„Kabír” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
17. sor:
}}
'''Kabír''' ([[hindi nyelv|hindi]]: कबीर, [[Pandzsábi nyelv|pandzsábi]]: ਕਬੀਰ, [[Urdu nyelv|urdu]]: کبير) a [[Hinduizmus|hindu]] és a [[muszlim]] vallás nagy mestere, misztikus költőként is ismert. Mind a hinduk, mind pedig a muszlimok saját szentjüknek tekintik, és a [[Szikhizmus|szikhek]] is a legszentebb [[guru]]k között tartják számon. India legfontosabb tanítói közé tartozik. A megvilágosodását követően a vallásfölöttiséget hirdette.
Eksztatikus, szabadsággal átitatott versei a világirodalom gyöngyszemei közé tartoznak. Műveiből sugárzik az életöröm: a szádhukat és a szerzeteseket a száraz lemondás helyett örvendezésre és az élet örömeinek megélésére buzdította. Versei nem hedonizmusra bíztattak, hanem a jelenlét tiszta megélésére és az életnek való megnyílásra. A vágyak rabszolgasága helyett a vágyain és a szenvedélyein uralkodó és azokkal bátran szembenéző ember diadalát hirdette.
A nyugati misztikushoz, Keresztes Szent Jánoshoz és a szúfi Rúmihoz hasonlóan költészetének legfőbb tárgya és visszatérő motívuma: Isten és a vele való egyesülés. Költészetének szépsége abban rejlik, hogy a mindennapi élet eseményeit énekli meg emelkedett stílusban. Újra és újra felbukkan műveiben a „Naam” fogalma, amely a keresztény Logosz vagy Ige szavakhoz hasonlóan a Világot fenntartó őserőt is jelenti.
Szókimondó, szabad gondolkodása miatt sok üldöztetésben volt része, még Benáreszből ki is tiltották.
Bár életében csak kevesen ismerték föl nagyságát, halála után rendkívüli hatással volt mind India költészetére és szépirodalmára, mind pedig vallási kultúrájára. Filozófiája a hindu és a muszlim vallási tanok szintézise. A hindu filozófiából átveszi a reinkarnáció tanát és a karma törvényét, az iszlámból pedig az egyistenhitet emeli át vallási rendszerébe és a kasztrendszer valamint a bálványimádás elutasítását hirdeti.
Már életében is egyszerre voltak hindu és muszlim tanítványai, ezért Kabír szerepe abból a szempontból is kiemelkedő, hogy személye által lehetőség nyílott két nagy világvallás egymáshoz való közeledésére. Halála után tanítványai között veszekedés tört ki a temetés rituáléjával kapcsolatban. A források szerint a mester a nézeteltérés miatt visszatért a halálból, és kiadta a megfelelő utasítást: „Földi maradványom egy részét temessétek el muzulmán szertartás szerint, a másik felét hamvasszátok el hindu módon!” – majd eltűnt. Amikor a tanítványok felemelték a szemfedőt, csak szépséges virágokat találtak alatta. Ezek felét a muszlim tanítványok engedelmesen eltemették Magahorban, a másik felét a hinduk bocsájtották útjára Benáreszben. Az utóbbi helyen „Kabír Kheora” néven templom is épült. Mindkét város fontos zarándokhellyé vált.
Életéről ellentmondásos adatok maradtak az utókorra.
| |||