Wikipédia

„Horváth Márk (várkapitány)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Katona infobox
{{lektor}}
Eredeti neve:| név=gradeci Horváth Stancic Marko.▼
'''Horváth Márk''' (? – 1561. augusztus 22.) [[Szigetvár]] várkapitánya, végvári vitéz.<ref>Sugár István: Szigetvár és viadala, 1976, Zrínyi Katonai Kiadó</ref> ▼
| kép=
| képaláírás=
| születési dátum = [[1520]]. ?
| születés helye = [[Gradec]]
| halál dátuma = [[1561]]. [[augusztus 22.]] {{életkor-holt|1520|0|0|1561|08|22}}
| halál helye = [[Szigetvár]]
| nemzetisége = [[Horvátok|horvát]]
| ország = [[Magyarok|Magyar]]
| rang = [[Szigetvár]] várkapitánya
| csatái = 1556-os nagy török [[szigetvár]]i ostrom
}}
▲'''Horváth Márk''' ({{horvátul|Stančić Marko Horvat}}) ([[Gradec]], [[1520]]? – [[Szigetvár]], [[1561]]. [[augusztus 22.]]) [[Szigetvár]] várkapitánya, végvári vitéz.<ref>Sugár István: Szigetvár és viadala, 1976, Zrínyi Katonai Kiadó</ref>
 
▲Eredeti neve: gradeci Horváth Stancic Marko.
 
1264-ben IV. László Árpád-házi királytól nyerte családja a nemesi előnevet, ősei a horvátországi Gradec urai voltak. Márkó a Batthyányiak kéthelyes szolgája volt, majd később pártfogoltjuk; az ő környezetükben serdült fel és udvarukban vált katonává. Zrínyi Miklós támogatását is élvezte, bár később élesen szembefordultak egymással. Így vall Márkó a horvát bánról: ''Minden időben jó gyámolóm, táplálóm, irányítóm volt, ő nevelt és öregbített mind őfelségénél, s mind egyebeknél.''▼
 
▲[[1264]]-ben [[IV. László magyar király|IV. László]] [[Árpád-háziház]]i királytól nyerte családja a nemesi előnevet, ősei a horvátországi[[horvátország]]i Gradec urai voltak. Márkó a Batthyányiak[[Batthyány család|Batthyányi]]ak kéthelyes szolgája volt, majd később pártfogoltjuk; az ő környezetükben serdült fel és udvarukban vált katonává. [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] támogatását is élvezte, bár később élesen szembefordultak egymással. Így vall Márkó a horvát bánról: ''Minden időben jó gyámolóm, táplálóm, irányítóm volt, ő nevelt és öregbített mind őfelségénél, s mind egyebeknél.''
{{Idézet 3|Minden időben jó gyámolóm, táplálóm, irányítóm volt, ő nevelt és öregbített mind őfelségénél, s mind egyebeknél.|gradeci Horváth Stancic Marko|60%|center|rquote=1}}
A horvát Stancic Markó az oszmánok elleni küzdelemben annyira azonosult az övéivel hasonló sorsra jutott testvéri magyar néppel és nemzettel, hogy eredeti családi nevét is magyarul Horváthnak, keresztnevét pedig általában Márknak (latinul Marcusnak) írta, s kifogástalanul beszélte nyelvünket.
 
Ismert katonai pályafutása során volt győri[[győr]]i lovaskapitány, [[1540]]-ben csókakői[[csókakő]]i, [[1541]]-ben béri[[Bér (település)|bér]]i várnagy, majd az [[1547]]-es partiális gyűlésen a [[Dráva]] vonalát biztosító csurgói[[csurgó]]i kapitányság élére került. 1549 őszén ideiglenesen Szigetvár parancsnoka, majd [[Kerecsényi László]] előző várkapitány lemondása után [[1555]]. december[[December 9.|december 09.]]-én az uralkodó, [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg I. Ferdinánd]] véglegesen kinevezte végleges parancsnoknak''gradeci Horváth Stančić Márkot'' Szigetvár élére, de a győri lovaskapitány csak [[1556|1556.]] [[Február 13.|február 13.]]-án vonult be és vette át gondjaira bízott várat.
 
Az [[1556]]-os nagy török ostrom alatt maroknyi seregével sikeresen védte a tízszeres oszmán túlerővel szemben Sziget várát. Ebben nagy segítségére volt a Zrínyi Miklós és [[Nádasdy Tamás]] által vezetett felszabadító sereg babócsai[[babócsa]]i elterelő manővere. Az ostrom alatti csatában a [[törökök]] a 10&nbsp;000 fő a szigeti védők 1&nbsp;000 fő emberveszteséget szenvedtek. ▼
 
Stancic 1556. augusztus 23-án egy jelentést írt amiben leírja, az az ostrom és a támadás történetét és hogy miként is védi Szigetvárat Magyarországon. Ez (Historia et obsidionis oppugnationis Arcis Zigeth és Ungaria) címmel 1557-ben írásban is megjelent. Érdemei elismeréseként 1559-ben [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] [[báró]]i címet adományozott neki és birtokokat adományozott számára a királyság több magyar megyéjében [[Bihar vármegye|Bihar]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Baranya vármegye|Baranya]] és [[Szlavón bánság|Szlavónia]] [[Kőrös (Horvátország)|Kőrös]] területeken.
▲Az 1556-os nagy török ostrom alatt maroknyi seregével sikeresen védte a tízszeres oszmán túlerővel szemben Sziget várát. Ebben nagy segítségére volt a Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás által vezetett felszabadító sereg babócsai elterelő manővere.
 
Az ostrom során megsebesült, majd az 1560-as esztendőben az uralkodó magához hívatta, és királyi orvosdoktorokra bízta a gyógykezelését. Lábából szilánkot távolítottak el, melyet családja hosszú időn keresztül mint becses ereklyét őrzött, bár a puskagolyó a testében maradt.
16 ⟶ 29 sor:
[[Táncsics Mihály]] is rokonának tekintette családját.
 
== Források ==
* [http://gyorkos.uw.hu/1555/1555.htm Az 1555-ös Tojgun budai pasa által vezetett hadjárat Magyarországon]
* [http://www.enciklopedija.hr/natuknica.aspx?id=57750 Hrvatska Enciklopedija - Stančić, Marko Horvat]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Horváth_Márk_(várkapitány)”