„Váci egyházmegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
bővítés |
||
8. sor:
| felettes kormányzat = <!-- Ha nem egy főegyházmegye áll rangban az adott terület felett. Például maga a Szentszék. -->
| főegyházmegye = Egri
| főesperességek = <!-- Főesperességek. Példa: nincsen -->
| esperességek = <!-- Esperességek. Példa: Pécsi, Siklósi, Mohácsi stb. -->
39 ⟶ 38 sor:
| térkép = Ungheria - Diocesi di Vac.jpg
<!-- Honlap -->
| honlap =
}}
A '''Váci egyházmegye''' ''(Dioecesis Vaciensis)'' a [[római katolikus egyház]] egyik [[magyarország]]i [[egyházmegye|egyházmegyéje]], amit [[I. István magyar király|Szent István király]] alapított körülbelül 1000 évvel ezelőtt. Az egyházmegye püspöki székhelye [[Vác]] városban van. Jelenlegi [[püspök]]e dr. [[Beer Miklós]]. Az egyházmegye védőszentjei [[Mihály arkangyal|Szent Mihály arkangyal]] és Szent István király.<ref name=hier>
== Terület ==
47 ⟶ 46 sor:
== Történelem ==
=== Az alapítástól a török hódoltságig ===
Történetírásunk [[Pauler Gyula]] óta elfogadja, hogy a váci egyházmegyét Szent István király ([[1000]]-[[1038]]) alapította a fejedelmi törzs [[Duna]]-[[Tisza]] közötti területére rendelve a püspökséget. Az alapítás mindenképpen [[1009]] után történt, mert az 1009-ből ránkmaradt oklevél szerint, amely a [[veszprémi püspökség]] határleírását tartalmazza, a váci püspökség későbbi területe még a veszprémi püspök hatáskörébe tartozott.<ref name="Györffy:István:14.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 14 / Térítés és egyházszervezés. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref>
István 1080 körül készült nagyobb legendája az általa alapított püspökségek számát tízben adja meg, ami a váci egyházmegye Szent István-i alapítását támasztja alá. Ez lehetett azonban az utoljára alapított egyházmegyéje, mivel területét a szomszédos egyházmegyéktől elcsatolt fél-fél [[vármegye|vármegyékből]] alakították ki, azaz [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Visegrád vármegye|Visegrád]], [[Fejér vármegye|Fejér]], [[Csongrád vármegye|Csongrád]] és [[Szolnok vármegye|Szolnok]] egymással érintkező részeiből.<ref name="Györffy:István:23.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 23 / Új alapítások – az egyház és az állam fejlesztése. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref>
A [[Szűz Mária|Szűz Máriának]] szentelt székesegyházat [[I. Géza magyar király|I. Géza]] király ([[1074]]–[[1077]]) építtette, és rendelkezése szerint itt is temették el. A garamszentbenedeki [[apátság]] alapítólevele ([[1075]]) szerint az egyházmegye határai megegyeztek az [[1993]]-ig érvényes határokkal. [[I. László magyar király|Szent László]] király ([[1077]]-[[1095]]) idejében már létezett a váci [[káptalan]], amely később hiteles- és ítélkező hely lett ([[1135]]-[[1139]]). A középkorban az öt [[főesperesség]] közül az egyik a pesti volt, de a város [[1401]]-ben [[IX. Bonifác pápa]] szerint már az [[esztergom]]i [[érsek]] joghatósága alá tartozott. [[1241]]-ben a [[tatár]]ok Vácot is feldúlták. A [[török népek|török]] megszállás előtti 450 templomos helynél a [[plébánia|plébániák]] száma sokkal kevesebb, a legelterjedtebb a [[bencés]] ([[Mogyoród]], [[Tereske]]) és a [[premontrei]] ([[Garáb]], [[Nagykökényes]], [[Jánoshida]], [[Ócsa]]) [[szerzetesrend]] volt.
=== A török hódoltság és a 18. század === Az egyházmegye a hódoltság területére esett: püspökeit a török nem tűrte meg. Bár a falusi [[Pap (foglalkozás)|papok]] a helyükön maradhattak, pótlásuk a szentelő püspökök távolléte ([[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]], [[Szepeskáptalan]], [[Pozsony]], [[Nyitra (település)|Nyitra]], [[Győr]]) miatt nem volt lehetséges. A lelkipásztori munkát [[1658]]-tól a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] elűzése után a [[szécsény]]i és [[szeged]]i [[ferences]]ek végezték. [[1649]]-től a nagyszombati Seminarium Generale váci egyházmegyei papnövendékeket is nevelt, megindult a plébániai rendszer helyreállításának több évszázados folyamata. Az egyházmegye török uralom ([[1544]]-[[1685]]) alóli felszabadulása után Pest hovatartozása vitatott volt, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia királynő]] (1717-1780) az [[Esztergomi érsekség|esztergomi egyházmegyéhez]] csatolta ([[1777]]). Fokozatosan nőtt a plébániák száma: [[1773]]-ban 59, [[1761]]-ben 82, [[1785]]-ben 89 élt 80-nál több [[fília|fíliával]]. A 18. sz. első felében kezdődött a püspöki birtok benépesítése. [[1770]]-ben a székeskáptalan újra [[hiteleshely]] lett. [[1720]]-ban történt a [[Borromei Szent Károlyról nevezett Hittudományi Főiskola és Szeminárium|szeminárium]] kánoni alapítása, felépült a jelenlegi püspöki székház ([[1742]]-[[1772]]) és a [[Váci székesegyház|székesegyház]] ([[1761]]-1772). A ferencesek [[Szolnok]]on ([[1686]]) és Vácott ([[1719]]), a [[domonkosok]] feloszlatásukig ([[1787]]) [[Pest (történelmi település)|Pest]]en és Vácott ([[1699]]), a [[piarista|piaristák]] Vácott ([[1714]]) és [[Kecskemét]]en ([[1715]]), a [[kapucinusok]] [[Hatvan]]ban ([[1729]]) és [[Gödöllő]]n ([[1763]]), az [[irgalmasok|irgalmasrendiek]] Vácott ([[1763]]) telepedtek le. === 19-20. század === A 19. században erősen érződött a [[jozefinizmus|jozefinista]] szellem gátló hatása: bár a hívek száma 352618-ról ([[1808]]) 600389-re ([[1900]]) emelkedett, a plébániáké csak 108-ról 122-re növekedett. Fordulatot a 20. század hozott: számuk [[1949]]-re a megújuló papnevelés hatására 252 lett. Az Egyház [[1945]] utáni üldözésének [[Pétery József]] püspök ([[1942]]-[[1967]]) is áldozatul esett. Miként [[Mindszenty József]] [[hercegprímás]]t [[1948]]-ban, [[1953]]-ban őt is letartóztatták, váci bántalmazása után per és ítélet nélkül haláláig [[Hejce|Hejcén]] tartották fogva. A pártállam gyengülésével erősödhetett az egyházmegye hitélete püspökei és papjai szabadabbá váló lelkipásztori munkája nyomán. Felszámolásával pedig a hívek megszabadultak a vallásgyakorlatukat gátló megfélemlítéstől. === A rendszerváltás után ===
[[1987]]-től építették fel az ifjúsági közösségi élet régiós szinten szerveződő rendszerét.<ref name=mente>{{cite web |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/kozossegi-ter-nyilt-budapesten-vaci-egyhazmegye-ifjusaga-szamara |title=Közösségi tér nyílt Budapesten a Váci Egyházmegye ifjúsága számára |accessdate=20160611 |author=Lambert Attila |date=20151126|publisher=[[Magyar Kurír (1911–)|Magyar Kurír]] |language=magyar }}</ref> A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után az egyházmegye fokozatosan visszakapta az egykor államosított épületeit, és elkezdődött az iskolarendszer kiépítése is. Újra megnyitotta kapuit a [[Borromei Szent Károlyról nevezett Hittudományi Főiskola és Szeminárium|Borromei Szent Károlyról nevezett szeminárium]]. Több szerzetesrend is letelepedett, például a [[Lengyelország]]ból érkező [[szalvatoriánus rend|szalvatoriánusok]] [[Sződliget]]en és [[Galgahévíz]]en.<ref name=tori>{{cite web |url=http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/hierarchia.php#egyhazmegye_tortenet |title=A Váci egyházmegye története |accessdate=20160611 |work=Váci Egyházmegyei Sematizmus |publisher=Váci egyházmegye |language=magyar }}</ref>
[[II. János Pál pápa]] [[1993]]. május 31-i ''Hungarorum gens'' kezdetű apostoli konstitúciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott. [[Keszthelyi Ferenc]] püspöksége alatt renoválták a szeminárium épületét, a [[váci székesegyház|székesegyházat]] és a nagypréposti palotát és a váci kálváriát, illetve megkezdte működését a [[Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény]].<ref name=tori/>
[[
=== A püspöki székház ===
61 ⟶ 71 sor:
A püspöki székház az [[Árpád-kor]]ban a várbeli székesegyház előtt (a mai ferences templom helyének közelében) állt a székesegyházi iskolával és a kanonokok lakásaival együtt. A püspökök 500 éven át lakták. [[Sajbán kán]] tatárjai felégették. [[Báthori Miklós (váci püspök)|Báthori Miklós]], Vác [[humanizmus|humanista]] püspöke ([[1474]]-[[1506]]) 30 évig lakta. A török uralom alatt a vár parancsnokainak szálláshelye volt. A felszabaduláskor rommá lett. A második püspöki palota a mai Március 15. téren lévő Siketnéma Intézet középkori eredetű északi szárnyából épült ki. [[Kéry János]] ([[1681]]-[[1685]]), [[Balogh Miklós (püspök)|Balogh Miklós]] ([[1685]]-[[1689]]) után [[Dwornikowich Mihály]] ([[1689]]-[[1705]]) és [[Kollonics Zsigmond]] ([[1708]]-[[1716]]) püspök 8-8 éven át lakta az épületet. [[Althan Frigyes]] püspök ([[1718]]-[[1734]]) új székház építését határozta el az egykori várfalak északi tövében. Az elkészült kettős pince fölé 50 év múlva [[Migazzi Kristóf]] püspök, [[bíboros]] ([[1756]]-[[1757]], [[1762]]-[[1786]]) építtette fel a palotát [[Meissl Frigyes]] [[bécs]]i építész tervei szerint ([[1762]]-[[1771]]) váci iparosok munkájával. Berendezéséről [[Splényi Ferenc]] püspök ([[1787]]-[[1795]]) számbavételezése (1787) tájékoztat. Eredetileg [[Eszterházy Károly]] püspök ([[1759]]-[[1762]]) nagyvonalú elgondolása szerint F. A. [[Pilgram]] osztrák építész főhomlokzatával a székesegyházra néző palotát tervezett. A jelenlegi székház homlokzata keleti helyett déli fekvésű, hogy a termeket beragyogja a napfény. A székesegyház terére az egyik oldalhomlokzata fordul, folytatásában a kert Migazzi-címeres díszkapujával. Berendezését gróf [[Csáky Károly Emmánuel]] püspök ([[1900]]-[[1919]]) tovább gazdagította. [[1951]]-től a II. emeleten és az I. emelet felében öreg szerzetesnővérek szociális otthona volt. [[Keszthelyi Ferenc]] püspök ([[1992]]-[[2003]]) a palota belső terének eredeti kialakítását helyreállíttatta. [[2004]]-ben a [[Borromei Szent Károlyról nevezett Hittudományi Főiskola és Szeminárium|papi szeminárium]] átköltözött ide a Konstantin téri épületből.
== Szervezet ==
=== Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök ===
{{fő|Váci püspökök listája}}
{| class="wikitable sortable"
79 ⟶ 90 sor:
|}
===
* Nógrádi főesperesség
** Érsekvadkerti esperesi kerület
** Salgótarjáni esperesi kerület
** Szécsényi esperesi kerület
* Szolnoki főesperesség
** Dabasi esperesi kerület
** Nagykátai esperesi kerület
** Szolnoki esperesi kerület
* Vác-székesegyházi főesperesség
** Gödöllői esperesi kerület
** Hatvani esperesi kerület
** Pásztói esperesi kerület
** Váci esperesi kerület<ref name=hier/>
=== Egyházközségek ===
Az egyházmegye a területén fekvő minden településen rendelkezik templommal, egyházközséggel.<ref name=naposcsibe/> [[Beer Miklós]] püspöksége alatt – a papok létszámának csökkenését ellensúlyozandó – megkezdődött az elkötelezett világiak képzése egyes egyházi szolgálatok ellátására, akikre a hazai egyházmegyék közül az egyik legnagyobb arányban építenek: számos világit szentelt állandó [[diakónus]]sá, illetve avatott [[akolitus]]sá, [[lektor]]rá.<ref>{{cite web |url=http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150218_tomka_ferenc_a_pap_nem_azert_van_hogy_lemisezzen |title=Tomka Ferenc: A pap nem azért van, hogy „lemisézzen” |accessdate=20160610 |author=[[Szilvay Gergely]] |date=20150220 |publisher=[[Mandiner]] |language=magyar}}</ref><ref name=senkisem/><ref>{{cite web |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/tiz-ev-utan-olyan-jo-halat-adni-az-uristennek-beer-miklos-puspok-ujevi-gondolatai |title=Tíz év után olyan jó hálát adni az Úristennek! – Beer Miklós püspök újévi gondolatai |accessdate=20160611 |date=20130103 |publisher=[[Magyar Kurír (1911–)|Magyar Kurír]] |language=magyar }}</ref> Mivel egy papra gyakran már hat-hét falu jut, a helyi közösségek vezetését az egyházmegye által kidolgozott kétéves képzést elvégző, akolitussá avatott világi hívekre bízzák, akik főállású munkájuk, gyakran családjuk mellett vállalkoznak a feladatra, 2013-ig több mint 150-en.<ref name=aderu>{{cite web |url=http://vaol.hu/hetvege/a-deru-puspoke-dr-beer-miklos-1228370 |title=A derű püspöke, dr. Beer Miklós |accessdate=20160611 |author=Némethy Mária |date=20110423 |publisher=[[Vas Népe]] |language=magyar}}</ref>
| |||