„Dobronak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kategória hozzáadása/eltávolítása, belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
|||
24. sor:
|tengerszint feletti magasság = 174
|terület = 31,1
|szélességi fok =
|szélességi ívperc =
|szélességi ívmásodperc =
|hosszúsági fok =
|hosszúsági ívperc =
|hosszúsági ívmásodperc =
|szöveg pozíciója = left
|községtérkép = Karte Dobrovnik si.png
35. sor:
}}
'''Dobronak''' ([[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Dobrovnik'') többségében [[szlovéniai magyarok|magyarok]] által lakott [[falu]] a [[Muravidék]] középső részén, [[Szlovénia|Szlovéniában]]. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zala vármegye]] [[Alsólendvai járás|lendvai járásának]] része, ma az azonos nevű [[község]] központja.
== Fekvése ==
50. sor:
[[Szigetvár]] 1566-os, de még inkább Kanizsa ([[Nagykanizsa]]) 1600-as török kézre kerülése után Dobronakot is veszélyeztették a török portyázó csapatok.
A [[Bánffy család|Bánffyak]] [[1644]]-es kihalását követően a település egy rövid időre a [[Nádasdy család
A [[18. század]]ból több összeírás is megemlíti a településen működő iparágakat, amelyek közül legjelentősebb a fazekasság volt. Amíg [[1703]]-ban 6 iparos élt Dobronakon, addig 1750-ben már 44 (41 fazekas) tevékenykedett a településen. 1773-ban az összeírt 82 iparosból 72 működött agyagiparosként. [[Mezőváros]]i jogállásából és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan évente két vásárt rendeztek a településen, az egyik az Úr-nap utáni hétfőre esett, a másik július 25-re, azaz [[Idősebb Jakab apostol|Szent Jakab]]-napjára. [[1864]]-es adatok alapján Dobronakon 3 vegyeskereskedés működött, valamint 38 fazekas, 3 kovács, 2 asztalos, 1 kádár, 1 mészáros, 1 molnár, 1 szűrszabó és 1 cipész dolgozott.
[[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49]]-ben 20 dobronaki fiatal lett besorozva a magyar honvédségbe. Az [[1867]]-es [[kiegyezés]]t követő közigazgatási átrendezés során Dobronak az
[[Fájl:Bukovniško jezero.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Bakónaki-tó]] Dobronak mellett]]
Az [[Első világháború|I. világháború]]ban 27 dobronaki fiatal halt hősi halált. [[trianoni békeszerződés|Trianon]] után a jugoszláv államhoz került Dobronak közigazgatási, egyházi és gazdasági szerepe csökkent, mivel a vonzáskörzetébe tartozó helységek egy része a határ túloldalára került. [[1919]]-ben a területet birtokba vette néhány napra a [[Vendvidéki Köztársaság]] fegyveres ereje.
87. sor:
{{Muravidék települései}}
{{Szlovénia községei}}
{{Zala}}
[[Kategória:Muravidék települései]]
[[Kategória:Zala vármegye települései]]
| |||