|
== Története ==
[[Fájl:Misérd 03.JPG|bélyegkép|jobbra|250px]]
A falu területén már a korai [[vaskor]]ban állt egy [[hallstatti kultúra|hallstatti kultúrához]] tartozó település, melynek temetőjét az [[1960-as évek]]ben tárták fel. A temető központiKözponti részén fejedelmi sírt tártak feltaláltak egyedülállóan gazdag kerámia mellékletekkel.
A [[középkor]]i település a hagyomány szerint a [[Duna|Dunához]] közelebb feküdt. A falu a [[13. század]]ban már létezett, hiszen ekkor már temploma is megvolt. [[1206]]-ban említik először. [[1294]]-ben az akkor puszta helyet [[III. András magyar király|III. András]] király Hertlin pozsonyi bírónak adta. [[1332]]-ben a pápai tizedjegyzék ''"Misser"'' néven említi. [[1356]]-ban említik Péter nevű plébánosát. [[1553]]-ban Serédy Gáspár, Mérey Mihály és Farkas Ignác a birtokosai. [[1647]]-ben részben a [[Kerekes család]], részben az [[éberhard]]i uradalom birtoka. Később birtokosai a [[Maholányi]], [[Pálffy]], [[Balassa]] és [[Apponyi család]]ok voltak.
[[Vályi András]] szerint ''"MISERDI„MISERDI. Misdorf. Magyar, és német falu Posony várm. az Eberhárdi Urasághoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik é. Püspöky, n. k. Dienestinek szomszédságokban, d. az öreg Duna keríti határját, melly 3 nyomásbéli, földgyei, réttyei jók, erdőjök is van, lakosai fuvaroznak, és gabonával kereskednek."”''<ref>{{Vályi}}</ref>
[[Fényes Elek]] szerint ''"Misérd„Misérd, német falu, Poson vármegyében, a Posontól Somorjába vivő országutban, Posonhoz 2 órányira, Dienesdi mellett. Lakja 185 kath., 498 evang. Van kath. paroch. temploma, evang. anyaszentegyháza, vendégfogadója. Termékeny jól mivelt határa mindent gazdagon terem; erdeje is van. F. u. az eberhardi uradalom."”''<ref>{{Fényes}}</ref>
[[Pozsony vármegye]] monográfiája szerint ''"Misérd„Misérd, kisközség a Felső-Csallóközben, 90 házzal és 567 német és magyar lakossal, a kik között azonban a németek többségben vannak. Vallásuk róm. kath. és nagyobb számban ág. evangélikus. Körjegyzőségi székhely. Az itt elterjedt hagyomány szerint a község hajdan nehány kilométerrel közelébb feküdt a nagy Dunához, mint ma, t. i. az u. n. Friedhof-Garten dűlő helyén. Első írott nyomaival 1206-ban találkozunk és ekkor, valamint 1216-ban Misde és Miser néven van említve. Ősidők óta megült hely, mire a határában levő pogány kori őrdombok mutatnak. A lakosok ezeket kuruczdomboknak nevezik. 1294-ben puszta, néptelen hely volt és Pozsony vár tartozéka, melyet III. Endre Herculinus pozsonyi bírónak adományozott. Úgy látszik azonban, hogy ekkortájt még más birtokosa is volt, mert 1302-ben Homorói Jakab a maga birtokát Hertlin pozsonyi bírónak adja el, a ki kétségkívül azonos az előbb említettel. 1349-ben a pozsonyi káptalan ismét egy pozsonyi bírót, Jakab nevűt, iktat e község birtokába. Az 1553-iki összeírás szerint Miserdy faluban Serédy Gáspár 5, Mérey Mihály 3 és Farkas Ignácz 2 portával bír. 1647-ben részben a Kerekes család birtoka, részben Éberhard várának tartozéka volt. A mult század elején az Apponyiak, a Pálffyak, a Maholányiak, és a Balassák voltak az urai. Kath. templomát Pázmány a régiek között említi. 1390-ben is mint rég fönnálló templom szerepel. 1735-ben és 1773-ban átalakították, de 1852-ben leégett. Ma a templomnak csak románstilű szentélye van kis templommá átalakítva. Az evangélikus templom 1814-ben épült. A községben van posta és vasúti állomás; távírója Püspöki."”'' <ref>{{Borovszky}} Pozsony vármegye.</ref>
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Somorjai járás]]ához tartozott. Az [[első bécsi döntés]] nem érintette. [[1974]]. [[január 1.|január 1-jén]] egyesítették a szomszédos [[Dénesd]] és [[Torcs]] községekkel.
|
