„Kolonits Ilona” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a helyesírás, korr sablon le, wiki forrásként ki |
|||
1. sor:
{{Életrajz infobox
| név = Kolonits Ilona
25 ⟶ 24 sor:
}}
'''Kolonits Ilona''' ([[Budapest]], [[1922]]. [[március 17.]] – [[Budapest]], [[2002]]. [[augusztus 2.]]) [[Balázs Béla-díj]]as (1963) magyar
== Életpályája ==
Kolonits Ferenc és a [[Felvidék]]i származású Kolonits Ferencné (született: Holka Paulina)
Fiatal lány korában inspirálta a kortárs baloldali humanistákkal és értelmiségiekkel, többek között [[József Attila|József Attilával]] való személyes ismeretsége. A költővel a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]ban végzett közös tevékenységük is összekötötte, több megmozdulásban, találkozón is vettek együtt részt.<ref>Kolonits Margit "Visszaemlékezéseim", Yad Vashem Arch.</ref> [[József Attila]] hazaszeretetét magáénak vallotta és ennek kifejezéseképpen élete végén családját arra kérte, hogy temetésén József Attila ''A Dunánál'' című versét olvassák fel.<ref name="Garai" />
40 ⟶ 39 sor:
A háború alatt életmentő tevékenysége részeként összekötő hírvivő feladatokat is vállalt. Így történt meg, hogy családjától elszakadva Budán rekedt amikor [[Budapest ostroma]] alatt a Duna két partja között megszűnt a kapcsolat. Hetekig éhezett, nem tudva, túléli e, családjának búcsúlevet írt melyben szeretetéről biztosította őket.<ref name="Garai">Garai Erzsébet, 'Visszaemlékezéseim', (Budapest, 2003) magántulajdonban</ref>
2007. december 10-én édesanyjával és testvéreivel együtt
A Budapesti [[Színház- és Filmművészeti Főiskola]] (ma [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]]) tanult majd több magyar filmrendezővel és filmtörténésszel együtt aspiránsként fejezte be a moszkvai Filmművészeti Főiskolát (VGIK) 1950–1955 között. [[Grigorij Alekszandrov]] volt a tudományos vezetője. Tanulmányai nemzetközi rálátással gazdagították látókörét, ihletést merített kortárs orosz értelmiségiek, filmrendezők és írók szellemiségéből és műveikből. Többek között az ismert filmrendezővel, [[Grigorij Naumovics Csuhraj|Grigorij Csuhraj]]jal és Elena Kaplinskaya írónő és filmdramaturggal és családjukkal kötött barátságot.<ref name=":0" />
57 ⟶ 56 sor:
Szerette a filmverset, a lírai kép-hangulatot, de mindenekelőtt a képi ábrázolás híve volt. Kedvenc témái a [[sport]] és a művészetek voltak: [[Kovács Margit]]ról készítette a "Köszöntöm az agyagot" (1976) dokumentum filmet és az [[1979]]-ben készült ''Ovis Olimpia'' című filmje elnyerte a [[Nemzetközi Olimpiai Bizottság]] nagydíját.
Filmjei operatőrei között volt [[Hildebrand István]], több filmjének forgatókönyvírója [[Gere Mara]] filmdramaturg volt, többek között az ''Eroica''-nak is.
Munkássága elismeréseként számos magas szintű magyar és nemzetközi díjat, kitüntetést kapott, halálakor a [[MAFILM]] saját halottjának vallotta.<ref name="Csoke" />
90 ⟶ 89 sor:
*Laosz lányai (1984)
*Negyedik találkozás (1985)
*A lovakat szeretik, ugye? 1988<ref>A Brit Filmintézet,
== Magánélete ==
Életét szüleivel, illetve édesapja halála után édesanyjával kettesben élte le, teljes egészében hivatásának, hazájának, családjának, testvérei gyermekeinek és unokáinak szentelve magát. Érdeklődése kiterjedt a kortárs magyar és nemzetközi irodalom és tudomány fejleményeire. Mindenkihez kedves, jószívű ember volt, szerényen élt, filmjei honoráriumai
== Díjai és kitüntetései ==
| |||