„Kisfaludi Strobl Zsigmond” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor:
[[Fájl:Hősök tere, Hősök szobra. Fortepan 10709.jpg|thumb|right|250px|Hősök szobra (1928, Nyíregyháza, Hősök tere)]]
 
GöcsejiStrobl Zsigmond göcseji tanító és Hampel Rozália gyermeke,. eredetiEredeti családneve Strobel, művészneve Kisfaludi Strobl Zsigmond.<ref>A név helyes írásmódja ''Strobl'', szemben [[Stróbl Alajos]] szobrászművész családnevével. A [{{MEK|00300/00355/html/ABC07165/07941.htm}} Magyar életrajzi lexikon (1000–1990), a [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/kisfalu/index.html Képzőművészet Magyarországon], az {{ÚMÉL}} (Bp., Magyar Könyvklub, 2002), a ''Kortárs magyar művészeti lexikon'' (Bp., Enciklopédia Kiadó, 2000), az ''[http://webpac.mokka.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=long&recnum=447345 Emberek és szobrok]'' c. emlékiratkötete (1969) és a Magyar Nemzeti Bibliográfia mind a rövid ''o''-s alakot hozza.</ref> Az Iparművészeti Iskolában 1901 és 1904 között [[Mátrai Lajos, ifj.|Mátrai Lajos]] és [[Lórántfi Antal]] tanítványa volt. Eközben [[Stróbl Alajos]] irányításával két akttanulmányt készített (1904, illetve 1905 nyarán). Ezután [[Zala vármegye]] ösztöndíjával egy évig [[Bécs]]ben tanult. Hazatérése után [[Radnai Béla (szobrász)|Radnai Béla]] és [[Székely Bertalan]] voltak a mesterei a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Mintarajziskolában]] (1904-1908).
 
Első gyűjteményes kiállítása 1909-ben volt. 1912-ben a Rudics-díj segítségével bejárta [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európát]] ([[Firenze]], [[Róma]], [[London]], [[Párizs]]). Első köztéri megbízását 1913-ban kapta, [[Horváth Mihály (történész)|Horváth Mihály]] történész monumentális köztéri szobrát kellett megterveznie, [[Szentes]]en állították fel 1934-ben az azonos nevű gimnázium közelében, ma a város főterén, a Kossuth tér közepén áll. Ezen emlékmű az [[Akadémizmus|akadémista]] művészeti irányzat szellemében készült, ekkorra már tökéletesen elsajátította [[Adolf Hildebrand]] klasszikus fegyelmet sugalló esztétikáját, e hivatalos művészeti irányzat követelményeit, amelyet szerencsére nála hamarosan oldottabbá tett a [[szecesszió]]s áramlat iránti vonzalma, s saját romantikus lelkületéből fakadóan a [[Neostílus|neobarokk]] stíluselemek alkalmazása (lendület, mozgalmasság).