„Megyeháza (Veszprém)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tambo (vitalap | szerkesztései)
egyért2
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
1. sor:
[[Fájl:Veszprémi Megyeháza (homlokzati részlet).JPG|bélyegkép|350px|A veszprémi Megyeháza]]
{{egyért2|a veszprémi megyeházáról|Megyeháza (egyértelműsítő lap)}}
Bár a városfejlődés századfordulóbeli kutatása még várat magára, a [[19. század]] második fele/vége és a századelő időszakának épületállomány-változása jelzi, hogy ezen időszakban élénk építési tevékenység, vagyis dinamikus városfejlődés színhelye volt [[Veszprém]]. Erről a korszakról három jellegzetes épülete, illetve azok sorsa, történetük tanúskodik. Ezek közt legfontosabb a '''Megyeháza''' .<ref> a másik kettő a Színház és a Múzeum</ref>.
 
== Története ==
13. sor:
 
=== Az új megyeház tervezése és építése ===
Az új megyeháza megépülése <ref> a korábbi sház helyén</ref> beilleszkedik a - [[Veszprém]]re egyedülállóan jellemző lassú városközpont-vándorlási folyamatába. A Várhegytől való eltávolodását nagymértékben befolyásolta a [[feudalizmus|feudális időktől]] érződő - a modern városfejlődést feszélyező - püspöktől való függőség, az ettől elszakadni szándékozó vármegyei törekvés is, valamint a könnyebb megközelíthetőség, beépítetlen szabad környezet, önállóság stb.
 
Az új épület létesítésére [[1884]]. [[május 30.|május 30]]-án nyilvános tervpályázatot írtak ki, s erre 14 pályamű érkezett be. A bírálati jegyzőkönyv szerint „a pályázók a feladatot változatosan oldották meg”. A nyertes egy fiatal [[budapest]]i építész, [[Kiss István (építész, 1857–1902)|Kiss István]] lett. A bírálóbizottság döntése értelmében egy második fordulós pályamű elkészítésére kérték fel a díjazott szerzőket. Az [[1885]]. március 2-i közgyűlésen Kiss István [[neoreneszánsz]] stílusú tervének elfogadását javasolták, a kivitelezés költségét 260 ezer forintban rögzítették. A [[törvényhatósági bizottság]] egyúttal székházépítő bizottságot is alakított, melynek elnöki tisztségét [[Véghely Dezső]]re ruházták. Ez a későbbiekben nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a székházépítés gyorsan, szervezetten folyt és határidőre elkészült. Véghely Dezső sokoldalú és Veszprém felemelkedéséért, tekintélyéért sokat tevő közéleti ember volt.