„Globalizáció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav |
clean up AWB |
||
10. sor:
{{idézet 2|''„A globalizáció olyan, alapvetően hatalmi-gazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik és általános érvényűvé teszik a gazdasági és politikai szabályokat.”''}}
== Kialakulása, története ==
60 ⟶ 59 sor:
A [[multinacionális vállalat]] olyan [[vállalat]]ot jelöl, amely számos országban (gyakran több földrészen) rendelkezik telephellyel, így többféle nemzeti identitást vesznek fel. Gyakran merül fel az a vád ezen vállalatokkal szemben, hogy a [[gazdasági verseny]]t korlátozni törekszenek.
A [[multinacionális vállalat]]ok és a [[transznacionális vállalat]]ok közötti különbség, hogy a [[multinacionális vállalat]]ok tulajdonosai több nemzetből kerülnek ki, míg a transznacionális vállalatok tulajdonosai egy nemzetből kerülnek ki, gyakran egy elég szűk, behatárolható csoportból, de ők is több országban is folytatnak tevékenységet. A [[multinacionális vállalat]]ok a legdinamikusabban fejlődő vállalkozások közé tartoznak.<ref>Az [[1970-es évek]] elején 7 000, a század végen már 44 000 ilyen vállalat működött, 280 000 külföldi [[leányvállalat]]tal. Az [[1990-es évek]] közepén a [[multinacionális vállalat]]ok bonyolították le a világkereskedelem 40%-át.</ref>
A fejlődésük és növekedésük oka, hogy a vállalatok egyes [[piac]]okon gazdasági erőfölényre tehetnek szert, továbbá képesek a veszteségeinek országok közötti átcsoportosítására. A munkaigényes, vagy a különösen szennyező iparágakat az olcsó munkabérű, laza környezetvédelmi követelményeket támasztó [[harmadik világ]]ba telepítik át. A tudományos, technikai tevékenységek pedig az anyaország területén maradnak.
70 ⟶ 69 sor:
A globalizáció negatív hatásai leginkább a szociális jólét és biztonság terén tapasztalhatóak. A világméretű folyamatok miatt jellemző a nemzetközi és az országokon belüli egyenlőtlenségek növekedése, a fokozódó elszegényedés{{forr}}. A szegényebb rétegek kirekesztetté válnak, nehezebben jutnak hozzá a [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] és a technológiai fejlődés vívmányaihoz. Megjelenik a [[munkanélküliség]], a kis[[vállalkozás]]ok tönkremennek a multinacionális cégekkel való versenyben. A szociális védőháló is szétszakad, eltűnnek a jóléti intézmények, vagy fenntartásuk egyre nagyobb nehézségekbe ütközik.
A globalizáció hívei szerint minden állam profitál a folyamatból, de a tények nem ezt mutatják, az elmúlt évtizedekben nőttek a fejlett és fejletlen országok közötti különbségek. A [[20. század]] utolsó negyedében, amikor a globalizáció folyamatai kibontakoztak, a világ különböző régióinak fejlődése hatalmas eltéréseket mutatott. A fejlett nyugat évi átlagos növekedése 2%, ezzel szemben az elmaradottabb Latin-Amerikáé csak 0,9%, [[Afrika]] stagnált, Közép- és [[Kelet-Európa]] pedig -1,1%-os hanyatlást mutatott. A leggazdagabb és legszegényebb országok közötti jövedelemszint-különbség [[1913]]-ban 1:10, [[1950]]-ben 1:26, [[1990]]-ben pedig már 1:40 arányú volt.
Egyes vélemények szerint a globalizáció rossz irányba halad, mivel kizárólag a nemzetközi pénzoligarchia vagyonának a gyarapítása a célja. Ezzel kapcsolatban ír [[Endrey Antal - A disznófejű nagyúr]] című művében. Jelenleg [http://www.drabikjanos.com/ Drábik János] az egyik leginkább globalizáció ellenes szerző, valamint a témának a gazdasági-társadalmi problémáival foglalkozik a [[fenntartható fejlődés|Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport]].
| |||