„Móksa” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  7 évvel ezelőtt
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
=== Hinduizmus ===
A [[Védák]] közlése alapján minden teremtett létforma szenvedés természetű, de az ember lelke, „önvalója” ([[átman]], purusa) elpusztíthatatlan, és ez túléli a fizikai halált és újraszületések sorozatán keresztül, lépésről lépésre képes felhalmozni a megszabadító bölcsességet és leépíteni a [[Karma|karmikus]] adósságot, hogy végül elérje a megszabadulást (móksa) a létforgatagból (szanszára) és átlépjen a nem teremtett, szenvedésmentes, magasabb rendű tiszta szellemi létállapotba. <ref>Héjjas István: India ősi bölcsessége</ref>
 
A [[Vaisnavizmus|vaisnava]] hagyomány azt tanítja, hogy a [[bhakti]]-jógának (az odaadás [[Jóga|jógá]]jának) folyamata szabadítja fel az embert a [[szanszára]] kerekéből.
A Rádzsa-[[Jóga]] is hangsúlyozza, hogy a bhakti a legrövidebb és leggyorsabb út a felszabaduláshoz, a móksához. <ref>Baktay Ervin: A diadalmas jóga</ref>
 
A [[szamádhi]]t, Istennel való egyesülést semmi sem idézi elő olyan biztosan és gyorsan, mint az Isten iránti odaadás. Az elszigeteltségnek, az Istentől való elszakadásnak igazi oka az avidjá (a tudatlanság), amely az egyéni létformában, az Énben külön valóságot lát. Az Isten iránti odaadás tüzében elhamvad az önös Én, az igazi akadály megszűnik és nem áll már a lélek és Isten közé; az eredendő egység helyreáll köztük, hiszen lényegében egyek. Az így felszabadult embert bhakti-[[jógi]]nak nevezik. <ref>Baktay Ervin: A diadalmas jóga</ref> A védikus irodalom alapján az embernek felül kell kerekednie az "''én''" + "''enyém''" hamis téveszméin. <ref>http://bhf.hu/hu/system/files/Vedikus_filozofia_tanfolyami_jegyzet_2016.pdf</ref>
 
A [[Szánkhja|szánkhja]] rendszerében a megszabadulás háromrétű. Ez azt jelenti, hogy a megszabadulás mindhárom összetevőjét, rétegét meg kell valósítani. A megszabadulás három összetevője a következő:
17 ⟶ 12 sor:
* [[vairágja]], azaz szenvedélymentesség. A vairágja megvalósítása a vágy, a gyűlölet és a szenvedélyek elcsitítása útján
* a [[purusa]] (szellem) és a [[prakriti]] (anyag) szétválasztása. Ennek eléréséhez a megkülönböztetés tudásának (vivéka) megszerzésére van szükség. A purusa elszakadásával, különválásával bekövetkezik a jelenségek világától való teljes eloldódás, s felszámolásra kerül minden, amit addig érdemnek hittünk. A purusa visszanyeri teljes szabadságát és nem merül bele többé a prakritibe, hanem figyelmét önmaga felé fordítja. <ref>Héjjas István: India ősi bölcsessége</ref>
 
A [[Vaisnavizmus|vaisnava]] hagyomány azt tanítja, hogy a [[bhakti]]-jógának (az odaadás [[Jóga|jógá]]jának) folyamata szabadítja fel az embert a [[szanszára]] kerekéből.
A Rádzsa-[[Jóga]] is hangsúlyozza, hogy a bhakti a legrövidebb és leggyorsabb út a felszabaduláshoz, a móksához. <ref>Baktay Ervin: A diadalmas jóga</ref>
 
A [[szamádhi]]t, Istennel való egyesülést semmi sem idézi elő olyan biztosan és gyorsan, mint az Isten iránti odaadás. Az elszigeteltségnek, az Istentől való elszakadásnak igazi oka az avidjá (a tudatlanság), amely az egyéni létformában, az Énben külön valóságot lát. Az Isten iránti odaadás tüzében elhamvad az önös Én, az igazi akadály megszűnik és nem áll már a lélek és Isten közé; az eredendő egység helyreáll köztük, hiszen lényegében egyek. Az így felszabadult embert bhakti-[[jógi]]nak nevezik. <ref>Baktay Ervin: A diadalmas jóga</ref> A védikus irodalom alapján az embernek felül kell kerekednie az "''én''" + "''enyém''" hamis téveszméin. <ref>http://bhf.hu/hu/system/files/Vedikus_filozofia_tanfolyami_jegyzet_2016.pdf</ref>
 
A krija-jóga módszere a [[Tapasz (hinduizmus)|tapasz]] (önfegyelem, önmegtagadás), a [[szvádhjája]] (öntanulmányozás, önnevelés és a szent iratok tanulmányozása) és az ísvara-pranidhána (Isten iránti teljes odaadás) együttes alkalmazásával juttat el a megszabaduláshoz. <ref>Rafael József: A tradicionális jóga rendszere</ref> A klasszikus [[jóga]] rendszere ezt nyolc fokozaton keresztül kívánja megvalósítani. A nyolc fokozat azt is jelenti, hogy hogy valamennyi fokozatot párhuzamosan és rendszeresen gyakorolni kell. Ezek: