„Tujon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Történelem: átfogalmazások, pontosítások, bővítés |
→Tujon az abszintban: pontosítások |
||
52. sor:
== Tujon az abszintban ==
{{bővebben|abszintizmus}}▼
A tujont a legtöbben az abszint egyik vegyi összetevőjeként ismerik. Sok mai gyártó feltünteti üvegei címkéin italai feltételezett tujontartalmát. Volt, hogy 260–350 mg/l tujontartalmat feltételeztek, de vizsgálatokkal ezt később cáfolták. Egy 2005-ös tanulmány készítése során három, 1899-ből származó, magas fehérüröm-tartalmú recept alapján elkészített abszintot vizsgáltak gázkromatográfia-tömegspektroszkópia (GC-MS) segítségével – a legnagyobb tujonkoncentráció 4,3 mg/l volt. Egy 1930-as Pernod Tarragonát is megvizsgáltak, és 1,8 mg/l tujontartalmat mértek. Ezek az eredmények alátámasztanak egy korábbi megállapítást, miszerint egy 1900-as évekbeli szüreti palack 6 mg/l tujont tartalmazott. A helyes eredmény szempontjából fontos a GC-MS használata, ugyanis a gázkromatográfia önmagában – hamisan – túl magas tujonkoncentrációt jelezhet a jelenlévő más vegyi anyagok miatt. Ezen tesztek alapján egyértelművé vált, hogy az abszint nagyon kevés tujont tartalmaz.▼
▲A tujont a legtöbben az abszint egyik vegyi összetevőjeként ismerik.
Ennek ellenére sok cég életben tartja a mítoszt, miszerint az abszint nagy mennyiségben tartalmaz tujont, ami ezáltal hallucinációkat okoz.
=== Történelem ===
▲{{bővebben|abszintizmus}}
A tujont először 1845-ben izolálták ürömolajból, ám csak 1903-ban azonosították az ürömolaj mérgező összetevőjeként. Maga az ürömolaj az 1860-as évektől került a figyelem középpontjába, amikor az abszint Franciaországban egyre szélesebb körökben vált népszerűvé. Elsőként, 1859-ben Dr. Auguste Monet jutott arra a megállapításra, hogy az abszintivó alkoholisták tünetei súlyosabbak a többi alkoholistáénál. Ezután Louis Marcé, a Bicêtre egyik orvosa különböző állatokat adagolt túl egyszeri, hatalmas ürömolaj-dózissal, mely sokszorosa volt az abszinttal reálisan bevihető mennyiségnek. Az ekkor jelentkező rohamokra hivatkozva azt állította, hogy az abszintivó alkoholisták rohamait és hallucinációit nem [[delirium tremens]], hanem ürömmérgezés okozza. Ennek az elképzelésnek [[Valentin Magnan]] lett a legjelentősebb terjesztője. A gyakori kritikák ellenére azonban Magnan és az abszint más ellenzői nem számoltak be olyan kísérletekről, melyekben az abszinttal ténylegesen bevihető ürömolaj-mennyiség akut vagy krónikus mérgező hatásait mutatták volna ki. A mai orvostudomány tükrében az abszintizmus feljegyzett tünetei egyáltalán nem különböztek a krónikus alkoholizmus tüneteitől. Az abszintmérgezés elmélete az alkoholizmus és más betegségek hiányos ismeretén alapult, és nagy hatással volt rá a század második felében Franciaországban és más országokban is kibontakozó, társadalmi katasztrófával fenyegető össznépi alkoholizmus is. Az abszint nemcsak az egyik legnépszerűbb, hanem általánosságban a legmagasabb alkoholtartalmú égetett szesz is volt, ezért az alkoholmérgezés és a krónikus alkoholizmus legsúlyosabb esetei gyakran azok közül kerültek ki, akik hígítatlan abszintot ittak.
| |||