„Pilisszentiván” változatai közötti eltérés

Pilisszentiván a 19. század közepéig mezőgazdasági jellegű település volt, csekély kézműves iparral. [A község határában nagyon jó minőségű agyag volt, melyet feltevések szerint a fazekasok előszeretettel használhattak fel, bár a hasznosítás ténye régészetileg nincs igazolva.<ref>[http://epa.oszk.hu/01600/01635/00349/pdf/EPA01635_foldtani_kozlony_1956_086_1_030-037.pdf Fazekasagyag]</ref>] [[1849]]-től azonban szinte egy csapásra bányászfaluvá vált a község, miután a határban több helyen is kitermelésre alkalmas minőségű és ígéretes mennyiségű [[barnakőszén|barnaszenet]] tártak fel. A település legelső bányaüzeme egy külfejtésű szénbánya volt, majd idővel egyre több ponton nyitottak mélyművelésű bányákat is a község határában, illetve a szomszédos településeken. A helybeliek jó része viszont idegenkedett a föld alatti munkától, ezért a bányaüzemekbe az Osztrák-Magyar Monarchia több más vidékéről is költöztek bányászcsaládok: eleinte főleg [[Baden-Württemberg|Württemberg]]ből és [[Stájerország]]ból, később [[Magyarország]] más bányavidékeiről, köztük [[Brennbergbánya|Brennbergbányáról]], [[Környe|Környéről]] és [[Ajka]]–[[Csingervölgy (település)|Csingervölgyből]]. A településen működött fontosabb bányák a '''''[[Regina-akna (Pilisszentiván)|Regina-akna]]''''', az '''''[[Irma-akna (Pilisszentiván)|Irma-akna]]''''', az '''''[[Erzsébet-akna (Pilisszentiván)|Erzsébet-akna]]''''', a '''''[[Hungária-akna (Pilisszentiván)|Hungária-akna]]''''', az '''''[[István-akna (Pilisszentiván)|István-akna]]''''' és a '''''[[Jóreménység-altáró]]''''' voltak, e két utóbbi bányaüzem egészen 1970-ig, az utolsó pilisi szénbányaüzemek végleges bezárásáig foglalkoztatta a környék lakosságának jelentős részét.

A [[20. század]] közepén '''''háziipari szövetkezet''''' létesült a községben, a bányák bezárását követően pedig a '''''Fővárosi Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat''''' vette át a felhagyott telephelyek, illetve a korábbi dolgozók egy részét. [Az elbocsátott bányászok más része még [[Dorog]] környéki bányaüzemekben folytathatta korábbi munkáját.] Ugyanebben az időszakban létesült a '''''PEVDI Bőrdíszműiipari Üzeme''''' a község keleti határában, amely hozzávetőlegesen a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] körüli évekig működött.

Miután az [[1990-es évek]]ben a belterület és a solymári határ közötti, jobbára felhagyott mezőgazdasági területek jelentős részét iparterületté nyilvánította a község önkormányzata, számos vállalkozás települt meg ezen az ''Erzsébet ipari park'' névre keresztelt területen. JelenlegA 2010-es évtizedben a község legnagyobb ipari vállalkozásainak a '''''Gentherm Kft. (korábbi nevén WET Automotive Systems''''') és a '''''Tungsram-Schréder Rt.''''' tekinthető, amik mellett több fuvarozási, szállítmányozási és egyéb profilú cég is tevékenykedik ugyanitt.