„Prizreni Liga” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
14. sor:
== A Liga tevékenysége ==
Még 1878 júliusában Abdyl Frashëri buzdítására a Prizreni Liga memorandumot intézett a [[berlini kongresszus]]on tárgyaló nagyhatalmakhoz, amelyben arra kérték őket, hogy [[Bitola|Manastır]] központtal létrehozhassanak egy, az Oszmán Birodalmon belüli albán autonóm területet. Önkormányzatuk élén egy albánokból álló bizottság által kinevezett török kormányzó állna. A nagyhatalmak tudomást sem vettek a memorandumról, ekkor hangzott el [[Otto von Bismarck]] elhíresült megállapítása is: „Albán nemzetről pedig nem tudok” ''(„Ich kenne keine Albaner”)''. A kongresszuson végül Montenegrónak ítélték az albánok által országuk integráns részének tekintett [[
Augusztusban a berlini kongresszus bizottságot küldött a térségbe, hogy megrajzolják a török–montenegrói határt, abban bízva, hogy az albánokat a Porta rákényszeríti a kijelölt országhatárok elfogadására. Az oszmánok valójában felfegyverezték az albánok hadseregét, amely az időközben csatlakozott felkelőkkel és a török hadseregből kilépő albán katonákkal eddigre már 45 ezresre duzzadt. A Liga azonban hamarosan elveszítette a törökök rokonszenvét. A [[Ðakovica|Yakovába]] küldöttségbe érkezett [[Mehemet Ali]] pasát húszfős kíséretével együtt [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] lemészárolták, miután nem értett egyet az albán felkelők elképzeléseivel. Másnap, [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] merényletet követtek el [[Peć|İpek]] török kormányzója és tíz másik hivatalnok ellen. Az elkövetkező hónapokban további sorozatos támadások értek albán részről török hivatalnokokat és a montenegrói határvidéken állomásozó katonai csapatokat. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az albánok célja nem csupán az országukat fenyegető montenegróiak, szerbek és görögök elleni harc, hanem egyszersmind az elszakadás is az Oszmán Birodalomtól.
| |||