„Pornóapáti” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 213.16.111.137 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a idézőjel csere "P" AWB
37. sor:
A települést [[1221]]-ben ''Porno'' néven említik először. Apátságát 1221-ben alapította a Ják nembeli István nádor fia Chepan. Az apátság kegyura [[1457]]-ben [[Ellerbach Bertold]], majd a család kihalása után [[Bakócz Tamás]] lett. Bakócztól örökösei az Erdődyek birtokába szállt. A [[16. század]]ban [[Kőszeg]] ostromakor a török teljesen elpusztította, de újjáépült. Az apátságot a török elleni védekezésül erődítménnyé építették ki, egykori vizesárkainak nyomai ma is láthatók. [[1643]]-ban a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] kapták meg és a [[szentgotthárd]]i apátsághoz csatolták, majd feloszlatásuk után az Eszterháziaké és a Lichtenstein hercegeké lett. Az apátsági épületek maradványaiból épült a Pinkától nyugatra ''Ómajor'', melynek gazdatiszti lakása falába befalazva található az egykori apátság [[1612]]-ből való feliratos köve. A monostor a [[18. század]] derekára teljesen elpusztult, temploma is olyan állapotba jutott, hogy [[1799]]-ben le kellett bontani. A falu római katolikus temploma [[1780]]-ban épült.
 
Vályi András szerint ''"PORNÓ„PORNÓ. Bernau. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Pinkavize mellett, Monyorókerékhez 3/4 mértföldnyire; Apátúrsága is van, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, második osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek így ír a községről: ''"Pornó„Pornó, Pernau, német falu, Vas vmegyében, közel a Pinka vizéhez, ut. post. Szombathelyhez 2 óra, 506 kath. lak., paroch. templommal. Nevezetes e helység régi cistercita monostoráról és apátságáról, mellynek eredete 1235 esztendőre határoztatik; sőt már II. András szabadság-levelében 1221. arról emlités van: hogy István, egyetlen fia Istvánnak (Chebánnak) Magyarország nádorának igen istenes ember levén, a sz.-gothárdi apáthoz folyamodott, ki őt atyai módon fogadván, szerzete köntösébe öltöztette; István pedig minden ősi örökségét, melly a pornói és monyorókeréki uradalmakból állott, a sz.-gothárdi monostorhoz kapcsolta. Mikor szakittatott el a pornói apátság s a monyorókeréki uradalom a szent-gothárdi cistercitáktól; az nem bizonyos, de hihető, hogy az 1532-ki kőszegi török-ostrom alkalmával történhetett, midön az ellenség e megyében mindent tűzzel, vassal pusztitott. Később, azaz 1643-ban a pornói uradalom a soproni jesuitáknak adatott; ezek eltöröltetése után majd a kamara, majd hg. Lichtenstein valának birtokában, most azonban főherczeg esztei Ferdinand birja."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
A falunak [[1910]]-ben 696, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A falut a [[trianoni békeszerződés]] értelmében Ausztriához csatolták, 1923-ban népszavazással került vissza Magyarország birtokába (lásd még [[soproni népszavazás]]/További népszavazások a soproni siker nyomán). Az [[1941]]. évi népszámlálás szerint a 632 fős lakosságból 467 német, 157 magyar, 7 horvát anyanyelvű, és 1 egyéb.