„Határozó” változatai közötti eltérés

Nem minden nyelv nyelvtanai kezelik egyformán a határozókat. Például a [[francia nyelv|francia]]<ref>Mauger, G. [1968]: ''Grammaire pratique du français d’aujourd’hui'' (A mai francia nyelv gyakorlati nyelvtana). Hachette, Párizs.</ref> és a [[román nyelv|román]] nyelvtanokban<ref>Avram, Mioara [2001]: ''Gramatica pentru toţitoți'' (Nyelvtan mindenkinek). Humanitas, Bukarest.</ref> a helyhatározó, az időhatározó, a számhatározó, a társhatározó, a módhatározó, az okhatározó, a célhatározó, a fok-mértékhatározó, az eszközhatározó és a hasonlító határozó egy nagy osztályhoz tartoznak, amely neve franciául ''compléments circonstanciels'', románul ''complemente circumstanţialecircumstanțiale'' (szószerinti fordításban „körülményi kiegészítők”). Ehhez még más határozók is tartoznak. A francia nyelvtanokban számontartanak még következményhatározót ''(complément circonstanciel de conséquence)'', ellentéti határozót ''(… d’opposition)'', megengedő határozót ''(… de concession)'', feltételhatározót ''(… de condition)'' stb. Román nyelvtanokban szerepel még ezeken kívül gyűjtő határozó ''(… cumulativ)'' és kivételhatározó (''… de excepție).

| '''''Joyeuse''', la fillette court à sa maman.'' || ''FetiţaFetița fuge '''veselă''' la mama ei.'' || ''A kislány '''vidáman''' fut az anyjához.''