„Cholnoky Jenő” változatai közötti eltérés

[[Cholnoky Viktor]] öccse és [[Cholnoky László (író)|Cholnoky László]] bátyja volt. Középiskoláit [[Veszprém]]ben és [[Pápa (település)|Pápán]] végezte. Érdeklődése már ebben a korban a [[földrajzföldrajztudomány|földrajzra]]ra irányult, gimnazista korában írta első „földrajzkönyveit”. Apja azonban nem a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetemre]], hanem a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetemre]] íratta be, mondván: a tanárok mind szegények. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, előbb a Műegyetem vízépítési szakán, később [[filozófia]]i doktorátust szerzett.

A Műegyetem vízépítési tanszékén kapott tanársegédi állást [[Klimm Mihály]] professzor mellett. Közben megismerkedett [[Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920)|id. Lóczy Lajossal]], az akkor már világhírű [[földrajz]]tudóssalföldrajztudóssal és [[Ázsia]]-kutatóval, aki [[1894]]-ben meghívta őt maga mellé asszisztensnek a Tudományegyetem [[földrajz]]iföldrajzi tanszékére.

Igaz magyar ember volt; haláláig úgy hitte, hogy [[trianoni békeszerződés|Trianon]] gyalázatos hagyatéka nem lehet végleges. Amikor [[Magyarország]]ról ír, az számára mindig a [[Kárpát-medence]]. A magyarok nem „barbárként” jöttek Európába, magas kultúrájú nép, a kengyelt, a patkót, a kocsit, a csizmát is ők hozták be a vén földrészre. ''Hazánk és népünk egy ezredéven át'' című, nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó könyve után [[Nobel-díj]]ra is fölterjesztették, de [[stokholmstockholm]]i személyes előadásának meghallgatása után visszakoztak, mondván: ilyen „nacionalista” tudós nem illik bele abba a kozmopolita világba. [[1949]]-ben az új, kommunista kurzus pedig itthon is megvonta akadémiai tagságát, a [[Magyar Földrajzi Társaság]] (amelynek elnöke volt) felszámolásával együtt.