„Barbara őrnagy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Drámák kategória eltávolítva; Shaw drámái kategória hozzáadva (a HotCattel)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
 
A komédia nemegyszer dialógusokban kifejtett társadalomtudományi tanulmánnyá szélesül, amelyet rendszerint az abszurd helyzet tesz mégis izgalmasan színpadképessé. A '''Barbara őrnagy'''-ban például az elméleti viták messze túlszárnyalják a cselekményhordozó dialógusokat. Ezekből a vitákból azonban az derül ki, hogy az ágyúgyárosokat hangosan kárhoztató Üdvhadsereg ugyanazt a politikai célt szolgálja, sőt maguknak az ágyúgyárosok tartják fenn. A már-már a hajdani hitvitázó drámák disputáit idéző vígjáték legokosabb alakja a cinikus ágyúgyáros, míg ellenfelei igen naiv emberek, akiket különböző, de célnak megfelelő eszmékkel táplálnak, hogy ellenségüket szolgálják... azaz, végül is az derül ki, hogy ezek nem is ellenségei egymásnak, hanem közös ellenségei az emberiségnek, tekintet nélkül, hogy ki mit is gondol magáról.<ref>Hegedűs Géza: G. B. Shaw világa. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1970. 114-115. o.</ref>
 
Magyarországon először a [[Nemzeti Színház]] társulata adta elő a darabot a [[Katona József Színház]]ban, [[1960]]. [[November 29]].-én. A darabot [[Várkonyi Zoltán]] rendezte, [[Makay Margit]] (Lady Britomart), [[Básti Lajos]] (Undershaft), [[Mészáros Ági]] (Barbara) és [[Linka György]] (Stephen) főszereplésével.
 
[[Kategória:Shaw drámái]]