„Heidelbergi ember” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Kapcsolódó szócikkek: A boxgrove-i ember |
Ridley, 2011 |
||
17. sor:
A '''heidelbergi ember''' ''(Homo heidelbergensis)'' maradványai a [[Günz–Mindel-interglaciális]] és a [[Mindel–Riss-interglaciális]] (felmelegedési) korszakokból származnak, koruk 200–{{szám|600000|év}} között változik. Ide sorolják például Mauer, Steinheim an der Murr, Reilingen ([[Németország]]), Atapuerca ([[Spanyolország]]), Arago ([[Franciaország]]), Boxgrove, Swanscombe ([[Anglia]]), „[[Samu (előember)|Samu]]” – [[Vértesszőlős]] ([[Magyarország]]), Apidima, Petralona ([[Görögország]]) leleteit.
Sok antropológus
A heidelbergi embert tartják a neandervölgyi ember és a modern ember közös ősének. Mivel a legújabb DNS-vizsgálatok azt támasztják alá, hogy a neandervölgyiek nem kihaltak, hanem (részben) asszimilálódtak,<ref>[http://www.iflscience.com/plants-and-animals/interbreeding-among-early-hominins Lisa Winter: Interbreeding Among Early Hominins]</ref> a heidelbergi ember [[rendszertan]]i besorolása megkérdőjeleződik.
==
* [[Neandervölgyi ember]]▼
Két lábon, felegyenesedve járt. Agya lényegesen, mintegy negyedével volt nagyobb, mint elődjéé, a [[Homo erectus]]é; csaknem akkora, mint a mai emberé (Ridley, 2011). Nagyobb volt, mint akár elődei, akár utódai. Így például a boxgrove-i embernek nevezett férfi(?) magassága (amint erre sípcsontjának maradványai alapján következtetnek) nagyjából 180 cm, testtömege közel 90 kg lehetett.
== Életmódja, eszközei ==
Alapvetően húst evett; főleg emlősökét. A nagy testű emlősökre dárdával vadászott. Fő kőeszköze a [[szakóca]] volt, de többféle, fából, csontból, illetve agancsból készített eszközt is használt (Ridley, 2011).
Szinte bizonyosan ismerte a tüzet; a húst megfőzte. Hagyományokat alakított ki, ezeket kidolgozott jelrendszerrel adta tovább (lehet, hogy már beszélt is).
== Kapcsolódó cikkek ==
* [[Vértesszőlős Őstelep]]
* [[West Sussex]] (A boxgrove-i ember)
== Jegyzetek ==
{{
== Források ==
* Matt Ridley, 2011: The Rational Optimist. How Prosperity Evolves. Fourth Estate, London. Magyar kiadás: A józan optimista. A jólét evolúciója. Új Polihisztor könyvek. Akadémiai Kiadó, 2012. ISBN 978 963 05 9217 8 ISSN 2062-1477. 462 old.
{{csonk-emlős}}
|