„Nirvána” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kék. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
:''Ez a szócikk az indiai vallásokban használatos fogalmat tárgyalja. Az amerikai együttes a [[Nirvana]] cikkben található.''
A '''nirvána''' ([[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] nirvāṇa (निर्वाण), [[páli nyelv|páli]] nibbāna (निब्बान)) az indiai vallások egyik fő fogalma. A [[srámana|sramanák]] (indiai vándor szerzetesek<ref>{{cite web|url=http://buddhistaminilexikon.blogspot.com/2008/09/sramana.html |publisher=buddhistminilexikon.blogspot.com |title=Sramana, Remete|accessdate=2015-04-04}}</ref>) szerint a nirvána a [[Dukkha|szenvedés]] állapotától ([[dukkha]]) való megszabadulás. Az [[Ind filozófia|ind filozófiában]] a nirvána a [[Brahman]]nal való egyesülést jelenti a [[Móksa|móksán]] keresztül.
Szó szerint az jelenti, hogy „elfújni” – amely hindu szövegkörnyezetben a szenvedéstől és az individualista léttől való megszabadulásra utal, míg a buddhizmusban a kapzsiság, a gyűlölet és az érzéki csalódás lángjának elfújását jelenti.{{refhely|Gombrich|63. o.}}<ref>{{cite web|url=http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Samyutta-35-28-vj |title=SN 35.28. Tűzbeszéd| publisher=A-Buddha-Ujja|accessdate=2015-04-04}}</ref>). A nirvánát általában negatív fogalmakkal ill. a [[Szanszára|szanszárához]] kötő indulatok hiányaként szokás leírni,<ref>{{cite web|url=http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Udana-8-3-nyg |publisher=A-Buddha-Ujja |title=Uda 8.3. Nibbána Szutta|accessdate=2015-04-04}}</ref> pozitív megfogalmazása (a [[Négy Pecsét]] negyedik tagja): a legfőbb boldogság, béke.<ref>{{cite web| url=http://dharma.blog.hu/2009/11/16/negy_dharma_pecset |publisher=Dharma.blog|title= Négy dharma pecsét| accessdate= 2015-04-04}}</ref>
== Hinduizmus ==
{{Hinduizmus}}
Amikor valakinek a kozmikus "játéka" véget ér, belép a nirvánába. A nirvánában megszűnik minden földi tevékenység, eltűnik minden vágy, szenvedés, kötődés és halál. Ebben az állapotban az ember túllép az idő és a tér fogalmán. E a világ, a Föld a kozmikus erők "táncának játszótere". Az ind spirituális tanítók szerint a világ [[Májá (illúzió)|májá]], azaz illúzió. Amikor valaki belép a nirvánába, felismeri, hogy mi az illúzió. A nirvána statikus egység Istennel. Ott az üdvösség statikus állapotában minden véget ér. A nirvána tapasztalata minden Isten-megvalósított lélek rendelkezésére áll.
A nirvána nagyon magas állapot. De az állandó nirvána azoknak való, akik megelégszenek a legfelsőbb [[Brahman]] statikus formájával. Azonban azok számára, akik Istennek dolgoznak, nem ez a legmagasabb állapot. Ha valaki Istent akarja szolgálni a Földön, akkor újra és újra vissza kell jönnie e világba, hogy az emberiségben szolgálja a Legfelsőbb Lényt. Ha valaki a teremtés területén akarja kinyilvánítani a Legfelsőbbet, akkor annak a Legfelsőbb Lény tökéletes dinamizmusával kell dolgoznia, nem pedig a nirvánában pihennie. Ha valaki meg akarja testesíteni Isten statikus és dinamikus formáját is, akkor annak túl kell mennie a nirvánán és a kinyilvánítás mezejére kell lépnie. <ref>Sri Chinmoy bölcsessége, Madal Bal, Budapest, 2006</ref>
==Buddhizmus ==
{{Buddhizmus}}
[[Gautama Sziddhártha|Gautama Buddha]] úgy jellemezte a nirvánát, hogy a tökéletesen nyugodt tudat állapota, amely megszabadult a vágyakozásoktól, haragtól és egyéb kínzó állapotoktól (''[[Klésák (buddhizmus)|klésák]]''). Ez egyben a "világ végét" is jelenti, hiszen nem marad utána öntudat és a tudatnak nincs határa. A tudat megleli a békét az egész világgal, együtt érez minden lénnyel és lemond a rögeszmékről és a berögzülésekről. Ezt a létező [[Szankhára|alaköltés szenvedéseinek]] lecsendesítésével és az újabbak megszületésének megakadályozásán keresztül éri el. A nirvánában a vágyakozás és utálat gyökere kerül kiirtásra. Ezután az ember már nincs kitéve szenvedésnek ([[páli]]: [[dukkha]]) és további [[Újjászületés (buddhizmus)|újjászületéseknek]] a [[Szamszára (buddhizmus)|szamszárában]]. A [[Tipitaka|páli kánon]] szerint a nirvánában megtapasztalható a dolgok [[Súnjata|üres természete]] (súnjata) is.
| |||