„Csorna” változatai közötti eltérés

Csorna az itt feltárt régészeti leletek tanúbizonysága alapján már az őskortól kezdve lakott település. A leletek alapján többször elnéptelenedett az idők során, ám a [[10. századtólszázad]]tól kezdve folyamatosan lakott település. Az [[i. e. V5. század|5]]-VI[[i. e. 6. század|6. században]] a vidék a nyugat felől érkezett [[kelták]] birtokába került. A [[Római Birodalom]] légiói [[Augustus római császár]] uralkodása idején leigázták a keltákat és a terület Pannónia[[Pannonia (provincia)]] néven a birodalom része lett. EbbőlAz ebből az időszakból származikszármazó a Mithras[[Mithrász]]-szobor, amely egy kiemelkedő fontosságú régészeti lelet.

Mivel a népvándorlás korában[[népvándorláskor]]ban az itt állomásoztatott római légiókat[[légió]]kat számos esetben megtámadták a barbár törzsek, ezért a rómaiak a csapatokat visszavonták [[Olaszország történelme|Itáliába]] és így fokozatosan elfoglalhatták az érkező germán-, hun- és avar törzsek a vidéket. Ebből a korból származik az aranyból készült ''hun fejedelmi diadém'', amelyet a csornai prépostsági téglagyár agyaggödrében találtak és e lelet ma a [[Magyar Nemzeti MúzeumbanMúzeum]]ban tekinthető meg.

A város területén ekkoriban [[avarok]] is éltek, akikről a [Laky Döme]] utcában feltárt avarkori sír is tanúskodik.

A magyar törzsek 900 környékén átkeltek a Dunán és elkezdték elfoglalni a korábbi PannóniaPannonia provinciát. A [[honfoglalás]] idején Csornát és környékét [[Sur vezér]] és nemzetsége vette birtokba.

[[Anonymus]] így ír gestájában az eseményről: „Árpád vezér és nemesei Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, majd amikor a hegyre fölhágtak, Pannonia földjének szépségét látva igen megörültek. Ezután a Rábcáig nyomultak előre.”.

Csorna területén három honfoglaláskori magyar temetkezési helyet is sikerült feltárniuk a régészeknek: a leghíresebb ezek közül a [[premontrei rend]] birtokán, a [[Süly-hegyenhegy]]en talált nő sírja, aki gazdag lehetett, mivel sírja [[lóáldozat]] maradványait is rejtette. Az [[Eperjes dombondomb]]on több lovas sírt tártak fel a régészek, melyekből [[Péter király]] dénárjai[[dénár]]jai kerültek elő.

Csorna első birtokosai az [[Osl- nemzetség]] tagjai voltak. [[1180]] környékén premontreiek telepedtek le a területen, akik az Osl- nemzetségtől kapott földbirtokokon mezőgazdasági termelést folytattak.

A város első írásos emléke [[1226]]-ból származik. Az [[Árpád-korikor]]i oklevelekben a város neve többféle írásmódban fordul elő: Chorna, Cherna, Churna, Serna, Surna.

A törökök [[1542]]-ben dúlták felfeldúlták a várost, majd egy évvel ezután indították elelindították hadjáratukat a Rábaközben[[Rábaköz]]ben. [[Győr]] várának elestekor a várost ismét súlyos pusztítás érte a törökök által.

A [[17. századtólszázad]]tól kezdve a város legjelentősebb birtokosa az [[Esterházy család]] volt.

A városban az első céheket az -[[1660]]-as években alapították, amelyek a csizmadia, a mészáros, a fegyverkovács, a szűcs, a szabó, a takács és a varga műhelyei voltakiparosok. A [[19. század]] során asztalos, bognár, esztergályos, kádár, kovács, lakatos, szűcs, szíjgyártó, takács és üveges céhek alakultak a városban.

A török haderő [[Bécs]] második ostromának idején ismét elpusztította a várostCsornát. [[Jány Ferenc]] prépost a népesség fogyatkozása miatt 40 német ajkú telepest telepített itthozott leide. A 17. század közepétől kezdve a településen a fokozatos fejlődés figyelhető meg.

Az 1848-49[[1848–49-es harcokbanforradalom és szabadságharc]] ütközeteiben 46 csornai honvéd vett részt. CsornánItt zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája, 1849. június 13-án. [[Kmety György]] 5000 fős honvédserege „a nagyutcai kertek alján” (a mai Kmety György utca vonalán) vonult be hajnalban déli irányból a községbe, alaposan meglepve az itt állomásozó 3000 fős császári sereget. Heves utcai harcok során magyar győzelem született; a csatában elesett [[Franz Wyss]] császári dandártábornok is. Az ütközetben tevékeny szerepet vállalt a premontrei rend is: [[Laky Dömötör]] vezetésével féltucatnyi harcképes szerzetes szabadcsapatot szervezett a környékbeli falvak lakosságából. A szabadcsapat „befuserált” a császári seregnek, ami nagyban hozzájárult a győzelemhez. A temetőben két emlékmű is utal a csatára, és itt található Wyss sírja is. A [[Dreissiger-ház]] falán két (a csatában a házba belőtt) ágyúgolyó közt emléktábla látható.

Az útépítés és a vasútépítés a [[19. századbanszázad]]ban jelentős mértékben segítette a város fejlődését. Az [[1800-as évek]] végén és az [[1900-as évek]] elején alakultak meg a legfontosabb ipari létesítmények a városban. Ekkor alakult ki a mai városközpont mai kinézeteképe, mivel ebben az időben emelték a belváros épületeinek nagy részét.

Az [[első világháború|I. világháború]]ban 220 csornai veszett oda. A városi kórházat kisegítő hadikórházzá nyilvánították és itt ápolták a polgárok mellett a sérült katonákat is.<ref>{{cite web|url= http://cs63.uw.hu/csorna_elemei/oldal/konyvtar/CSORNA5.htm|title=Csorna története|accessdate=28-03-2013}}</ref>

A [[második világháború|II. világháború]]ban a város lakosságából 141 katonai és polgári személy vesztette életét, valamint a város zsidó lakosságának csaknem egésze odaveszettelpusztult.<ref>{{cite web|url= http://www.csorna.hu/csorna/varostortenet.html|title=Csorna város története|accessdate=31-03-2013}}</ref>

Csornát 1971. április 25-én az [[a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács]] várossá nyilvánította. Ezt követően, közel másfél évtizeden át gyors fejlődésen ment át a település: megháromszorozódott az iparban foglalkoztatottak száma, több, mint 400 munkahely létesült az oktatás, a kereskedelem és a vendéglátás területén. [[1971]]-től kezdve a városban többen telepedtek le, mint, amennyien elvándoroltak a városból.

Átmenő közúti (benne nagyon jelentős nemzetközi kamion-) forgalma országos szinten is az ilyen szempontból egyik legterheltebb településsé avatjadegradálta a várost. A 2015 nyarán megnyílómegnyílt, Csornát elkerülő M85-M86 gyorsforgalmi útszakasz nagyban javítani fogjajavítja a város jelenlegaddigi áldatlan közlekedési viszonyait.

A középkori Magyarországon a [[premontrei rend]] egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították [[Mihály arkangyal|Szent Mihály]] tiszteletére. [[1578]]-ban újjáépítették, majd [[1774]]-[[1786|86]] között [[Haubt]] morva építész [[barokk]] stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török időkben is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a [[Csornai Múzeum]], amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát[[néprajz]]át és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:

* Kulcsár Fábián,

* Pozsgai Dózsa,

* [[Laky Demeter]],

* Simon Vince,

* Premontrei Prépostság és Nagyboldogasszony Székesegyház.

* [[Jézus Szíve -plébániatemplom]]

A templomot [[1938]]-ban szentelték fel. Érdekessége, hogy szentélyéhez az [[1941]]-ben megrendezett magyar egyházművészeti kiállításon [[Aba-Novák Vilmos]] festőművész bemutatta a templom szentélyébe készített freskótervének[[freskó]]tervének temperaváltozatát, Jézus szent szíve címmel, de a kivitelezésre nem kapott megbízást. Később [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] [[gödöllő]]i festőművész az Országos Egyházművészeti Tanácsnak [[1942]]-ben benyújtott freskótervét mind a Tanács, mind a megyés püspök[[megyéspüspök]] elfogadta, s a művésszel 1942 júniusában kötöttek szerződést., A szerződésamely szerint hat részletben összesen 11 &nbsp;700 aranypengőarany[[pengő]] tiszteletdíjat fizettek ki az elkészített munkáért. Az összeg magában foglalta a tervek, kartonok elkészítésének és a festékanyag beszerzésének költségeit is. Az állványozás, a vakolás és az ahhoz szükséges anyagköltség a megbízót terhelte. A művész 2két év garanciát vállalt a freskó tartósságáért.

* Őrangyal -temetőkápolna

* Szent Antal -temetőkápolna

* Szent Ilona -plébániatemplom

Először egy, a győri káptalanban írt végrendelet említi [[1281]]-ben. [[1790]]-ben egy gyújtogatás következtében leégett, az épület teljesen megsemmisült.

* aA városban az 50[[1950-es évekigévek]]ig Hittudományi Főiskola is működött.

*[[Veréb fesztivál]]: a fesztiváltamit 2006 óta évente megrendeztékmegrendeztek a Csornai Aquatermál Fürdő és Kemping területén. A szervezés nehézségei, illetve a változó jogszabályi háttér miatt a 2013-ban megrendezett fesztivál volt az utolsó.

* '''[[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] freskói''': Jézus Szíve plébániatemplom

* [[Második világháború]]svilágháborús emlékmű

* Interaktív kiállítás a [[Hanság]] élővilágáról a Művelődési Központban (2011-ben készült, nyitva tartási időben ingyenesen látogatható)

* [[Boros Csaba (zenész)|Boros Csaba]], rockzenész, basszusgitáros, énekes, a [[Republic együttes]] alapító tagja

Csorna utazó közönségénekutazóközönségének nagy részét a [[hivatásforgalom]], elsősorban a [[Győr–Sopron-vasútvonal|Győr - Sopron vonalon]] ingázók adják.

Az elmúlt években a csatlakozások a másik vasútvonalak vonataira egyre inkább elsikkadtak, de remélhetőleg a [[2015]]/[[2016]]. évi [[Menetrend|menetrendben]] ezen sikerülsikerült javítaniuk.

Fájl:Oregtemplom Csorna.jpg|A Székesegyházszékesegyház a Premontrei park sarkábanparkban

Fájl:CSORNA 10982 KT2011.jpg|A plébániatemplom: makettről készült fényképfényképe