„Váci egyházmegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bevezető bővítése |
képek |
||
56. sor:
A [[Szűz Mária|Szűz Máriának]] szentelt székesegyházat [[I. Géza magyar király|I. Géza]] király ([[1074]]–[[1077]]) építtette, és rendelkezése szerint itt is temették el. A [[garamszentbenedeki apátság]] alapítólevele ([[1075]]) szerint az egyházmegye határai megegyeztek az [[1993]]-ig érvényes határokkal. [[I. László magyar király|Szent László]] király ([[1077]]-[[1095]]) idejében már létezett a váci [[káptalan]], amely később hiteles- és ítélkező hely lett ([[1135]]-[[1139]]). A középkorban az öt [[főesperesség]] közül az egyik a pesti volt, de a város [[1401]]-ben [[IX. Bonifác pápa]] szerint már az [[esztergomi érsek]] joghatósága alá tartozott. [[1241]]-ben a [[tatárjárás|tatárok]] Vácot is feldúlták. A [[török hódoltság|török megszállás]] előtti 450 templomos helynél a [[plébánia|plébániák]] száma sokkal kevesebb, a legelterjedtebb a [[Bencések|bencés]] ([[Mogyoród]], [[Tereske]]) és a [[Premontrei rend|premontrei]] ([[Garáb]], [[Nagykökényes]], [[Jánoshida]], [[Ócsa]]) [[szerzetesrend]] volt.
[[Fájl:Christoph Anton von Migazzi.jpg|200px|bélyegkép|balra|[[Migazzi Kristóf Antal|Migazzi Kristóf]] püspök portréja]]
=== A török hódoltság és a 18. század ===
Az egyházmegye a hódoltság területére esett: püspökeit a török nem tűrte meg. Bár a falusi [[Pap (foglalkozás)|papok]] a helyükön maradhattak, pótlásuk a szentelő püspökök távolléte ([[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]], [[Szepeskáptalan]], [[Pozsony]], [[Nyitra (település)|Nyitra]], [[Győr]]) miatt nem volt lehetséges. A lelkipásztori munkát [[1658]]-tól a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] elűzése után a [[szécsény]]i és [[Szegedi ferences templom és kolostor|szegedi]] [[ferences rend|ferences]] végezték. [[1649]]-től a nagyszombati ''Seminarium Generale'' váci egyházmegyei papnövendékeket is nevelt, megindult a plébániai rendszer helyreállításának több évszázados folyamata. Az egyházmegye török uralom ([[1544]]-[[1685]]) alóli felszabadulása után Pest hovatartozása vitatott volt, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia királynő]] (1717-1780) az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|esztergomi egyházmegyéhez]] csatolta ([[1777]]). Fokozatosan nőtt a plébániák száma: [[1773]]-ban 59, [[1761]]-ben 82, [[1785]]-ben 89 élt 80-nál több [[Leányegyház|fíliával]]. A 18. század első felében kezdődött a püspöki birtok benépesítése. [[1770]]-ben a székeskáptalan újra [[hiteleshely]] lett. [[1720]]-ban történt a [[Borromei Szent Károlyról nevezett Hittudományi Főiskola és Szeminárium|szeminárium]] kánoni alapítása, felépült a jelenlegi püspöki székház ([[1742]]-[[1772]]) és a [[Váci székesegyház|székesegyház]] ([[1761]]-1772). A ferencesek [[Szolnok]]on ([[1686]]) és Vácott ([[1719]]), a [[Domonkos-rend|domonkosok]] feloszlatásukig ([[1787]]) [[Pest (történelmi település)|Pest]]en és Vácott ([[1699]]), a [[piaristák]] Vácott ([[1714]], [[Váci Piarista Gimnázium]]) és [[Kecskemét]]en ([[1715]], [[Piarista Iskola (Kecskemét)]]), a [[kapucinusok]] [[Hatvan]]ban ([[1729]]) és [[Gödöllő]]n ([[1763]]), az [[irgalmasok|irgalmasrendiek]] Vácott ([[1763]]) telepedtek le.
69 ⟶ 70 sor:
[[II. János Pál pápa]] [[1993]]. május 31-i ''Hungarorum gens'' kezdetű apostoli konstitúciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott. [[Keszthelyi Ferenc]] püspöksége alatt renoválták a szeminárium épületét, a [[váci székesegyház|székesegyházat]] és a nagypréposti palotát és a váci kálváriát, illetve megkezdte működését a [[Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény]].<ref name=tori/>
Folyamatosan indultak be a szakpasztorációk: [[2004]]-ben a [[Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata]],<ref name=szolgal>{{cite web |url=http://korhazlelkesz.hu/szolgalatunk.html |title=Szolgálatunk |accessdate=20160612 |publisher=Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata |language=magyar}}</ref> [[2006]]-ban a drogpasztorációt szolgáló ''„Szegletkő” Gyermekotthon''.<ref name=drogpa>{{cite web |url=http://vaciegyhazmegye.hu/drogpasztoracio.html |title=Drogpasztoráció |accessdate=20160612 |publisher=
[[2005]]-ben [[Zsámbék]]ról [[Vác]]ra költözött az [[Apor Vilmos Katolikus Főiskola]]. [[2005]]-ben [[Migazzi Kristóf Antal|Migazzi Kristóf]], [[2006]]-ban [[Báthori Miklós (váci püspök)|Báthori Miklós]] püspök emlékére rendezte emlékévet és konferenciát.<ref name=tori/> [[Beer Miklós]] püspök [[2012]]-ben egyházmegyei [[zsinat]]ot hívott össze, mely [[2015]]-ben zárult le.<ref>{{cite web |url=http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20121011_megkezdodott_a_vaci_egyhazmegye_zsinata |title=Megkezdődött a váci egyházmegye zsinata |accessdate=20160611 |date=20121011 |publisher=[[Mandiner.hu]] |language=magyar}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/beer-miklos-puspok-unnepi-szentmisevel-zarte-le-vaci-egyhazmegyei-zsinatot |title=Beer Miklós püspök ünnepi szentmisével zárta le a váci egyházmegyei zsinatot |accessdate=20160611 |date=20151209 |publisher=[[Magyar Kurír (1911–)|Magyar Kurír]] |language=magyar }}</ref>
=== A püspöki székház ===
[[Fájl:Vacipuspokipalota.JPG|jobbra|bélyegkép|360px|A püspöki palota (jobbra) és az egyházmegyei könyvtár és levéltár (balra) látképe a Konstantin tér felől]]
A püspöki székház az [[Árpád-kor]]ban a várbeli székesegyház előtt (a mai ferences templom helyének közelében) állt a székesegyházi iskolával és a kanonokok lakásaival együtt. A püspökök 500 éven át lakták. [[Sajbán kán]] tatárjai felégették. [[Báthori Miklós (váci püspök)|Báthori Miklós]], Vác [[humanizmus|humanista]] püspöke ([[1474]]-[[1506]]) 30 évig lakta. A török uralom alatt a vár parancsnokainak szálláshelye volt. A felszabaduláskor rommá lett. A második püspöki palota a mai Március 15. téren lévő Siketnéma Intézet középkori eredetű északi szárnyából épült ki. [[Kéry János]] ([[1681]]-[[1685]]), [[Balogh Miklós (püspök)|Balogh Miklós]] ([[1685]]-[[1689]]) után [[Dwornikowich Mihály]] ([[1689]]-[[1705]]) és [[Kollonics Zsigmond]] ([[1708]]-[[1716]]) püspök 8-8 éven át lakta az épületet. [[Althan Frigyes]] püspök ([[1718]]-[[1734]]) új székház építését határozta el az egykori várfalak északi tövében. Az elkészült kettős pince fölé 50 év múlva
== Szervezet ==
115 ⟶ 116 sor:
[[Beer Miklós]] püspöksége alatt – a papok létszámának csökkenését ellensúlyozandó – megkezdődött az elkötelezett világiak képzése egyes egyházi szolgálatok ellátására, akikre a hazai egyházmegyék közül az egyik legnagyobb arányban építenek: számos világit szentelt állandó [[diakónus]]sá (1990 és 2014 között számuk 2-ről 32-re nőtt<ref name=diocvac/>), illetve avatott [[akolitus]]sá, [[lektor]]rá.<ref>{{cite web |url=http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150218_tomka_ferenc_a_pap_nem_azert_van_hogy_lemisezzen |title=Tomka Ferenc: A pap nem azért van, hogy „lemisézzen” |accessdate=20160610 |author=[[Szilvay Gergely]] |date=20150220 |publisher=[[Mandiner.hu]] |language=magyar}}</ref><ref name=senkisem/><ref>{{cite web |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/tiz-ev-utan-olyan-jo-halat-adni-az-uristennek-beer-miklos-puspok-ujevi-gondolatai |title=Tíz év után olyan jó hálát adni az Úristennek! – Beer Miklós püspök újévi gondolatai |accessdate=20160611 |date=20130103 |publisher=[[Magyar Kurír (1911–)|Magyar Kurír]] |language=magyar }}</ref> Mivel egy papra gyakran már hat-hét falu jut, a helyi közösségek vezetését az egyházmegye által kidolgozott kétéves képzést elvégző, akolitussá avatott világi hívekre bízzák, akik főállású munkájuk, gyakran családjuk mellett vállalkoznak a feladatra, 2013-ig több mint 150-en.<ref name=aderu>{{cite web |url=http://vaol.hu/hetvege/a-deru-puspoke-dr-beer-miklos-1228370 |title=A derű püspöke, dr. Beer Miklós |accessdate=20160611 |author=Némethy Mária |date=20110423 |publisher=[[Vas Népe]] |language=magyar}}</ref>
[[Fájl:Seven Chapels. Main altar. - Vác.JPG|200px|bélyegkép|balra|A [[Hétkápolna]] búcsújáróhely főoltára]]
== Tevékenységek ==
=== Hitélet ===
122 ⟶ 124 sor:
=== Intézmények ===
[[Fájl:Karolina Catholic Elementary School - 7., Konstantin Sq., Vác.JPG|300px|bélyegkép|jobbra|A váci Karolina általános iskola épülete]]drog
Az egyházmegyének jelenleg két felsőoktatási intézménye van: az [[Apor Vilmos Katolikus Főiskola]] (korábban ez volt a zsámbéki tanítóképző) és a [[Borromei Szent Károlyról nevezett Hittudományi Főiskola és Szeminárium]] (mindkét intézmény Vácon található). Az ''Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF)'' fenntartásában harminc oktatási, nevelési intézmény – óvoda, általános iskola, gimnázium, szakiskola – működik.<ref>{{cite web |url=http://www.ekif-vac.hu/?page_id=19 |title=Bemutatkozás |accessdate=20160612 |publisher=Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága |language=magyar}}</ref>
| |||