„Ravasz László” változatai közötti eltérés

1921-ben, miután családjával Budapestre költözött, megválasztották a dunamelléki egyházkerület püspökévé. Ettől az évtől a [[Kálvin téri református templom (Budapest)|Kálvin téri református templom]] lelkésze is. Fiatalabb korában több cikkben is kikelt a zsidóság ellen, emiatt a kozmopolita [[Ady Endre]] így írt róla: „''a kálvinistaság irodalmi lapjában a legszilajabb antiszemitizmust űzi egy Ravasz László nevű, s jobb sorsra érdemes volt ember''”. A [[felsőházOrszággyűlés#Története|Felsőház]] automatikus tagjaként az [[Zsidó holokauszt_Magyarországon#Az első zsidótörvény|első-]] és [[második zsidótörvény]]t megszavazta. [[1944]]-ben szembesült a [[holokauszt]] ijesztő valóságával, és próbált tenni a magyar zsidók, különösen a megkeresztelkedettek fizikai megsemmisítése ellen. A [[deportálás]]ok megindulása után számos püspöki körlevelet fogalmazott meg az üldözések ellen, és hozzájárult a [[Jó Pásztor Bizottság]] megalakításához. Nem sikerült elérnie, hogy az egyházak közös körlevélben fejezzék ki tiltakozásukat a népirtással kapcsolatban.