De Marches báró és Ell plébános a park bejáratánál'', az ''Erdőrészlet'' és a ''[[Rőzsehordó nő]]''.
Miután visszatért Párizsba, újfent elutasította a Weimari Akadémia meghívását. Colpachon folytatta alkotói tevékenységét: megfestette De Marches báró és De Marches báróné arcképét, majd ezután Párizsban a ''Siralomház'' kétalakos változatát, illetve az ''Elítélt'' című művét. 1873-ban előtanulmányokat követően folytatta az ''Éjjeli csavargók''at, elkészülte után a képet 40 ezer frankért adta el Goupil párizsi műkereskedőnek.<ref name="borosjudit" /> 1873 októberében Paál László meghívta Munkácsyt [[Barbizoni iskola|Barbizonba]], itt festette a ''Rőzsehordó nő''t. Ezután visszatért Párizsba, ahol bevégezte a még Colpachon megkezdett realista életképeit, a ''Búcsúzkodás''t és ''Köpülő asszony''t. Az 1873-as bécsi világkiállításon öt képe került bemutatásra: ''Éjjeli csavargók'', ''Köpülő asszony'', ''Őszi parkban'', ''Részeges férj hazatérése'', ''Férfi tanulmányfej''. Jelentősebb munkái voltak még ebben az évben a ''Cigányok az erdőszélen I.'' és ''II.'', illetve az ''Eltévedt gyermek''. Az év végén elfoglalta új, igen előkelő műtermét. Nem tartozott a [[
{{Több kép
118. sor:
| szélesség2 = 140
}}
Munkácsy magánélete nagyot változott, amikor 1873 nyarán meghalt de Marches báró. Miután a gyászév letelt, a báró özvegyével, a huszonkilenc éves Cécile Papier-vel 1874. augusztus 5-én házasságot kötött [[Luxemburg
A [[Colpach]]ról induló, a többek között [[Bázel]]t, [[Genf]]et, [[Freiburg im Breisgau|Freiburgot]], [[Milánó]]t, [[Velence (Olaszország)|Velencét]], Bécset és Pestet érintő nászút első állomása Pest volt. Ezután Békéscsabára indultak, hogy Munkácsy ismerőseit és rokonait meglátogassák. Itt műtermet rendezett be, ekkor készült a ''Kukoricás'', a ''Poros út I.'' és tanulmányok a ''Falu hősé''hez. Elkészült a ''Zálogház'' végleges változata is, majd a ''Persely előtt'' és a ''Leány a kútnál'' című képek. A [[Salon
[[Kép:Edouard Dantan Un Coin du Salon en 1880.jpg|balra|bélyegkép|A kortárs festőművészek munkáit bemutató kiállítóhely, a párizsi [[
Ősszel visszatértek a francia fővárosba, a Parc Monceau mellett fényűző, műteremmel felszerelt lakást béreltek. Munkácsy életében ezzel egy új korszak vette kezdetét, s az új művészi image kialakításához nélkülözhetetlen társadalmi kapcsolatok egyre nagyobb szerepet kaptak benne. A palotában heti egy alkalommal délután fogadást adtak, de gyakorta rendeztek estélyeket és bálokat, amelyekre Európa híres közéleti személyiségei, művészei és arisztokratái is hivatalosak voltak.<ref>{{cite web |url=http://www.mng.hu/kiallitasok/idoszaki/Munkacsy_I |title=Munkácsy Mihály (1844–1900) |accessdate=2015-04-22 |publisher=mng.hu |language=magyar}}</ref>
151. sor:
=== Külföldi sikerek ===
[[Fájl:Munkácsy Charles Sedelmeyer.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|[[Charles Sedelmeyer]] osztrák műkereskedő portréja (1879)]]
Goupil nem vette át a ''Milton''t, azonban [[Charles Sedelmeyer]] 30 ezer frankért megvásárolta tőle, egyúttal a reprodukciót is megrendelte. A műkereskedővel végül tíz évre szóló szerződést kötöttek. A kép 1878-ban a párizsi világkiállítás magyar osztályán szerepelt, aranyéremmel díjazták.<ref name="hung-art.hu"/> Neve ekkor a nagyobb közönség előtt is ismertté vált. Sedelmeyer a képet [[
1878-ban a ''Milton'' párizsi kiállítása alkalmából elnyert aranyérme után, 1879-ben Budapesten megkapta a [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rend]] III. osztálya kitüntetést is.<ref name="mnl.gov.hu">{{cite web |author= Arany Krisztina|url=http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/magyar_nemesi_cim_munkacsy_mihalynak_meltanyossagbol.html |title=Magyar nemesi cím Munkácsy Mihálynak "méltányosságból" |publisher=mnl.gov.hu|language=magyar |date= |accessdate=2015-03-07}}</ref> Március 3-án barátja, Paál László elhunyt. Befejezte egyik legreprezentatívabb szalonképét, a ''Baba látogatói''t, később a ''Délutáni látogatás''t és Sedelmeyer arcképét.
A ''Milton''t több európai nagyvárosban is bemutatták, így [[München
[[Kép:Liszt-munkacsy.jpg|bal|bélyegkép|200px|[[Liszt Ferenc]] portréja (1886)]]
Sedelmeyer volt a szervezője a ''Krisztus Pilátus előtt'' utaztatásának, [[London
{{Képdia
189. sor:
A kiállítás után a kép budapesti, február 19-i, régi Műcsarnok-beli bemutatójára utazott el, az esemény során [[Ipolyi Arnold]] püspök és [[Haynald Lajos]] érsek köszöntötték. Egy hónap leforgása alatt 92 ezren látták a ''Golgotát''. Sedelmeyer ezalatt [[Skócia|Skóciában]] és [[Írország]]ban mutatta be a ''Krisztus Pilátus előtt'' című munkát, később [[Brüsszel]]ben, [[Amszterdam]]ban, [[Berlin]]ben és [[Hamburg]]ban is kiállította. Munkácsy ez évben megfestette Haynald Lajos kalocsai érsek portréját, illetve az ''Anyai örömök (A dajka)'' című képeket. 1884 őszén Hans Makart elhunyt, ezért Munkácsy kapott megbízást a bécsi udvartól a bécsi [[Bécsi Szépművészeti Múzeum|Kunsthistorisches Museum (Képzőművészeti Múzeum)]] mennyezetfestményére. ''A reneszánsz apoteózisa'' című nagy művéhez három színvázlatot festett.
1885-ben Sedelmeyer intézkedett a ''Golgota'' további kiállításairól, a képet tavasszal [[London
Több tanulmányt követően fejezte be 1886-ban a ''Mozart halálá''t, melyet tavasszal tártak a nagyközönség elé. A kép mögött [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] ''[[Requiem (Mozart)|Requiem]]''jét játszotta a zenekar. A bemutató nem aratott olyan mértékű sikert, mint az előzőek, több kritikát is kapott. Liszt Ferenc párizsi ünneplését Munkácsy felesége, Cécile szervezte meg, március 22-én adott estélyt a zeneszerző tiszteletére. A szüleihez írt levelében írta, hogy ''„Az egész terem felállt, a lelkesedés leírhatatlan volt, Miska és Liszt megölelték egymást.”'' Három nappal később, március 25-én mutatták be a Saint Eustach-templomban Liszt ''[[Esztergomi mise|Esztergomi misé]]''jét, az eseményen a Munkácsy házaspár is jelen volt. Július 19-én Brüsszelben Liszt még egy utolsó nagy koncertet adott, és két héttel később elhunyt.<ref>{{cite web |url=http://www.magyarszecessziohaza.hu/magazin1/liszt.php |title=Liszt Ferenc |accessdate=2015-04-22 |publisher=Magyar Szecesszió Háza Ltd. |language=magyar}}</ref>
Nyáron Sedelmeyer amerikai milliomosokat hozott Munkácsy műtermébe, akikkel megállapodtak arról, hogy a Krisztus-képeket Amerikában is bemutatják. Munkácsy novemberben érkezett meg a bemutatóra, két napra rá pedig a ''Krisztus Pilátus előtt'' bemutatóját nyitotta meg. Fogadásán köszöntette [[Pulitzer József]] laptulajdonos és C. M. Depew szenátor, [[Washington (főváros)|Washingtonban]] pedig [[Grover Cleveland]], az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] elnöke. Még ebben az évben [[Colpach
1887 januárjában visszatért Franciaországba, ezidőtájt a ''Golgota'' és a ''Mozart halála'' című képeit Amerikában állította ki Sedelmeyer, aki vevőt is talált mindkét képre. [[John Wanamaker]] multimilliomos amerikai kereskedő és reklámszakember a ''Krisztus Pilátus előtt''ért 160 ezer, a [[Golgotá]]ért 175 ezer dollárt fizetett. Ezután a képeket kiállította saját házában, majd később a Philadelphiában található Wanamaker Áruházban is. Az 1887-es évben Munkácsy főként szalonképeket festésével foglalkozott ''(Alvó kisgyermek, Pamlagon, Merengő nő, Csevegés a parkban)'', további nevezetesebb munkái a ''Mosónők'' újabb változata, ''Mosónők az erdőszélen'', valamint a ''Tájkép mosónőkkel''.
238. sor:
Idegei felmondták a szolgálatot: 1897. február 4-én kitört rajta a téboly. Egyre romló idegállapota miatt először [[Baden-Baden]]ba, majd a [[Bonn]] melletti, endenichi szanatóriumba szállították. Soha többé nem tért már teljesen magához.
Fiatal korában [[szifilisz
{{idézet2|''Munkácsy utolsó napjaiban elég jól érezte magát a gyógyintézetben és senki sem gondolta, hogy a végső órák már oly közel vannak. Május elsején a beteg állapota hirtelen roszabbra fordult, úgy hogy az orvos, dr. Helm, táviratban hivta Munkácsynét férjéhez. Munkácsyné sietve utazott Endenichbe, s délelőtt tizenegy órakor érkezett. A beteg ekkor már ágyba kívánkozott, lefeküdt, neje felé fordult megszorította kezét és mondani akart neki valamit, de nem tudta magát kifejezni. Zavarodott tekintettel nézett feleségére és az orvosra. «Ezek utolsó perczei», szólt meghatva az orvos. Csakhamar meg is kezdődött a halálküzdelem, mely azonban csak néhány perczig tartott. Déli egy órakor Munkácsy Mihály csendesen elszenderedett s elaludt örökre.''|Vasárnapi Ujság 1900. 19. szám<ref>{{cite journal |url=http://epa.oszk.hu/00000/00030/02415/pdf/02415.pdf |title=Munkácsy |issue=Vasárnapi Ujság 1900. 19. szám |language=magyar |format=pdf |accessdate=2015-03-05 |pages=}}</ref>}}
248. sor:
|Kép:Munkácsy Mihály temetése.jpg|Munkácsy Mihály temetése; a gyászmenet elindul a Műcsarnoktól. Vasárnapi Ujság, 1900. május 13.
}}
Munkácsyt halála után Endenichben, a szanatóriumban ravatalozták fel, ahol fölötte a ''Krisztus Pilátus előtt'' című festményének reprodukcióját helyezték el. Közben Magyarország halottjának nyilvánították, és [[Budapest]]en állami temetést rendeztek a tiszteletére. Halála hírére gyászba borult szinte az egész ország, az országgyűlés, a főváros, amelynek díszpolgára volt, külön megemlékezett róla. [[Bonn
{{-}}
== Festészete ==
[[Kép:Munkácsy Mihály foto.jpg|balra|200px|bélyegkép|Munkácsy Mihály festőművész (fotó) 1898 körül]]
Világhírű a ''Siralomház'' című képével lett, melynek kompozíciója és ábrázolása eredeti és magával ragadó. A mű sikerének köszönhetően új korszak következett festészetében. Külföldre mehetett, és előbb Düsseldorfban, majd Párizsban olyan hírnevet szerzett magának, ami lehetővé tette, hogy bekerülhessen magas társadalmi körökbe. Kapcsolatainak köszönhetően gazdag emberek portréit készíthette el, s emellett jelentős a tájképfestészete, valamint vallási tárgyú és a [[magyar történelem]]mel foglalkozó képei is méltán megérdemlik a figyelmet. Az emberábrázolás nagymestere volt, impozáns méretű kompozíciói elnyerték a közönség tetszését. Súlyos betegsége miatti, viszonylag rövid alkotói pályafutását korszakokra lehet bontani. A kezdeti időszaka lezárult a [[Salon
{{idézet2|''Társadalmi és családi életének fényes külsőségei mögött fokozódó alkotói magányossága, a formai modernizmussal szembeni értetlensége, és az az erőfeszítés, hogy nagy historizáló képeinek valamilyen valóságalapot adjon, vezetett utolsó korszakának irracionalizmusához.''| [[Boros Judit]]: Magyar festők Párizsban<ref>{{cite web |url=http://doktori.btk.elte.hu/art/borosjudit/diss.pdf |title=Boros Judit: Magyar festők Párizsban |accessdate=2015-03-07 |publisher=doktori.btk.elte.hu |language=magyar}}</ref>}}
274. sor:
{{idézet2|''Munkácsy Krisztus-képe e hó 21-én volt utolszor látható a műcsarnokban, s még akkor este becsomagolták, s elküldték Bécsbe, Sedelmayer megbízottjához. A kiállítás alatt a képet százezernél többen nézték meg ; az összes bevétel 38,422 frt, s a fényképekből is 3—4000 frt. A kép becsomagolása, felgöngyölése a legnagyobb felügyelet alatt történt. A jelenvoltak jegyzőkönyvet állítottak ki, hogy a képnek semmi sérülése sem volt, s aztán a viaszos vászonba takart nagy csomagot pecsétekkel is ellátták. A képet a rámából kivéve, egy nagy fahengerre bonyolították, s az elkészült csomag, ládástól együtt 30 mázsa. A kép tulajdonosa 400,000 frtra biztosította a festményt a szállításra. A Krisztus-kép jövedelme után 10.173 frt illeti meg a képzőművészeti társulatot, a fényképek után 810 frt, tehát összesen 10.983 frt. E jövedelem arányában 1400 frtig adóztatták meg a képet.''|Vasárnapi Ujság 1882. évi 13. száma<ref>{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/00000/00030/01464/pdf/01464.pdf|title=Vasárnapi Ujság 1882. évi 13. száma, Munkácsy Krisztus-képe|accessdate=2015-06-17|publisher=epa.oszk.hu |language=magyar}}</ref>}}
[[Kép:Munkacsy Kuenstlerhaus Vienna 2012.jpg|jobbra|bélyegkép|270px|A "Magic & Mystery" kiállítás bemutatóterme a bécsi Künstlerhausban, 2012. március 31. (a trilógia együtt)]]
A trilógia<ref name="derimuzeum">{{cite web |url=http://www.derimuzeum.hu/trilogia/index.php?option=com_content&view=article&id=5&Itemid=5&lang=hu |title=A Munkácsy Trilógia története |accessdate=2015-03-05 |publisher=derimuzeum.hu |language=magyar}}</ref> közös bemutatásának érdekessége, hogy Munkácsy az alkotó, sohasem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó, a nemzeti kulturális emlékezet szerves részévé vált festményeit.<ref name="Krisztus Pilátus előtt"/> A trilógia<ref name="Sz. Kürti Katalin"/> képei közül a [[
A három képet sokáig senki, még az alkotó sem látta együtt. Erre a közönségnek csak 1995-ben nyílt először lehetősége, amikor a debreceni Déri Múzeumban kiállították a trilógiát.<ref>{{cite journal |url=http://www.derimuzeum.hu/files/konyvtar/HBM_MUNKACSY.PDF |title=Munkácsy kiállítás (Debrecen) |issue=Déri Múzeum |language=magyar |format=pdf |accessdate=2015-03-05 |pages=}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.haon.hu/2015/02/Trilogia-kronologia.jpg|title=Mi történt a Trilógiával az elmúlt években? |accessdate=2015-05-13 |date=|publisher= haon.hu|language=magyar}}</ref> 2010-ben a múzeum felújítása miatt előbb [[Pécs
<center>
319. sor:
== Munkácsy Mihály hatása ==
Munkácsy magyar témájú alkotásai a [[reformkor]]i magyar nemzeti festészet<ref>{{cite web |url=http://www.mng.hu/kiallitasok/idoszaki/XIX_V|title=Nemzeti jelleg |accessdate=2015-04-21 |publisher=mng.hu |language=magyar}}</ref> nagyon fontos részét képezi, amellyel irányzatot, stílust és iskolát is teremtett. Élete főműve a ''Siralomház'' című festmény, amelynek ugyan magyar vonatkozású a témája, azonban Párizsban kiérdemelte a kortárs festőművészek munkáit bemutató kiállítás a [[
== Egyesületi tagságai ==
347. sor:
1951-ben a városi megyei múzeum Munkácsy Mihály tiszteletére a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] nevet vette fel. E múzeum kertjében őrzik [[Borsos Miklós (szobrász)|Borsos Miklós]] Munkácsyról 1959-ben készített köztéri szobrát. 1994-ben, születésének 150. évfordulója alkalmából Békéscsabán megalapították meg és működtetik a [[Munkácsy Mihály Emlékház]]at. 2012-től a városban híd viseli a nevét, amely az [[Élővíz-csatorna]] felett ível át a Munkácsy-múzeum mellett.<ref>{{cite web |author=Nyemcsok László |url=http://www.beol.hu/bekes/kozelet/munkacsy-a-hidon-atkereszteltek-a-csabai-atkelot-574576 |title=Munkácsy Mihály-emléktábla |accessdate=2015-03-19 |date=2014-09-29|publisher=beol.hu |language=magyar}}</ref>
1950-ben alapították meg a [[Munkácsy Mihály-díj
1963-ban [[Zalaegerszeg]]en a 407. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet felvette nevét, amely 2003. szeptember 1-jétől a Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola nevet viseli.<ref name="szakközépiskola"/>
400. sor:
* [http://mek.oszk.hu/01300/01331/ Munkácsy Mihály: Ásító inas]
* [http://mult-kor.hu/20101129_ecce_homo_ujra_megjelent_harsanyi_zsolt_munkacsyregenye Harsányi Zsolt Munkácsy életéről szóló regénye]
* [http://asztali.lutheran.hu/megjelent-cikkek-rendezvenyeinkrol/ejfel-utan-tanc-avagy-ami-szubjektiv-es-ami-nem-fabiny-tamas-tarlatvezeteserol ''Éjfél után tánc, avagy ami szubjektív, és ami nem''], [[Fabiny Tamás]] [[evangélikus]] püspök tárlatvezetés a Munkácsy trilógiánál; [[
{{Nemzetközi katalógusok}}
|