„Hedvig lengyel királynő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Életrajza: nagyobb kép |
a képek rendezése |
||
33. sor:
== Életrajza ==
[[Fájl:Matejko Jadwiga.jpg|bélyegkép|150px|balra| Hedvig királynő [[Jan Matejko]] lengyel festő lengyel királyokat megörökítő sorozatában ([[1890]]–[[1892)]]]]
[[Fájl:Szent Hedvig Vác.JPG|bélyegkép|
[[I. Lajos magyar király|I. ''Nagy'' Lajos]] magyar király és [[Kotromanić Erzsébet]] lánya.
Lajosnak Erzsébettől három lánya született, [[Anjou Katalin magyar királyi hercegnő|Katalin]], [[Mária magyar királynő|Mária]] és Hedvig. Apja halála után a magyar trónt Mária örökölte. A [[kassai privilégium]]nak megfelelően a lengyel trón is Máriára, illetve leendő férjére Zsigmondra szállt volna, mert I.Lajos a két országot egyben kívánta örökíteni. A lengyelek azonban követelték a királynő Krakkóban való tartózkodását, amit Mária magyar királynőként nem tudott biztosítani, így végül anyja, [[Kotromanić Erzsébet]] közbenjárása nyomán Hedvig örökölte a lengyel trónt. Hedviget 1384-ben koronázták meg, az oklevelek királyként említik, mert a kor hivatalos nyelve, a latin nem tett különbséget királynő és királyné közt, és nem lett volna egyértelmű, hogy uralkodóról van szó.
39. sor:
Hedviget eredetileg [[Vilmos osztrák herceg|Habsburg Vilmos]] osztrák herceggel jegyezték el még négyévesen, mielőtt Ulászlóhoz ment feleségül. A lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, ezért elűzték. Az országot azonban fenyegette keletről a pogány litvánok serege, így kapóra jött, amikor fejedelmük, [[II. Ulászló lengyel király|Jagelló Ulászló]] 1385-ben házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte ő és népe áttérését a keresztény hitre. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett az új házasságba azzal a feltétellel, hogy a Szentszék kimondja Vilmossal kötött házassága érvénytelenségét. Ez meg is történt, sőt IX. Bonifác pápa elfogadta a keresztszülői felkérést is a királyi pártól.
Szent Hedvig lett a [[litvánok]] keresztény hitre térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben. Ő szorgalmazta, hogy a még zavargó, áttérni nem akaróknak ne vegyék el a jószágaikat, hangsúlyozva, hogy: ''Ha vissza is adtuk javaikat, ki fogja visszaadni elsírt könnyeiket?…''. Szorgalmazta a meggyőzés elvét a kereszteléseknél, illetve a litván papság kiművelését. [[Prága|Prágában]] [[1397]]-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára is. Krakkóban noviciátust alapított, ahol elérte a teológiai fakultás megindítását is a pápától. [[Biecz]] városában kórházat építtetett.
[[Fájl:StHedvigFotoThalerT.JPG|thumb|left|150px|Szent Hedvig és II. Ulászló szobra Budán a Bécsi kapu mellett (felavatva 2013. 10. 30.)]]▼
Leánya, [[Jagelló Erzsébet Bonifácia lengyel királyi hercegnő|Erzsébet Bonifácia]] szülését követő gyermekágyi lázba halt bele. A lányát négy nappal élte túl. Szentség hírében halt meg [[1399]]-ben, s közeli [[szentté
Ünnepe: '''[[július 18.]]'''
98. sor:
{{ősök bottom}}
▲[[Fájl:StHedvigFotoThalerT.JPG|thumb|
== Források ==
* Lenarduzzi, Marie-Albane: ''Szent Hedvig magyarországi Anjou hercegnő, Lengyelország királynője'', Ecclesia, Budapest, 2003. (Eredeti kiadás: Lenarduzzi, Marie-Albane: Sainte Hedwige. protectrice des nations, Pierre Téqui éditeur, Paris, 1999.)
| |||