„Harkány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kategória hozzáadása/eltávolítása, belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
clean up AWB |
||
27. sor:
== Története ==
[[Fájl:Zsigmondy Vilmos Harkány.jpg|bélyegkép|balra|120px|Zsigmondy Vilmos bányamérnök, Harkány:Az ő nevéhez fűződik az első gyógyvizet felszínre hozó kutak fúrása. (Veszprémi Imre alkotása)]]
Harkány nevét az oklevelek [[1323]]-ban említették először ''
[[1397]]-ben az oklevelek a [[Byka nemzetség]] birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja [[Terehegy]] volt. A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]]t támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a [[Jagelló Egyetem|krakkói egyetemen]] tanult. A [[Byka család]] a [[szigetvári vár]] elestével halt ki.
35. sor:
[[1814]]-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. [[1823]]-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.
Harkány [[Siklós]] "[[uradalom]]" részét képezte. 1823-tól jelezték kénes jellegű gyógyvizét Harkánynak. [[1824]]-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő ''Büdösrét'', ''Büdöstó'' helyén. A termálvízre 1828-ban épült fürdőépület. [[1846]]-ban már megjelent magyarul is „A harkányi hévíz gyógyereje” című tanulmány-füzet, amely a hely jelentőségét mutatta be az olvasóknak. [[1860]]-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkány-fürdő birtokát is [[1866]]-tól fogva [[Zsigmondy Vilmos]] mérnök irányításával kezdődtek meg artézi kútfúrások. Az ekkor [[1866]]-ban hazánkban elsőként létesített, un. Alsó artézi kút lett az ország első kiépített hévízkútja, amelyet 37,7 méter mélyről érkező 61.2 °C hőmérsékletű feltörő víz táplált.
1918 novemberétől 1921 augusztusig a település szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a [[Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság]] nevű szerb bábállam részét képezte. A város jelentős átalakulása a szerb-megszállást utáni korszakban kezdődött.
A fürdő igazi fellendülését 1925-től, Antal Jenő fürdőbérlőnek történt átadása jelentette, aki igazgatóként valódi európai nívójú környezetet kezdett kialakítani a messze földön már híressé lett helyen, a gyógyulni vágyók számára. [[1925]]-ben épült fel a közel [http://www.harkanyfurdo.hu/galeria/adatlap/16/tavasz 2000 m²] vízfelületű termálfürdő, amelynek átlagosan 29 °C-ra lehűtött hőmérsékletű kellemes kénes vize nem csak a reuma, a köszvény és isiász gyógyítására alkalmas, hanem megannyi más esetben, pl. légzőszervi krónikus hurutok, bőrbetegségek, égési sebek, "női bajok", és egyéb szervi bántalmak számára is "csodavíz".
A mediterrán jellegű enyhe éghajlat, a tiszta levegő télen-nyáron biztosítja a gyógyulást. [http://www.harkanyfurdo.hu/hu Termálfürdő] területe mellett platánfákkal övezett, hatalmas kiterjedésű és gondozott virágszigetekkel, rózsakerttel is rendelkező parkot létesítettek, amely már lassan száz éve vonzza az idelátogatók nagy számát. A turizmust pártfogoló vasúti tömegközlekedés [[1928]]-tól naponta öt pár vonatszerelvényen hozta és vitte [[Pécs]] vasútállomásról az érdeklődőket, és gyógyulni vágyókat. [[1927]]-ben az itt megrendezett nemzetközi orvosi vándorgyűlés résztvevői nagy elismeréssel szóltak előadásaikban a fürdő gyógyforrásairól, amely lassan [http://harkanykorhaz.hu/ szak-orvosi] körökben is elfogadottá tette a termálfürdő hírnevét. A fürdőigazgatóság az 1920-as évektől fogva szerződéseket kötött a nagyobb hazai, és több külhoni egészség- és társadalombiztosító társasággal, akiknek tagsága kedvezményesen vehette igénybe a fürdő valamennyi szolgáltatását.
Az eleinte állandó szállás gondokkal küzdő városban a gondok enyhítésére a város vezetősége komoly lépéseket tett a kezdetektől fogva. [[1930]]-ra épült meg az akkor Gróf Benyovszky nevére keresztelt fürdőtelepi szálló 65 szobával, s még [[1928]]-ban megkezdték 50 holdnyi terület villakertekre parcellázását is, közvetlenül a nagy parkterület közelében, amely villák sokaságába nyerhettek egyéni elhelyezést később az ide utazók.<ref>Harkány gyógyfürdő - Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma 1928., / 848-849 oldal</ref>
[[1977]]. [[április 1.|április 1-jén]] hozzácsatolták a 2 km-re északnyugatra lévő [[Terehegy]] községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.)
[[1999]]. [[július 1.|július 1-jén]] kapott [[város]]i rangot.
Harkány jelenleg is a turizmusból élő város. Számtalan hotel, [[Apartmanszálloda|apartman]] igyekszik kiszolgálni a gyógyvíz és az egyéb természeti, kulturális érdeklődésű vendégek igényeit. Jelenleg 2 db négycsillagos, számtalan 3 és 2 csillagos hotel mellett az olcsóbb, fizetővendéglátás keretein belül üzemelő "szoba kiadó" típusú szálláshelyek közül választhat a vendég. A hotelek gasztronómiai, wellness és egyéb kínálatukkal magas színvonalon szolgáltatnak. A hotelek jellemzően a 2010-es évek környékén épültek, újra-épültek, vagy egészítették ki szolgáltatásaikat.
Harkány megközelítése az elmúlt években jelentősen kedvezőbbé vált. Budapestről vonattal Pécsig, majd onnan busszal; vagy közvetlenül Budapestről (Népliget állomás) naponta többször induló buszjáratokkal; egyéni utazók és csoportok részére a 2000-es években átadott M6 jelű autópálya, a Harkánytól pár km-re található horvátországi
==Idegen elnevezései==
55. sor:
A [[Drávatamási]]– Harkányfürdő–[[Siklós]] vonal jelöl ki a [[Dráva]] mentén egy Harkány térségi területet, a [[Szigetvár]]–Harkány–Nyárádi <!--Nagynyárád vagy Kisnyárád?--> pedig egy löszfelszínt határol. A [[Zselic]]ből, [[Mecsek]]ből erre a területre vízfolyások futnak. Drávatamási, Harkányfürdő vonaltól északi irányba kavicsos rétegeket a talajban nem „harántoltak”, ebből arra következtettek, hogy a [[Dráva]] nem járt arra a [[pleisztocén]] idejében.
== Önkormányzat és közigazgatás ==
| |||