„Pekár Gyula” változatai közötti eltérés

Pekár Imre és Pekár Emma fia. Iskoláit Debrecenben, Budapesten és [[Boston]]ban végezte, jogi tanulmányokat [[Bécs]]ben és Budapesten folytatott. Három évig joggyakornok volt, majd [[Justh Zsigmond]] hatására az irodalomhoz pártolt, 1891-től belépett újságírónak a Horváth Gyula által alapított és szerkesztett [[Magyar Hírlap]]hoz. Beutazta [[Európa|Európát]], három évig tanult a [[Sorbonne]]-on, öt európai nyelven beszélt. 1901-től tagja lett a [[Kisfaludy Társaság]]nak és a [[Petőfi Társaság]]nak, ez utóbbinak 1920-tól 1936-ig elnöke volt. 1901-1935 között, az [[őszirózsás forradalom]] és a [[Tanácsköztársaság]] idejét kivéve szabadelvű [[Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja]] (KNEP), egységes párti, majd [[Nemzeti Egység Pártja]] (NEP) programmal országgyűlési képviselő volt. Mint a [[Fehérház Bajtársi Egyesület]] elnöke közreműködött az 1919. augusztus 6-i [[Friedrich István|Friedrich-féle]] puccsban. 1919 augusztusától 1921 júniusáig vallás- és közoktatásügyi államtitkári posztot töltött be. 1919. augusztus 27-től 1919. november 24-ig tárca nélküli miniszterként dolgozott a [[Friedrich-kormány]]ban. 1925-től a Filmipari Alap felügyelő bizottságának elnöki posztját kapta meg. Az [[1920-as évek]]től egyik meghatározó egyénisége lett a [[Turáni Társaság]]nak, a [[Magyar Külügyi Társaság]]nak, s tagja volt a [[lengyel–magyar kapcsolatok]] ápolását célul tűző [[Magyar Mickiewicz Társaság|Magyar Mickiewicz Társaságnak]]nak is.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_ActaP_2011/?pg=202&layout=s Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o.], library.hungaricana.hu.</ref>.

[[Krúdy Gyula]] megírta öngyilkoltatási-afférját Pilisi Rózával, aki korábban az ő múzsája volt. Később, befolyásos politikusként - bosszúból - letiltatta Krúdyt, aki emiatt 1930. május 26-án kénytelen volt margitszigeti szegényes otthonát is elhagyva, Óbudára költözni, majd megjelenés híján, úgyszólván éhen halni. Amikor még szép amorózók voltak, nem tudta, hogy közepes tehetségű kollégája a politikai szamárlétrán előrejutva el tudja majd őt lehetetleníteni.<ref> [http://www.barkaonline.hu/kritika/2337-budapesti-negyed-69-70 Erdész Ádám: Montázsból formált nagy elbeszélés? – Szövegek a fizetett szerelem világáról] </ref>

{{DEFAULTSORT:Pekar Gyula}}

[[Kategória:Magyar írók]]

[[Kategória:Magyar közírók]]

[[Kategória:Magyarország tárca nélküli miniszterei]]

[[Kategória:Országgyűlési képviselők]]

[[Kategória:KNEP-tagok]]

[[Kategória:Egységes Párt-tagok]]

[[Kategória:NEP-tagok]]

[[Kategória:MTA-tagok]]