„Szepeshely” változatai közötti eltérés

|szélességi fok=49

|szélességi ívperc =00

|hosszúsági fok =20

|hosszúsági ívperc =45

A település a [[11. század]]ban keletkezett a megerősített [[bencések|bencés]] kolostor szomszédságában. A városka [[Magyarország]]on egyedülállóan egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette a püspöki palota és a székesegyház. Eredetileg a [[12. század]]ban a szepesi prépostság székhelye. Védőfalai az [[1662]] és [[1665]] között épültek, ötszögű tornyokkal erősítve ma is teljes épségben állnak. [[1647]]-ben [[Jézus Társasága|jezsuitákjezsuitákat]]at telepítettek ide, akik kolostort és gimnáziumot építettek, de ez [[1671]]-ben a jezsuitákkal együtt [[Lőcse|LőcséLőcsére]]re költözött. A kolostort [[1810]] és [[1815]] között szemináriumnak építették át [[klasszicista stílus]]ban. A káptalan [[1848]]-ig [[hiteleshely]] volt, rendkívül gazdag levéltárral. [[1776]]-óta püspöki székhely, [[1945]]-ben Szepesváraljához csatolták. [[1910]]-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Szepesváraljai járás]]ához tartozott.

* Püspöki székesegyháza helyén [[1140]]-ben már állott egy [[romanika|román]] templom. A jelenlegi kéttornyú Szent Márton bazilikát [[1232]]-ben kezdték építeni és [[1275]]-ig épült. [[1382]]-ben a Corpus Christi kápolnával bővítették, de [[1488]] és [[1493]] között ezt a Zápolya kápolnával helyettesítették, itt láthatók a család síremlékei. A templomnak [[15. század]]i [[freskó]]i, táblaképei vannak. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] megkoronázását ábrázoló freskója [[14. század]]i. A székesegyházat [[1873]] és [[1889]] között [[barokk stílus]]ban építették át. Egyes források<ref>{{Cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20121012-dobo-mekcsey-es-bornemissza-mi-tortent-az-egri-hosokkel-az.html|title=Balta a fejben, deák a börtönben - mi történt az egri hősökkel az ostrom után?|accessdate=2016-06-22|last=Origo|work=http://www.origo.hu/}}</ref> szerint az [[Eger ostroma (1552)|egri vár 1552. évi ostroma]] alatt a várban másodkapitányként szolgáló (az ostrom után 1553. március 11-ig kapitány) [[Mekcsey István]]<nowiki/>t a [[Sajóvárkony]]<nowiki/>ban 1553. március 13-án történt meggyilkolása után a Szent Márton Székesegyházban temették el.