„Szvádhjája” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} A '''szvádhjája''' (szanszkrit: स्वाध्याय) az ind filozófiában használt fogalom, jele…”
(Nincs különbség)

A lap 2016. július 27., 08:02-kori változata

A szvádhjája (szanszkrit: स्वाध्याय) az ind filozófiában használt fogalom, jelentése: öntanulmányozás.


Patandzsali kétféle jógát különböztet meg: az első a cselekedetekben megnyilvánuló jóga, a második pedig a szorosan vett jóga, ami a realizáció leghatékonyabb eszközeit öleli fel (dháraná, dhjána, szamádhi). A cselekedetek jógáján belül a tapasz, a szvádhjája és az Ísvara-pranidhána módszerét említi, mint összetartó egységet. [1]

"Az önnevelés kapcsolatot teremt az eszményképül választott istenséggel".[2] A szvádhjája az egyéniség hatékony közelítése a választott istenséghez. Ezt a folyamatot az állandó összehasonlítás alakítja, amelynek során az egyén magasszintű önvizsgálattal méri föl, hogy milyen azonosságok, illetve különbségek állnak fenn közte és az eszmény között. Az önnevelés hatékonysága összefügg a tapasz és az ísvarapranidhana párhuzamos gyakorlásával. A nijama negyedik lépése előírja a szakrális szövegek tanulmányozását, értő áttekintését (sásztra), valamint a mágikus formulák (mantra) elmélyült ismeretét. A szent írások olvasása komoly, de örömteli feladat. A kötöttségektől megtisztult személy értelme (jakta-manasz) felszabadul a világias terhektől és szellemi tudása napról-napra növekszik, ura érzékeinek (indrija-szamjama) és minden gyönyörűsége a szvádhjája feladataiban van. [1]




Hivatkozások

  1. a b Rafael József: A tradicionális jóga rendszere
  2. Jóga-Szútrák 2,44
  • Rafael József: A tradicionális jóga rendszere, 1986
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Svādhyāya című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.