„Kriván” változatai közötti eltérés

A [[Magas-Tátra]] főgerincéből a Csubrinánál kiágazó hatalmas szárnyvonulat végén, a Tátrának mintegy Ny. végváraként, tör fel a magasba a Kriván ferde szarvú orma. Minden oldalról elszigetelten álló hatalmas tömege szabadon nő ki a tövében elterülő völgyekből és bárhonnan is nézzük, mindenfelől ugyanabban a jelegzetes, ÉNy felé meredeken lemetszett alakjában mutatkozik a szemlélő előtt.

A Kriván ormából számos gerinc sugárzik ki. Ezek közük az ÉK majd K felé húzódó gerinc által -- amely a Spara-hágóhoz ereszkedik -- függ össze a Tátra hegyrendszerével. A D, DNy, Ny és ÉNy irányban ereszkedő oldalgerincek pillérek gyanánt támasztják a Kriván tömegét. A d. gerinc alsó részében mindinkább szélesedve, az ú. n. Pál-hátban fut ki. A dny. gerinc, amelyen két jellegzetes lépcső a Felső- és Alsó-Kriván-váll (Felső- és Alsó-Priehyba, 1992 m és 1775 m) nevet viseli, a Kis-hát (Grunik) (1575 m) erdőborította púpjában végződik; e gerincből D felé egy oldalnyúlvány ugrik elő, amely a Kriván-domb (Kopa, 1767 m) hegyes kúpját viseli. Ellentétben a D. és DNy. gerincek szelíd lejtésével, a Ny. és ény. gerincek tarajait vad letörések és tornyok tagolják. Az ék. gerinc kevéssel a csúcs alatt a Nefcer-völgy felé kitolt és ehhez óriási fallal letörő vállat alkor (Kriván-váll, kb. 2395 m). Ebben a gerinc két ágra, a K. és ÉNy. gerincre szakad.

Forrás: http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/nevtar/biii/biii1.htm