„Bányász-barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Internetes elérhetőség a forráshoz |
|||
35. sor:
== Kialakulása ==
A járatok befoglaló kőzete [[középső triász]] [[Kor (földtörténet)|kori]] [[Bükkfennsíki Mészkő]]. Járatai főleg párhuzamos, függőleges aknák, rövid, nagy esésű összekötő szakaszokkal és omladékos labirintusokkal, [[álfenék|álfenekekkel]]. Többnyire – jól felismerhetően – a mészkő ÉK-DNy-i csapású és ~80°-os dőlésű szerkezeti síkjai mentén alakult ki. Ez a szerkezeti irány a földtani térképen is megjelenik. Pelikán Pál<ref>PELIKÁN, P. (2005). ''A Bükk hegység földtana.'' Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet, [http://www.mfgi.hu/sites/default/files/files/K%C3%B6nyvtar/Tajegysegi_magyarazok_teljes/Bukk_Magy_egesz.pdf http://www.mfgi.hu/sites/default/files/files/K%C3%B6nyvtar/Tajegysegi_magyarazok_teljes/Bukk_Magy_egesz.pdf ,] 2016.08.03.</ref> szerint ez a szerkezet a hegység [[Középső kréta|középső krétában]] bekövetkezett első jelentős [[Metamorfózis (kőzettan)|metamorfizálódása]] idején kialakult [[Foliáció (geológia)|palássági]] sík. Az ÉNy-DK-i irányú szerkezetek szerepe alárendelt, néhány aknákat összekötő szakasz és a Róka-ág egy-két járata fejlődött ki bennük.
A barlang kialakítója elsősorban a ''Szinva-forrás ''felé egykor itt elnyelődő vizek oldó hatása lehetett. A jelenlegi végponttól a ''Herman-kürtőig ''több jellegzetes zsombolyakna követi egymást, a falakon lefolyó víz jellegzetes oldásos formakincsével. Ezeket járhatatlanul szűk [[Meander (folyókanyarulat)|meanderező]] járatok kötik össze. Az aknák szinte tankönyvi példái az Ivo Baron féle<ref>BARON, I. (2002). Speleogenesis along sub-vertical joints: A model of plateau karst shaft development: A case study: the Dolny Vrch Plateau. (L. David, & G. John, szerk.) ''Cave & Karst Science, 29''(1), 5-12. old.</ref> zsombolyképződési elméletnek.
| |||