„Roboz Imre” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
clean up AWB
25. sor:
Roth Dániel és Ungerleider Janka fia. A budapesti Barcsay utcai gimnázium elvégzése után nagybátyjának, [[Ungerleider Mór]] vállalkozónak, a ''Projectograph'' filmvállalat egyik alapítójának (Neumann József a másik) és vezérigazgatójának titkára lett. Szerkesztette a cég érdekeltségi körébe tartozó ''Mozgófénykép Híradó''t. Erről a tevékenységéről írták 1920-ban: „Akkor még újságírói ambíciók hevítették Roboz Imrét, aki az első valóban komoly és nívós szaklapot éveken keresztül vezette és nevelt néhány szakírót a magyar kinematografiának.”<ref>{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/00300/00336/00007/amozi25.htm |title=A 25 éves mozi |author=Lányi Viktor, Radó István, Held Albert |publisher=Filmspirál, 23. (2000/2. szám) |year=1920 |location=Budapest |accessdate=2014-09-24}}</ref>
 
1914-ben nagybátyja kinevezte a ''Phönix Filmipari Rt.'' igazgatójává. A cég egyik mozijából, a mai [[Corvin Áruház]] helyén állt ''Apolló''ból kabarét alakított és szerződtette társulatával együtt [[Nagy Endre (író)|Nagy Endrét]]. 1918. június 8-án Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette [[Lenkeffy Ica]] színésznőt,<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-12050-116046-26 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 666/1918. folyószáma alatt.]</ref> de 1923-ban elváltak.<ref>36.P.40217/1923/2. sz. budapesti tszéki ítélet.</ref>
 
A korai némafilmek idején két forgatókönyvet írt, [[Siklósi Iván]]nal közösen; mindkét filmet [[Kertész Mihály]] rendezte:
* Ma és holnap (1912)
* Az éjszaka rabja (1914)
A ''Ma és holnap''ról írta [[Nemeskürty István]] ''A magyar film története'' című könyvében: „Ha van dátum, melyhez a magyar filmművészet születése köthető, akkor ez az.” Könyve végén ennek forgatókönyvét jelölte meg az első magyar forgatókönyvként.<ref>{{cite web |url=http://cefa.hu/ |title=Filmkészítési ismeretek oktatása… |author=Tóth Róbert |publisher=Közép-európai Filmakadémia |date=2008-11-27 |accessdate=2014-09-20}}</ref>
 
Roboz Imre a főváros színházi életébe 1921-ben kapcsolódott be intenzíven, miután az amerikai [[Paramount Pictures|Paramount]] filmes cég európai képviselője, Ben Blumenthal megvásárolta a Vígszínházat (egy verzió szerint „Blumenthalra Roboz rásózza a Vígszínházat”<ref name="Molnár Gál Péter, i. m">Molnár Gál Péter, i. m.</ref>). Roboz Imre lett és maradt tizennyolc éven át a színház igazgatója, ([[Jób Dániel]] pedig a művészeti igazgatója). Blumnethal az 1922-ben megvásárolt [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínházat]] is a gondjaira bízta, majd 1926-ban eladta itteni érdekeltségeit. Lexikonok szerint Roboz Imre 1926-tól 1939-ig a Vígszínház ''bérlőigazgatója'' volt;<ref>Magyar színházművészeti lexikon (főszerk. Székely György)</ref><ref> [http://tbeck.beckground.hu/szinhaz/htm/10.htm#_ednref1 Magyar színháztörténet 1920–1949: ''A Vígszínház'']</ref>, egy másik verzió szerint 1926-ban „kivásárolja a részvényeket és a színház valódi tulajdonosa is lesz.”<ref>{{cite web |url=http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/k-o/lenkeffyelet.htm |title=Lenkeffy Ica |author=Takács István |publisher=Szineszkonyvtar.hu |accessdate=2014-09-24}}</ref> [[Molnár Gál Péter]] színikritikus, színháztörténész így fogalmaz: „Roboz átveszi Ben Blumenthaltól a lipótvárosi színházat. 1926–1931: Roboz bérlőigazgató. 1935-ben hozzáveszi kamaraszínházként” a Révay utcai egykori mulatót (Pesti Színház néven). 1939-ben a [[Második zsidótörvény|zsidóellenes törvények]] miatt le kellett mondania; ekkor a színházat „megvásárolja tőle 350 ezer pengőért Becsei Vilmos gyáros…”<ref> name="Molnár Gál Péter, i. m.<"/ref>
 
Nagy hozzáértéssel és a nehezedő gazdasági körülmények között is eredményesen vezette a színházat. A ''Víg'' magánszínház volt, „saját lábán” kellett megállnia. A válságos 1920–1930-as években színházak sora ment tönkre, a Vígszínház azonban fennmaradt. Megőrizte színvonalát, hagyományos stílusát és kiváló színészeinek sorát.
39. sor:
 
== Emlékezete ==
[[Janovics Jenő]]: „Nem szabad hallgatással mellőzni azokat a komoly érdemeket, amelyekkel Roboz Imre, a Vígszínház mostani [akkori] vezérigazgatója szolgálta a magyar filmgyártást. (...) Igazi névtelen hőse a magyar filmgyártás gyermek-küzdelmeinek, de mi hálásan emlékezünk arra, milyen hasznos irányítással, mennyi jó művészi és üzleti ötlettel, milyen finom ízléssel és mennyi áldozatkészséggel segítette ő a magyar filmgyártás tapogatózását.”<ref>{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/00300/00336/00014/adalekok.htm |title=A magyar film gyermekévei Erdélyben |author=Janovics Jenő |publisher=Filmspirál, 30. (2002/2. szám) |accessdate=2014-09-24}}</ref>
 
1991-ben Roboz Zsuzsi angliai festőművész apja emlékére a Vígszínházban [[Roboz Imre-díj|Roboz Imre Művészeti Emlékdíjat]] hozott létre. Apját ábrázoló festményét a színháznak adta át, melyet az alagsori büfé előcsarnokában helyeztek el. A Roboz Imre-díjat első alkalommal [[Horvai István]]nak, később számos kiváló színésznek és vezető rendezőnek ítélték oda.<ref>{{cite web |url=http://www.terasz.hu/main.php?id=egyeb&cikk_id=15911&page=cikk |title=„Portréi a művészetet és az igazságot szolgálják” |author=Gajdó Tamás |publisher=Terasz.hu |date=|accessdate=2014-09-22}}</ref>
55. sor:
 
{{portál|zsidóság}}
 
[[Kategória:Magyar színházművészet]]
[[Kategória:Magyar filmproducerek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Roboz_Imre