„Werbőczy István” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
→Élete: - Budán akkor nem volt egyetem. helyesírás javítása, |
||
40. sor:
== Élete ==
Werbőczy Osvát és Deák Apollónia fia,<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/historia-1999-07/historia-1999-07 Bár vannak eltérő feltételezések is]</ref> [[1460]] és [[1470]] között született, valószínűleg [[Verbőc]]ön ([[Ugocsa vármegye]], ma Verbovec, [[Nagyszőlősi járás]], [[Ukrajna]]); újabb írók inkább [[Kerepes (Bereg)|Kerepes]] községet ([[Bereg vármegye]]) vélik születése helyének. Felsőbb tanulmányait valószínűleg
[[Fájl:Coat of arms of István Werbőczy.jpg|bélyegkép|jobbra|Werbőczy István nemesi címere]]
A közpályán először Ugocsa vármegyében működött, ahonnan mint országgyűlési követ, az egész ország színe előtt ragyogtatta tudását és bámulatos ékesszólását. Az [[1498]]. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]]-féle nevezetes törvények megalkotásában, melyek a köznemesség rohamos térfoglalását jelentik, már kétségtelenül közreműködött, s az a határozat, melyben II. Ulászló örökös nélküli elhalálozása esetére a nemzet királyválasztási joga s ahhoz való ragaszkodása nyert kifejezést, egyenesen az ő befolyásának tulajdonítható; előjátéka volt ez az [[1505]]. évi [[rákosi végzés]]eknek. Az [[1500]]-as és [[1501]]-es országgyűléseken a köznemesség szóvivője és vezére volt. Ő fogalmazta meg azt a királyhoz intézett felterjesztést, amelyben a nemesség sérelmeinek tolmácsolása mellett a főrendek [[Banderiális hadsereg|bandériumainak]] kiállításáról, a főpapok [[Tized|dézsmaszedésének]] törvényszerű gyakorlásáról kérik a királynak erélyes rendelkezését. Politikai sikereinek azonban egyik legszebbike az 1505. évi rákosi gyűlés híres végzése a nemzeti királyság visszaállítása tárgyában. A köznemesség ragaszkodását
[[Fájl:Verbőczy István.jpg|bélyegkép|balra|Werbőczy István portréja a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]], 1860. évi 43. számában]]
[[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] uralkodása első éveiben Werbőczy többnyire külföldön tartózkodott. [[1517]]-ben királyi személynök lett és különböző dalmáciai megbízásokat kapott az országgyűléstől. A [[Oszmán Birodalom|török]] támadások veszedelme mindegyre fenyegetőbbé vált, és ezért
[[I. János magyar király|Szapolyai János]] királlyá választásakor kancellárjává és tanácsosává tette. Megjárta időközben [[Konstantinápoly]]t is királya érdekében. A király, halála esetére, fia egyik gyámjául őt nevezte ki. Mindamellett politikai fontossága nem volt a jelentős tényezők sorában. Bírói pályán kezdte közéleti szereplését és ott is végezte. Werbőczy [[Buda (történelmi település)|Budavár]] első megszállása után is helyén maradt, elvállalta a renegát szerepét. A szultán kinevezte a meghódolt keresztények bírájává – tíz forint napidíjjal. Azonban békétlenségével, veszekedéseivel a szultán haragját vonja a fejére, ezért a „tiszteletére” rendezett lakomán, 1541-ben Budán, 83 éves korában megmérgezték. Különös fintora a sorsnak, hogy bár Werbőczy István híres gyűjteményében ([[Tripartitum]]) a zsidókról így ír: "az üdvösséggel ellenkező kiváltságaik vannak", hamvai mégis az akkori [[budai zsidó temető]]ben (Alagut utca–Pauler utca–Attila út közti területen) porladnak.
|