„Gołąbi csata” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
{{Csata|név=Gołębiei csata |konfliktus=[[Északi háború (1655–60)]]
|időpont=[[1656]]. [[február 18]].|helyszín=[[Gołębiei]], [[Krasicznó]], [[Lengyelország]]|eredmény=[[Svédország|svéd]] győzelem |egyik fél=[[Lengyelország]]-[[Litvánia]] |másik fél=[[Svédország]] |parancsnokok1=[[Stefan Czarniecki]] |parancsnokok2=[[X. Károly Gusztáv svéd király]] |erők1=370 huszár, 300 dragonyos, 1970 páncélos, néhány ezer gyalogos, [[tatárok]] |erők2=6005 [[Svédország|svéd]], 3000 [[Lengyelország|lengyel]], [[Franciaország|francia]], [[Anglia|angol]] és [[Német-római Birodalom|német]] zsoldosok |veszteségek1= 150 fő |veszteségek2=100-200 fő}}
'''Gołębiei csata:''' Az [[északi háború (1655–60)|1655-60 évi északi háború]] [[Lengyelország|lengyel]] frontjának ütközete a lengyelek és a svédek között. A helyszíne [[Gołębie]] és [[Krasicznó]] községeknél volt, [[1656]]. [[február 18]]-[[február 19|19]]-én.
[[II. János Kzámér lengyel király|II. János Kázmér lengyel király]] a [[czestochowa ostroma (1656)|czestochowai diadalt]] követően visszatért [[Szilézia|Sziléziából]], s a korábban a svéd megszállók emmlé állt lengyelek tömegesen pártoltak át.
[[X. Károly Gusztáv sévd király|X
A svéd királyi hadat útközben az erdőségekben megbúvó lengyel parasztok állandóan tizedelték, veszélyeztetve még utánpótlásukat is. A serege 6005 svéd katonát és 3000 ezer még tavaly átállt lengyel vitézt számolt. Mellettük harcolt számos német, valamint néhány [[Anglia|angol]] zsoldos (ezeket bizonyos Wikilson vezette) és francia dragonyosok.
14. sor:
Az ütközet a [[Visztula]] és a [[Wieprz]] összefolyásánál indult. A lengyelek nagy rohamával szemben a svédek nem tudtak ellenállni. Hanem amikor a király beérkezett a derékhad élén, a lengyeleket visszaverték. A sereg egy része átkellt a [[Wieprz]]en, őket a svédek lengyel csapatai üldözték tovább. A másik had [[Stefan Czarniecki|Czarnieckivel]] az élen [[Końskowola|Końskowolába]] vonult vissza.
[[X. Károly Gusztáv sévd király|Károly Gusztáv]] pihenőt rendelt el és csak [[február 20]]-án folytatta útját a győzelem biztos tudatában. A francia Dubois és [[Freed Aschenberg]] vezetésével két dragonyos ezredet küldött előre, ezket azonban [[Krasicznó]]nál a lengyelek megsemmisítették, maradványaikat a lengyel parasztok felkoncolták. Dubois elesett, [[Freed Aschenberg|Aschenberg]] alig bírt elmenekülni.
Korábban [[Jan Pawel Sapieha|Jan Sapieha]] elfoglalta [[Janów]]ot a svédektől, akiket [[Bogusław Radziwiłł|Boguslav litván herceg]] segített keotnái élén.
A svédek folytatták útjukat, ám a lengyelek és a tatárok szüntelenül zaklatták őket, közben utánpótlási gondok keletkeztek, amitől éhezés ütött ki a táborban.
A korábban áruló lengyelek kezdtek visszatérni régi királyukhoz, a parasztságot pedig annál jobban ösztönözte a svédek ellenük elkövetett kegyetlenkedései.
A csata így a svéd győzelem ellenére csak részleges siker volt [[X. Károly Gusztáv svéd király|Károly Gusztáv]] számára. A [[krasicznó]]i támadás után a svédek bevonultak [[Lublin]]ba, majd [[Zamość]] alá, de a várat nem merték megostromolni.
===Forrás===
| |||