„Koblenz” változatai közötti eltérés

A várost még a [[Római Birodalom|rómaiak]] alapították., Azakik az első század eleje ótaöóta kerődítményekkelerődítményekkel védték a a moseli átkelőhelyeket.rzeébt

1018-ban II. Henrik császár a város feletti felségjogot a trieri érseknek adományozta és idővel Koblenz az érsek és a német választófejedelem székhelye is lett. A [[13. század]]ban a német lovagrend igazgatási épületeket emelt a városban, 1344-ben pedig már híd vezetett át a MóselenMoselen, a későbbi századokban pedig az egyházi épületeken kívül sok szép világi épület (céh házak, nemesi udvarházak) is készültek a kornak éppen megfelelő stílusban. A város további fejlődése pedig főként a [[18. század]] második felére esik.

1815-ben, a [[napóleoni időkháborúk]] után a város [[Poroszország]]hoz került és az ország legnagyobb erődítményévé épült ki, mely a Rajna melletti királyi kastélytól délre kiindulva a Moselig vezetett. Az erődítményt csak 1891-ben, a század végén bontották le, mely lehetővé tette a város további terjeszkedését is. A Rajna mellett hosszan elnyúló sétányt alakítottak ki és szállodákat építettek, és a város fekvésének is köszönhetően fokozatosan növekedésnek indult az idegenforgalom is.

A várost a [[második világháború]] súlyos pusztításait követően nagyrészt modern stílusban építették újjá.

* St. Castor -templom - Ez Koblenz legrégibb temploma. A harmonikusan tagolt, kereszthajós, négytornyú bazilika a Rajna-Mosel vidék egyik legszebb román stílusú épülete, melyet még 836-ban szenteltek fel. Szentélye a [[12. század]] közepén történt átépítés során alakult ki a mögötte levő apszissal és annak hét félköríves ablakával együtt. Barokk díszítésű homokkőből készült szószéke 1625-ből való.

* Szent Florin -templom (stSt. Florin kirscheKirche) - római alapokra, 1200 körül épült. A román bazilika külső falazatában világos és sötét kövek váltakoznak.